Visszavásárolt saját üzletrész ingyenes átadása

Kérdés:

2005-ben jogutódlással alakult mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó kft. tagjai egy fő kivételével eladták üzletrészüket a kft.-nek (névértéken), ezáltal a kft. saját üzletrészhez jutott. A kft. a megvásárolt saját üzletrészét (taggyűlési határozattal) a megmaradt tagra térítésmentesen átruházta. Egy könyvvizsgáló-adótanácsadó szerint az így megszerzett üzletrészérték után a juttatásban részesülő tagnak csak akkor kell megfizetnie az adót, ha az ingyenesen kapott üzletrészt a tag eladja és bevételhez jut. Az adóalap a bevétel, a beszerzési ár 0 forint, mert mint tag ingyen kapta. Indoklása szerint az üzletrész bevonására törvény kötelezte a kft.-t egy bizonyos határidőn belül. A kft. taggyűlése a Ptk. 3:175 § (3) bekezdése szerint jár el – miszerint a kft. saját üzletrészét köteles elidegeníteni, vagy a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni.
A szakember álláspontja és szakmai véleménye szerint, a hivatkozott jogszabály az Szja-tv. 77/A. § (1)–(2) bekezdés a) pontja alapján egy jogeset, nem pedig egyszerűen ingyenesen juttatott értékpapír, mint bevételt képező juttatás. Ebben az esetben alkalmazható az Szja-tv. 77/A. § (2) bekezdése, ami kimondja: "Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély
a) az értékpapírt olyan jog gyakorlásával szerezte, amelyet bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben szerzett" [Szja-tv. 77/A. § (1)–(2) bekezdés b)–bb) pont].
Értelmezése szerint:
1. az értékpapírt olyan jog gyakorlásával szerezte (IGEN) a Ptk. 3:175. § (3) bekezdése szerint:
2. "amelyet bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben szerzett". Kihangsúlyozva az azonos feltételeket, azaz a) tag legyen az illető, b) 3:175. § (3) bekezdése szerint a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül kell átadni az üzletrészt.
Ez a jog általi kényszermegvalósítás. Ez az üzletrészjuttatás eredménytartalék eredetű, ugyanis ha a kft. nem rendelkezett volna eredménytartalékkal, meg sem vehette volna tagjaitól az üzletrészt. Véleménye szerint az ügylet az Szja-tv. 77/A. § (1)–(2) bekezdés a) pontja tipikus esete, amikor az Szja-tv. 28. §-a szerinti jogesetek közüli KIVÉTEL esete áll fenn. A kft. a lehetőségek közül az ingyenes átadást alkalmazta, amit bárki megkaphatott volna azonos feltételek mellett, azaz ha tag lett volna. (Az idegenek bejutása miatt az értékesítést a taggyűlés nem támogatta.) Helytállóak-e a tanácsadó szakember megállapításai az indoklása alapján?

Részlet a válaszából: […] ...levezetésben szerepel, azaz a visszavásárolt saját üzletrész tagok részére történő ingyenes átadásakor a tagnak nem keletkezik adókötelezettsége, hanem csak akkor, ha az ingyenesen szerzett üzletrészt elidegeníti és bevételhez jut.Az említett állásfoglalások szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.

Lízingelt eszköznél a maradványérték és a piaci érték különbözete

Kérdés: Nyílt végű lízing lezárásakor a társaság átengedi nyugdíjas munkavállalójának a személygépkocsi megvásárlásának jogát, őt jelöli ki vevőnek. A magánszemélynél a piaci ár és a maradványérték (amin megvásárolhatja) közötti összeg a vállalkozás által juttatott jogviszonyos jövedelemnek minősül (nem kerül kiszámlázásra). A jövedelmet a társaságiadó-törvény rendelkezései alapján bérszámfejtjük, az szja-t bevalljuk és megfizetjük. (Vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg.) A számfejtett jövedelmet a bérköltség vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések közé számoljuk el, illetve miként fog kifutni a (kereset)elszámolási számla? Nyilvántartásba kell vennünk a vagyoni értékű jogot egyéb bevételként, majd ennek kivezetésekor az egyéb ráfordítással szemben fog kifutni a juttatás nettó értéke? Pl. T11/K96, T55/K4711, T4711/K4621, T86/K4711?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a juttatást az adókötelezettség teljesítése miatt bérszámfejteni kell, de nem kell sem bérköltségként, sem pedig személyi jellegű egyéb kifizetésként könyvelni, mivel nem történik jövedelemjuttatás, költség nem merül fel, a nettó bért nem fizetik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Életbiztosítás biztosítási díjának adózása, elszámolása

Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...biztosításokból származó jövedelem adókötelezettsége két ponton merülhet fel: a biztosítás díjának megfizetésekor és a biztosító szolgáltatásakor. Ezen a két ponton felmerülő adókötelezettség attól függ, hogy a biztosítás milyen jellegű. Adózási szempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Személyesen közreműködő házastárs

Kérdés: Egy fogorvosi szolgáltatást végző kft. tulajdonosa egy házaspár. A feleség az ügyvezető. A feleség fogorvos, ő végzi a szakmai munkát egy fogorvosi asszisztens segítségével. A férj nem ügyvezető, csak tulajdonos, és máshol biztosított, a járulékokat a másik jogviszonyában megfizeti. A tulajdonos férj mérnök, a szakmai munkában nem tud részt venni, de a vállalkozásban tevékenykedik oly módon, hogy intézi a banki átutalásokat, adminisztrációs feladatokat, kapcsolatot tart a könyvelővel. Ezen feladatok ellátásával a férj esetében megállapítható-e a személyes közreműködés, és erre tekintettel a tulajdonos házastárs kaphat-e kedvezményes adózással SZÉP-kártyát?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban és nem megbízási jogviszonyban teszi. Ha a társasági szerződés személyes közreműködési kötelezettséget ír elő, akkor az érintett személyt eleve társas vállalkozónak kell tekinteni. A leírtak szerint a tulajdonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Üzletrész visszavásárlása és újbóli eladása

Kérdés: A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg – a terv szerint – névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?
Részlet a válaszából: […] ...fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy) között egyébként fennálló jogviszony és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Ügyvezetők felelősségbiztosítása

Kérdés: A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. módosította az ügyvezetők felelősségére vonatkozó szabályokat. Egy 100 fő alkalmazottat foglalkoztató kft. (leányvállalat) úgy döntött, hogy az ügyvezetők védelme érdekében felelősségbiztosítást köt részükre. A kft.-nél az ügyvezetői feladatokat 2 fő ügyvezető látja el, a kft. alkalmazásában álló magyar állampolgárságú és az anyacég alkalmazásában álló német állampolgárságú ügyvezető. A részükre megkötött felelősségbiztosítás a kft. szempontjából elszámolható költség? A kft.-nek, illetve az ügyvezetőknek keletkezik-e, és ha igen, milyen adókötelezettsége? Az ügyvezetőknél ez jövedelemnek számít, esetleg le kell számfejteni részükre? Ha jövedelemnek számít, akkor azt a német ügyvezető részére milyen módon kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a kft. igazolást ad a megszerzett jövedelemről az ügyvezetők részére, és az ügyvezetőknek önállóan kell az adófizetési kötelezettséget rendezni.Az Szt. 3. §-a (7) bekezdése 3. pontjának és a 79. §-a (3) bekezdésének az előírása alapján a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Különféle díjazások tagoknak – új Ptk.

Kérdés: Az új Ptk. szerint a kft. tagja nem vehet fel semmit, csak ha lesz nyeresége? Hogyan kell ezt értelmezni, a tag javára történő kifizetésekre, az osztalékra vonatkozó törvényi előírás alapján? Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a lejárulékozott összeget fel szokta venni, mint tagi jövedelmet, továbbá a székhelyen található ingatlan utáni bérleti díjat.
Részlet a válaszából: […] ...ingatlanok piaci bérleti díját.Természetesen a fentiek szerinti díjak kifizetése nem eredményezheti azt, hogy a hitelezőkkel szembeni kötelezettségeket a kft. ne tudja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Egészségfejlesztési és prevenciós programok

Kérdés: Társaságunk a TÁMOP-6.1.2-11 "Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok – lokális színterek" címmel az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kiírt pályázatra sikeresen pályázott. A támogatás mértéke 100%, megvalósítása egy év. Társaságunk nagykereskedelmi tevékenységet végez. A pályázatban a kiírás szerint vállaltuk, hogy egészségfejlesztési és prevenciós programokat szervezünk a munkavállalóknak. Pl.: Stresszkezelő előadások, csoportfoglalkozások, hogy a dolgozók a stresszt oldani és kezelni tudják. Versenyeket, vetélkedőket szervezünk, melyben szerepet kap az egészséges életmód és a mozgás. Biciklitúrát szervezünk, elő­adásokat az egészséges életmódról és a dohányzás ártalmairól. Egészségnapot és -hetet szervezünk az egészséges táplálkozásról stb. Eszközöket szerzünk be ezen programok lebonyolításához (pingpongasztal, kapuháló, futball-labda, laptop, multifunkciós készülék). A programokat külső partnercég, illetve szakértők igénybevételével szervezzük meg és bonyolítjuk le. A pályázat megvalósítása érdekében a részünkre áthárított áfa összege levonható-e? Társasági adó szempontjából elismert költségnek minősülnek-e a megvalósítás során igénybe vett szolgáltatások? A programok kapcsán szja-, illetve ehofizetési kötelezettség felmerülhet-e?
Részlet a válaszából: […] Az egészségfejlesztési és prevenciós programhoz a társaság által igénybe vett szolgáltatás az Áfa-tv. alapján nem tartozik az adómentes szolgáltatások közé, ebből következően a szolgáltatók számláikon fizetendő áfát számítanak fel.Az előzetesen felszámított áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Magánszemély biztosításból származó jövedelme

Kérdés: Egy cég a tulajdonosaira (magánszemélyekre) kötött életbiztosítást. Az életbiztosítás díja évi 200 E Ft (évente egyszeri díjfizetéssel). Az életbiztosítási szerződésben az alábbiak szerepelnek: A díjfizető: a kft. A biztosított: a kft.-ben személyesen közreműködő tag. A kedvezményezett: a kft.-ben személyesen közreműködő tag. A biztosítási tartam kezdete: 2011. 09. 01. A biztosítási tartam lejárata: 2021. 09. 01. Kockázati fedezetek: kórházi napi térítés (45 000), műtéti térítésre szóló fedezet (150 000), baleseti napi térítésre szóló fedezet (5000). A megjegyzés a kötvényen: A szerződésünk nem tartalmaz megtakarítási életbiztosítási fedezetet, így nem rendelkezik visszavásárlási értékkel. A szerződés alapján visszajuttatandó többlethozam nem képződik. Kérdéseim:
1. A kft. évente egy összegben fizeti ki az életbiztosítás díját. A kft.-nek 2011. 09. hónapban kell a 200 E Ft után járulékokat fizetni, azaz a magánszemélynek a biztosítási számla kelte, teljesítése időpontjában keletkezik jövedelme, vagy ha tényleges műtéti térítést kap? [Például: ha 2011. 12. hónapban vakbélműtéten fog átesni, a biztosító fizet a személyesen közreműködő tagnak 150 E Ft-ot (szerződés szerint), akkor a magánszemélynek 2011. 12. hónapban lett jövedelme, azaz 2011. 12. havi 1108-as bevallásban kell ezt bevallani?]
2. Ha 2011. 09. hónapban kell bevallani a 200 E Ft-ot, akkor a kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie? A 200 E Ft nettó vagy bruttó jövedelem?
3. Ha 2011. 12. hónapban kell bevallani a 150 E Ft-ot, akkor a kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie? A 150 E Ft nettó vagy bruttó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...díjat fizeti amagánszemélynek, még nem keletkezik adóköteles jövedelem, így sem a kft.-nél,sem a magánszemélynél semmilyen bevallási kötelezettség nincs. Amagánszemélynek akkor keletkezik jövedelme, amikor a biztosító számárakifizetést teljesít. A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Nappali tagozatos hallgatók ösztöndíja, költségtérítése

Kérdés: Élelmiszer-ipari kft. tulajdonosának és egyben ügyvezetőjének a lánya, aki szeptembertől költségtérítéses nappali tagozatos egyetem gazdasági karán tanul, az iskola befejezése után a kft. számviteli, munkaügyi és pénzügyi részlegének irányításával lesz megbízva. A fia jelenleg nappali tagozatos egyetemi hallgatóként élelmiszer-tudományi karon végzi tanulmányait, a gyár termelésének irányítása lesz a feladata az iskola befejezése után. A kft. mindkettőnek havi ösztöndíjat, valamint költségtérítést fizet számla ellenében. Mivel nem állnak munkaviszonyban, csak tanulmányi szerződést kötnek mindkettővel, az ösztöndíj milyen bevétele, illetve jövedelme lesz a hallgatóknak? A számlás költségek megtérítése a Tao-tv. szerint elszámolható-e a társaság költségei között, valamint e számlával igazolt költségeket terheli-e szja és eho? A félévente befizetett költségtérítésnél figyelembe vehetem-e a minimálbér két- és félszereséig az 1,19-szeres összeg után fizetett 16%-ot és ezenfelül még a 27% ehót?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetőnek a juttatás összegéből le kell vonnia, továbbá azilyen jövedelmet 27 százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségis terheli.A számlázott költségek megtérítése is egyéb jövedelmetkeletkeztet a hallgatónál, és az után az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.
1
2
3
6