Szerb állampolgár jövedelmet nem, de osztalékot felvesz

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. egyik tulajdonosa és ügyvezetője szerb állampolgár. Jövedelmet nem vesz fel a kft.-ből, tajszáma nincsen. Szerepeltetni kell a 08-as bevallásban? Amennyiben osztalékot vesz fel, hogyan kell adózni és a 08-as bevallásban szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...adót vonhat le a magyar kft. Az osztalékot és a levont adót szerepeltetni kell a 08-as bevallásban. Ha az osztalékjövedelemben részesülő külföldi illetőségű szerb tulajdonos nem rendelkezik adóazonosító jellel, a kifizetőnek a 2308 A-01-01-es lap 8. sorába lehet beírni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Biztosítási jogviszony Ausztriában

Kérdés: Ausztriában főállású magyar állampolgár magyarországi kft. ügyvezetője lesz. A Tbj-tv. és a Ptk. szerint biztosítási jogviszonyt eredményez-e, ha tulajdonos is lesz a társaságban?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. alapján önmagában az, hogy egy Ausztriában főállású magyar állampolgár, aki a magyarországi kft. ügyvezetője lesz, egyben tulajdonos is lesz a társaságban, nem eredményez biztosítási jogviszonyt.A Tbj-tv. alapján biztosítottnak minősül a munkavégzésre irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Svájci tulajdonos üzletrészét a kft. megvásárolja

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai: 95%-ban svájci cég és 5%-ban magánszemély. A magánszemély svájci állampolgár, életvitelszerűen az év minden napján Magyarországon tartózkodik (állandó tartózkodási kártyája van), magyarországi lakcímkártyája, lakóhelye Magyarországon van. A cég ügyvezetője munkaviszonnyal rendelkezik, bért vesz fel, és adózik utána. A fenti magánszemély az 5%-os üzletrészét (a kft. jegyzett tőkéje 3000 E Ft, 5%-a, 150 000 Ft a magánszemélyé) értékesíti a kft.-nek 5 millió Ft-ért (a kft. eredménytartaléka fedezetet nyújt a vásárlásra).
1. Hogyan adózik és milyen összeg után (5 M Ft-150 E Ft?) Magyarországon a svájci állampolgárságú tulajdonos? A kifizetőnek (a kft.-nek) kell az adókat (szja, eho 14%, 22%) levonnia?
2. A kft. a magánszemélytől megszerzett saját üzletrészét (5%) egy éven belül értékesíteni szeretné a másik (95%-os) tulajdonos svájci cégnek, térítésmentesen. Megteheti ezt? A kft.-nél lesz-e valamilyen adóvonzata ennek a gazdasági eseménynek?
3. Hogyan könyvelem a kft.-nél a saját üzletrész vételét és eladását?
Részlet a válaszából: […] ...felmerülő ráfordítás a térítés nélkül átadott üzletrész bekerülési értéke (5 millió forint), mivel a térítés nélküli átadás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik.Magyarország és a Svájci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Német adóalany szervezési, tanácsadási tevékenysége

Kérdés: A magyar kft. német ügyvezetője (aki nem rendelkezik üzletrésszel a kft.-ben) az ügyvezetést megbízási jogviszonyban, díjazás nélkül látja el. A kft. az ügyvezetői feladatoktól függetlenül szerződést kíván kötni a vállalkozóval a hazai energiatermelő beruházások kivitelezésével és működtetésével kapcsolatos szervezés, tanácsadás végzésére. A magyar Áfa-tv. alapján ez a tevékenység, mint szakértői munka, továbbá mint az építési munkák összehangolására irányuló tevékenység az ingatlanhoz kapcsolódik, hivatkozik az Áfa-tv. 39. §-ának (1)-(2) bekezdésére és a 140. §-ra. A kérdező arra a következtetésre jut, hogy az adott esetben a külföldi szolgáltatásokra vonatkozó általános előírásokat kell alkalmazni, a vállalkozó áfa nélküli számlája alapján az igénybe vevő kft. megfizeti az adót, amelyet – adóköteles tevékenységére tekintettel – ugyanabban az időszakban levonásba helyezhet. Van-e akadálya annak, hogy az ügyvezetői feladatokat díjazás nélkül ellátó német magánszemély a kft.-vel megbízási szerződést kössön a kft. tevékenységének a végzésére? Elfogadható-e, hogy ezen műszaki tevékenységéért a havi fix díjazás mellett – a tulajdonos döntése alapján –, számla ellenében évente nyereségrészesedést kapjon? Helyes-e a következtetés, hogy a német adóalanynak nem kell regisztrálnia Magyarországon, és a szolgáltatásról a számlát áfa nélkül bocsátja ki?
Részlet a válaszából: […] Igyekeztünk lerövidíteni a kérdést. Válaszok a kérdések sorrendjében.A megbízási jogviszonyban tevékenységet végz ő ügyvezet ő részletes feladatait szerz ő désben kell rögzíteni, azt is, hogy azt díjazás nélkül látja el. Ha a hazai energiatermel ő beruházások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Kültag részesedésének értékesítése

Kérdés:

Egy belföldi betéti társaság kültagja – külföldi társaság – eladja részesedését egy külföldi természetes személynek, aki a betéti társaság üzletvezetője. Az átruházási szerződés alapján a cégbíróságon a tulajdonosváltást átvezették. A betéti társaságnak – ezenfelül – van-e más teendője? Érint-e bármilyen adózási és számviteli kérdést?

Részlet a válaszából: […] A betéti társaságnál is át kell vezetni a tulajdonosváltozást. Feltételezzük, hogy a vagyoni betét összetétele nem változott. További teendő számviteli, adózási szempontból nincs.Probléma azonban van, mivel a Gt. 109. §-ában foglaltak alapján a kültag nem lehet a betéti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Nyugdíjfolyósítás külföldön az anyavállalatnál

Kérdés: Egy magyar korlátolt felelősségű társaságnál a külföldi tulajdonos a magyar ügyvezető részére az alábbi konstrukcióban kötött nyugdíjbiztosítást Németországban.
Díjfizető: a németországi anyavállalat, aki "továbbszámlázza"/továbbterheli a magyarországi leányvállalatára a biztosítási díjat.
Díj: Évente egyszer fizetnek díjat fix 1000 EUR értékben (a díjat nem bontják meg biztosítási és megtakarítási részre).
Biztosított: magyar ügyvezető (aki nem tag, hanem alkalmazott).
Kedvezményezett: magyar ügyvezető (halál esetén egyik hozzátartozója).
Időtartama: 2011. 09. 01.-2034. 09. 01. (23 év). Elő- vagy korábbi nyugdíjazás esetén a lejárat 2027. 09. 01., de 20 évvel kitolható a lejárat: 2054. 09. 01.
Szolgáltatás: a kedvezményezett lejáratkor, vagyis ha nyugdíjas lesz, rendszeres járadékot (havi 100 EUR) vagy egyszeri garantált tőkét (30 000 EUR) kap. 2034 előtti halál esetén a befizetett összeget visszakapja, illetve az eredményből részesedést kap.
Egyéb feltétel: lejárat előtti visszavásárlásra nincs lehetőség, visszajuttatandó többlethozamot tartalmaz. Ha rokkanttá válik, felmentik a díjfizetés alól, és havi nyugdíjra jogosult 2012. évtől. Hogyan alakul az adózás és a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...ráfordításként kell elszámolni. Mivel az így kifizetett összeg tartalmában költségráfordításra adott támogatás, ezért – mint külföldi szervezetnek adott támogatás – a magyarországi kft.-nél a Tao-tv. 3. számú melléklete A)13. pontja alapján nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Kapcsolt vállalkozás értelmezése

Kérdés: Az alábbi társaságok kapcsolt vállalkozási viszonyainak meghatározása a Tao-tv. és az Szt. szempontjából: Társaságok és tagok tulajdonosi arányai, % Tagok/Társaságok "X" Kft. "Y" Kft. "Z" Zrt. "A" magánszemély 45 16,33 "B" magánszemély 45 16,33 "C" magánszemély 10 "D" magánszemély 16,33 "A" külföldi társaság 51 50 "X" Kft. 50 További információk: A magánszemélyek között nincs rokoni kapcsolat. - "Y" Kft.-ben "C" magánszemély egyedüli ügyvezető. - "Y" Kft.-ben "A" magánszemély felügyelőbizottsági tag. - "Z" Zrt.-ben "A" és "B" magánszemély felügyelőbizottsági tagok.
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja alapján:Feltéve hogy a szavazati jog azonos a részesedéssel, akülföldi társaság és Y Kft. kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Abban azesetben, ha a Z Zrt.-ben fennálló 50-50 százalékos részesedéssel rendelkezőtagok egyikénél sem áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Szlovák cég magyar tulajdonosának adózása

Kérdés: Magyar belföldi illetőségű magyar állampolgárnak Szlovákiában működik fuvarszervezéssel foglalkozó 100 százalékos tulajdonában lévő, Szlovákiában belföldi illetőségű cége. Kérdés, hogy a magyar állampolgár tulajdonosnak kell-e adót fizetnie Magyarországon a fenti társaságától kapott osztalék után (Szlovákiában nincs osztalékadó), ha igen, mennyit? A magyar állampolgár a tulajdonában álló cég egyik ügyvezetője, és annak tevékenységében kereskedelmi igazgatóként részt vesz. Mi a konkrét feltétele annak, hogy az osztalék után ne kelljen Magyarországon adóznia, vonatkozzon rá az 1996. év C. tv. 10. cikk 4. pontja? Mit értünk az alatt, hogy "az érdekeltség, amelynek alapján az osztalékot fizették, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz tartozik"?
Részlet a válaszából: […] A Szlovákiában illetőséggel rendelkező társaságtól kapottosztalék után Magyarországon 25 százalék mértékkel kell az osztalékadótmegfizetni az Szja-tv. 66. §-ának (8) bekezdése alapján.A Szlovák Köztársasággal a kettős adóztatás elkerülésérekötött, 1996. év C....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Ügyvezető munkaviszonya

Kérdés: A kft. ügyvezetője, mint tag, 35 százalékos részesedésű. A munkáltatói jogokat ő gyakorolja, a legutolsó tagváltozások óta. Korábban külföldi tagok is voltak. Ez az ügyvezető munkaviszonyban látja el főfoglalkozásként feladatát. A meghatározó külföldi tagok után a munkáltatói feladatot ezzel az ügyvezetővel kapcsolatban egy másik ügyvezető látja el. Lehet-e probléma e megoldással, amely taggyűlési határozattal is érvényesítve van?
Részlet a válaszából: […] Munkaviszony általános létesítésének feltétele, hogy amunkáltató és a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye elváljon, illetveelválasztható legyen egymástól. Külön vizsgálni kell továbbá, hogy a konkrét esetbena munkaviszony minősítését meghatározó lényeges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet a válaszából: […] ...tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedését, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is; a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelmet.A Gt. szerint, ha a társasági szerződés nem rendelkezik eltérően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
1
2