Romániában levont forrásadó könyvelése

Kérdés: Van egy társaság, amely egy romániai cégnek ad bérbe gépeket. A bérbeadás helye Románia. A román cég a magyar cég által számlázott bérleti díjból levonja a 10% forrásadót, és ez a csökkentett érték jelenik meg jóváírásként a bankszámlán. Mikor kell könyvelni a levont forrásadót, és mikori árfolyamon? Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a kifizetés időpontjában könyveltük az adót a 89. számla Tartozik oldalára, illetve csökkentettük a vevőkövetelést, az alkalmazott árfolyam az a jóváírás napján érvényes MNB-árfolyam. Év végén pedig elhatárolással könyveltük a következő évben pénzügyileg rendezésre került forrásadót (T 89 – K 48). Helyesen járunk el a könyveléskor?
Részlet a válaszából: […] ...nem forintban történik, hanem euróban vagy lejben. Az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint a külföldi pénzértékre szóló követelést (árbevételt) a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó – a magyar társaság által választott –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
Részlet a válaszából: […] ...ráfordítások közül:= a bevételi, illetve a költség/ráfordítás jellegű tételeket az eredményszámlákkal szemben kell megszüntetni,= a követelés-, illetve a kötelezettségjellegű időbeli elhatárolásokat a követelések, illetve a kötelezettségek közé kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Kamatozó értékpapírok hozama

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok hozamát?
Részlet a válaszából: […] ...– K 9731;– a járó és esedékes, illetve a járó, de még nem esedékes kamat pénzügyi rendezésekor (T 384 – K 9731) a korábban követelésként, illetve időbeli elhatárolásként könyvelt tételek megszüntetése: T 9731 – K 366, illetve T 9731 – K 3913.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Devizás tételek könyvelése év végén

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a devizás tételek könyv szerinti értéke és a mérlegfordulónapi értékelésekor számított forintértéke közötti különbözetet?
Részlet a válaszából: […] ...a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló – az 54-55. § szerint minősített – minden követelést, ideértve a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat is, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Üzletrész ellenében kötelezettségátvállalás

Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...a 10 000 E Ft névértékű üzletrész jelenti. A Ptk. 6:234. §-a szerint, ha a felek dolgok tulajdonjogának, más jogoknak vagy követeléseknek kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...előtt– a kimutatott értékhelyesbítést, értékelési különbözetet a megfelelő értékelési tartalékkal szemben ki kell vezetni;– a követelésjellegű időbeli elhatárolásokat a követelések, a kötelezettségjellegű időbeli elhatárolásokat a kötelezettségek közé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Ingatlannal rendelkező kft. üzletrészének értékesítése

Kérdés: Adott egy kft., amelynek magánszemély tagja az üzletrészét független félnek névértéken (névérték = jegyzett tőke = 3 millió Ft) értékesíti. A szerzési érték a névérték volt. A kft. azonban szabad eredménytartalékkal rendelkezik, így az üzletrész piaci értéke nagyobb, mint a szerződéses eladási ár. Az üzletrész-adásvételi szerződés megkötésének pillanatában (2016) a társaság utolsó, beszámolóval lezárt üzleti évének (2015) mérlegében az eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke kisebb, mint 50%. Mivel azonban az üzletrész maradéktalan kiegyenlítésének időpontjában kerülne sor a cég átadására az új tulajdonosnak (ez 2017-ben történne meg), ezen időpontban készülő (közbenső) mérleg alapján, az eszközök könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke már több lenne, mint 75%. Ennek értelmében a mérlegben eszközoldalon csak belföldi ingatlanok (a mérlegegyezőségnek megfelelően, azzal azonos értékben), forrásoldalon pedig csak sajáttőke-elemek szerepelnének. A fenti vázolt folyamatokhoz kapcsolódó kérdéseim:
1. Kinek és mikor keletkezik jövedelme az üzletrész-értékesítéshez kapcsolódóan? Mikor, illetve kinek kell a jövedelmet terhelő adót megfizetnie?
2. Tekinthető-e az adásvétel belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésének? Ha igen, kinek és milyen terhei keletkeznek?
3. Változtat-e az ügylet megítélésén az a körülmény, ha az üzletrészt a kft.-vel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló vállalkozása veszi meg? Amennyiben igen, hogyan?
Kérem a fenti kérdéseimre adott válaszukat a vonatkozó adónemeken túl azok illetéktörvénybeli kapcsolódására való kitéréssel megadni!
Részlet a válaszából: […] ...társaságnak az a gazdálkodó szervezet minősül, amelynek mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Devizás szállítói tartozás árfolyamvesztesége

Kérdés: Az Szt. szerint a mérleg fordulónapján a devizás követeléseket és kötelezettségeket át kell értékelni. Társaságunknál 2014. év végén a jelentős összegű devizás szállítói tartozás miatt nagy összegű összevont árfolyamveszteséget kellett elszámolni. Van-e lehetőség a devizás szállítói tartozás miatt nem realizált árfolyamveszteség elhatárolására?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nincs.Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése alapján a külföldi pénzértékre szóló (devizás), beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz, továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó hiteltartozások esetén van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Kölcsönadott anyag elszámolása

Kérdés: Két kft. szerződést kíván kötni egymással anyag (készlet) kölcsönadásának tárgyában. Az átvevő társaság a kölcsönkapott anyagot felhasználja a tevékenysége során, terméket állíttat elő, az elkészült terméket értékesíti. A kölcsönkapott anyagot a szerződésben kikötött időpontban (egy éven belül) a társaság a kölcsönadó társaság részére ugyanolyan minőségben és mennyiségben visszaadja. A használatért használati díjat fizet a kölcsön­adó társaságnak. Lehet-e a kölcsönkapott anyagot átvételkor csak a 0. Számlaosztályban nyilvántartani a visszaadásig? Lehet-e ezt kölcsönként kezelni? Számlázni kell-e az átvett készlet értékét az átadó cégnek? Mi a helyzet az áfával?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni (T 8714 – K 21-22), mint az értékpapír kölcsönbeadásakor;– a kölcsönbe adott anyagok kölcsönszerződés szerinti értéken követeléskénti állományba vétele a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben (T 368 – K 9738);– amennyiben a kölcsönbe adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Szabad felhasználású devizahitel árfolyamvesztesége

Kérdés: Társaságunk 2007. évben szabad felhasználású devizahitelt (nem beruházásra) vett fel a banktól. 2010. 12. 31-ig a devizás tételeket csak akkor kellett értékelni, ha jelentős volt az eltérés a főkönyvi és a mérleg-fordulónapi érték között. 2011. 01. 01-től kötelező az értékelés. Társaságunk a devizahitelt nem értékelte, nem számolt el árfolyamveszteséget. 2010. évig visszamenőleg szükségessé válik az önellenőrzés? Az elszámolandó árfolyamveszteség igen jelentős összegű. A társaság eredménye az árfolyamveszteség miatt veszteséges lesz. A nem realizált árfolyamveszteség időbelileg elhatárolható? Céltartalék-képzési lehetőség van? Az árfolyamveszteséget társaságiadó-alapot módosító tételként figyelembe kell venni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.
1
2
3