Ingyenes pénzeszközátadás társaságok között

Kérdés:

1. Két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, mindkét cég a kiva hatálya alá tartozik. Az egyik társaság likviditási, finanszírozási célból ingyenes pénzeszközátadást teljesít a másik társaság felé 2023-ban. Van-e bármelyik társaságnak:
– adóalap-növelési kötelezettsége,
– illetékfizetési kötelezettsége, illetve
– bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé?
2. Két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, a kiva hatálya alá tartozó adóalany ingyenes pénzeszközátadást teljesít, vagy követelést enged el a társasági adó hatálya alá tartozó cégnek. Van-e bármelyik társaságnak adóalap-növelési, illetékfizetési kötelezettsége?

Részlet a válaszából: […] ...előírt tartalmú nyilatkozatokkal. Ezen előírást akkor is alkalmazni kellene, ha a felek nem kapcsolt vállalkozások. Külön bejelentési kötelezettség ehhez a növelő tételhez nem kapcsolódik.2. A kivaalanynak az ingyenes pénzeszközátadás miatt lehet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Szokásos piaci ár a hipaalapnál

Kérdés: A hipaalap kiszámításához figyelembe kell-e venni a szokásos piaci árra való kiegészítés miatti korrekciót? (Az anyavállalat német, a leányvállalat magyar adóalany.)
Részlet a válaszából: […] ...vagy csökkenteni az adóalapot).2021. január 1-jétől pedig a Htv. 39. § (11) és (12) bekezdése is rögzíti és egyben részletezi ezt a kötelezettséget, a helyi iparűzési adóra szabva az alkalmazási feltételeket. E szerint annak a vállalkozónak kell a szokásos piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] ...adószámát nem törölték;– a NAV nem adott tájékoztatást az adóalany részére a termékbeszerző, a szolgáltatás-igénybevevő adókötelezettsége megkerüléséről;– az ellenérték megtérítésének esedékessége óta legalább egy év eltelt;– az ellenérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Cégek közötti kölcsön

Kérdés: "A" cég kölcsönt adott kamatfizetés kikötése mellett "B" cégnek. Pár hónappal később szolgáltatást nyújtott "B" cég "A" cégnek. "B" cég a kölcsönt nem fizette vissza "A" cégnek a számla benyújtásakor, hanem beszámították a szolgáltatásnyújtás kiegyenlítésébe. A kamat összege nem érte el az 1,5 millió forintos készpénzt, limitet. A kölcsönt, illetve a beszámítást be kellett volna jelenteni? Mi az a minimális kamat, amit kölcsön esetén fizetnie kell egy kft.-nek egy másik társaság felé?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolt vállalkozás, de a kölcsönt "A" cég készpénzben nyújtotta, és az a kétmillió forintot meghaladta, a 15 napon belüli bejelentési kötelezettség "B" céget terhelte.Akár készpénzben, akár átutalással történt a kölcsön nyújtása, azt kölcsönszerződéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezését. Elmaradt belőle a megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek reális értéke arányos csökkentésének kötelezettsége. Az üzleti vagy cégérték, illetve a negatív üzleti vagy cégérték értelmező rendelkezéséből kimaradt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Reklámadóról általában

Kérdés: Kérem, ismertessék a reklámadóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, feladatokat!
Részlet a válaszából: […] ...a 2014. évi módosított XXII. törvény (reklámadó tv.) rendelkezik, amely 2014. augusztus 15-én lépett hatályba. A reklámadó-kötelezettség az adóalany által végzett reklámadó-köteles tevékenység esetén, saját célú reklám közzétételével, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Reklámadó (adó, adóelőleg)

Kérdés: Cégünk elsősorban reklámmegrendelő, illetve saját célú reklámközzétevő. A reklámszerződéseket leginkább magyar sportegyesületekkel kötöttünk és kötünk, akik a sportpályákon kihelyezett táblákon, illetve a játékosok mezein megjelenítik cégünk logóját és nevét. A 2014. augusztus 20-án benyújtandó bevallással és adóelőleggel kapcsolatban kérdezem: Előleget saját célú reklámközzétevőként kell fizetnünk a közzététellel kapcsolatban 2013-ban felmerült közvetlen költségek alapján? A reklám megrendelőjeként előleget 2014 augusztusában és novemberében nem kell fizetnem (valamint a december 20-i feltöltésnél sem)? Úgy gondolom, a közzétevő az árbevétele alapján az előleget köteles megfizetni. A közzétevő 2013. évre nyilatkozatot nem állít ki (vagy az előleg megállapítása és fizetése miatt ez kérhető vagy kérni kell?), így arról nincs információnk, hogy átvállalja az adófizetési kötelezettséget vagy sem. Ha nyilatkozat hiányában mint megrendelő köteles lennék a havi 2,5 M Ft-ot meghaladó rész után adózni, jelen esetben az előleget megfizetni, akkor előfordulhat kétszeres adóztatás. Cégünk kapcsolt vállalkozás. A kapcsolt vállalkozásoknak a reklámbevételből, a saját célú reklámból és reklámértékesítő ügynökségektől származó árrésével növelt adóalapját kell összeadni? A megrendelőre eső adóalapot nem kell bevonni a közös adóalapba, azt mindenki "maga rendezi"?
Részlet a válaszából: […] ...A közzétevőtől (a sportegyesülettől) rendelkezni kell nyilatkozattal arról, hogy az adót bevallja és fizeti, vagy adófizetési kötelezettsége nincs. Ha nem nyilatkozik, akkor kérni kell, de ha ennek ellenére sem kap a megrendelő nyilatkozatot, akkor a – 2014....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Követelés elévülése, értékesítése

Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?
Részlet a válaszából: […] ...ha a szerződés jellege, a teljesítés összege alapján nem sorolható a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet 1. §-a (3) bekezdésében felsorolt azon kivételek közé, amikor nem terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Vételi jog alapítása

Kérdés: Két belföldi társaság ingatlanhoz kapcsolódó "vételi jogot alapító szerződést" kötött azzal, hogy a vételi jog alapítójának a vételi jog ellenértékét, kétmillió forintot a vételi jog jogosultja köteles megfizetni, függetlenül attól, hogy él-e a vételi jogával. Kérem álláspontjukat ennek az ügyletnek az adóra (áfa, számlázás), illetve számviteli elszámolására vonatkozóan!
Részlet a válaszából: […] ...írásban közölnie kell. Ezen közlés alapján "A" társaság az előlegként kapott összeget a rendkívüli bevételek között elengedett kötelezettségként (T 453 – K 9893) kell, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Térítés nélküli átadás

Kérdés: A bt. a már nem használt eszközét átadná egy kft.-nek, ahol a beltagnak 33%-os üzletrésze van. Ha ingyenesen adná át, milyen adóvonzata lenne? Hogyan történik a számviteli elszámolás mind a bt.-nél, mind a kft.-nél? Az átadásra kerülő eszköz már nullára leírt, de a piaci értéke közel 20 millió forint. A kft. – jelenleg – e nélkül az eszköz nélkül is veszteséges. Így nem tud nyilatkozni. Segítene az, ha mégis tudna árbevételt realizálni? Ha a kft. az eszközzel nem tud mit kezdeni, eladhatja? Ez egyszerű értékesítés? De nem lesz mit leírnia, jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...368- K 467);az átvevőnél:= a térítés nélkül átvett eszközhöz kapcsolódó, az átadóáltal áthárított áfát az átadóval szembeni kötelezettségként kell kimutatni (T466 – K 479).Társasági adózás szempontjából vizsgálni kell, hogyfennáll-e a két társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.
1
2