Számítógép ingyenes használatba adása

Kérdés: Az ingyenes számítógép- és internethasználat biztosítása a munkavállalók részére 2010-ben is adómentes. Az Szja-tv. azonban nem rendelkezik arról, hogy a juttatás milyen esetben tekinthető adómentesnek. Adómentesnek tekinthető-e a juttatás, ha a munkáltató azzal a céllal szerez be számítógépeket, hogy azokat a munkavállalók ingyenes használatába adja? A számítógép-használat biztosítása megvalósul-e akkor is, ha az alapgéphez szükséges tartozékot adja csak használatba a munkáltató (monitor, nyomtató, operációs rendszerek)? A használatba adás céljából beszerzett számítógépeket, tartozékokat társaságunk tárgyi eszközként nyilvántartásba véve az eszközök után értékcsökkenést számol el. Ez a költség a Tao-tv. szerint elismert költségnek minősül? Amennyiben a számítógépek beszerzésekor a társaság nem vonta le az áfát, akkor a használatba adáskor sem kell az áfát felszámítania?
Részlet a válaszából: […] ...díja a munkavállalók tartozása, amelyet a munkavállalóknakki kellene fizetni. A leg­egyszerűbb az lenne, ha a társaság ezen követelésételengedné. Ez azonban nem jó megoldás, mivel a követelés elengedése amunkavállaló tartozásának átvállalását jelentené...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Értékesítés piaci ár alatt

Kérdés: A kft. üzletpolitikai célokból jóval a piaci érték alatt, jelképes áron értékesít tárgyi eszközt egy másik kft.-nek. A két társaság között nincsen kapcsolt viszony. Az eladó átvállalja a felmerülő adófizetési kötelezettségeket is. Kérdésem, hogy ezen ügyletnek milyen adóvonzata van, és hogyan történik a könyvelése a két cégnél? Az eladó az áfát az eszközök piaci értéke után kell, hogy felszámolja? Mivel a vevő csak az eladási ár utáni áfát fizeti meg, ezért az áfakülönbözet az eladónál elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás lesz? A társasági adó alapját a törvény szerint módosítani kell a térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értékével. De mi van abban az esetben, ha az átadás nem ingyenes, hanem piaci érték alatti áron történik? Ilyenkor nem szükséges az adóalap módosítása?
Részlet a válaszából: […] ...is, arra kell felszámítani a fizetendő áfát. Aszámlázott jelképes értéket és a piaci árra felszámított áfát kell a vevőkközött követelésként kimutatni. Mivel a vevő a teljes áfát nem fogjamegfizetni, a meg nem fizetett áfát pedig mint elengedett követelést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Személygépkocsi cseréje új személygépkocsira

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt. 1998 novemberében részletre vásárolt személygépkocsit, amelyet csak üzleti célra használnak. Az utolsó részlet 2002-ben jár le. A bt. az Szt. előírásai szerint elszámolta az értékcsökkenési leírást (20 százalékot). 2002 októberében visszaadja a kereskedőnek a személygépkocsit és újat vásárol. Az új gépkocsi vételáráról számlát kap, de fizetni csak a különbözetet kell, azt is részletre. A visszaadott gépjármű értékét az új értékébe beszámítják. Kell-e a régi személygépkocsiról a társaságnak számlát kiállítania? Milyen teendői vannak a társaságnak? Alkalmazható-e az Szt. 77. §-ának (3) bekezdése az egyszeres könyvvitelt vezető bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] ...hasonló esetek számviteli elszámolásánál az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének d) pontját kell alkalmazni. Az egyszeres könyvvitelben a követelés-kötelezettség beszámítására csak így van lehetőség.Olvasónk azon véleménye, mely szerint az adott esetben cseréről van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Halasztott fizetéssel történt értékesítés

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt. 1999-ben – halasztott fizetéssel – értékesített egy telket. 2000-ben az eladó hozzájárult ahhoz, hogy a vevőt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék, bár az ellenértéket azóta sem fizette meg (az eladó javára a telken felépülő ingatlanra jelzálogjogot alapítottak). A bt. 2000. évi társaságiadó-bevallásában kellett-e szerepeltetni a telek könyv szerinti értékének kivezetését?
Részlet a válaszából: […] ...ki kell vezetni, azt az eredménylevezetésben pénzmozgással nem járó tételként beállítani, ugyanakkor a tárgyi eszköz eladási árát a követelések között a tartalékkal szemben be kell állítani. És mindezt már 1999-ben meg kellett volna tenni, ideértve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.