Kft.-üzletrész értékesítése magánszemélynek

Kérdés: A kft. egy másik kft. tulajdonosa. A kft. ezt az üzletrészét eladta egy magánszemélynek. Hogyan kell a fenti esetet szabályosan könyvelni? Az üzletrészeladás milyen adóvonzattal, illetve adatszolgáltatási kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...piaci értéke, akkor a különbözet [az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése szerint] a magánszemély jövedelme, amelynél az adókötelezettségének a jogcímét a magánszemély és az értékpapírt (üzletrészt) juttató között egyébként fennálló jogviszony és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Devizás tételek elhatárolása

Kérdés: Egy 2020-ban teljesült ügylet után a külföldi ügynök csak 2023-ban állítja ki a számláját. Hogyan kell helyesen eljárni az egyes években? Ha tudjuk pl., hogy a szerződés szerint maga az ügylet 2020. 07. 15-én teljesült. Akkor mi lett volna a helyes eljárás 2020-ban? Milyen árfolyamon kellett volna elszámolni az elhatárolást? Elméletileg a teljesítéskori választott árfolyam az irányadó. Ha így van, akkor 2020. 12. 31-én át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Vagyis a 2020-as passzív időbeli elhatárolásnak van igénybe vett szolgáltatás része és árfolyam-differencia része? Mi történik 2021-ben és 2022-ben? Mindig át kell értékelni év végén, vagy meg kell szüntetni és újra képezni? Ha igen, akkor a megszüntetést mivel szemben kell könyvelni? Ha az előző évben volt jutalék-költség és átértékeléstartalma is? Hogyan kell 2023-ban eljárni? Ezekre a kérdésekre nem ad egyértelmű választ a magyar számviteli szabályozás. Ha jelentős devizatételről van szó, akkor hatalmas árfolyam-differencia jelentkezhet az évek során. Nagyon nem mindegy, hogyan kezeljük. A sok kapcsolódó könyvelésben árfolyamnyereséget is ki fogunk mutatni vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...tétel esetén a teljesítéskori (itt 2020. 07. 15-i) választott devizaárfolyamon a nem számlázott külföldi szolgáltatóval szemben (tehát kötelezettségként).Az Szt. 44-45. §-ai hosszan részletezik a passzív időbeli elhatárolások közé tartozó tételeket. Ezek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Örökös üzletrészének a visszavásárlása és bevonása

Kérdés: Társaságunk egyik tagja 2022. évben elhunyt, tulajdoni részesedése a jegyzett tőkéhez viszonyítva 20%-os volt. A hagyatéki eljárásban társaságunk nyilatkozott a közjegyzőnek, és az örökössel egyeztetve a saját tőkére vetített értéket, azaz 203.266 E Ft értéket adtunk meg. Így elhunyt tagtársunk ezen az értéken örökölte meg az üzletrészt. Mivel az örökös nem volt érintett abban az üzleti tevékenységben, amelyet társaságunk végez, ezért felajánlotta azt megvételre a társaságnak. Az egyeztetéseket követően a társaság a jegyzett tőkén felül rendelkezésre álló vagyon terhére megvásárolta az örökös üzletrészét 100.000 E Ft vételáron. Most azt tervezi a társaságunk, hogy a megvásárolt üzletrészt bevonja, majd a bevonást követően a tagok - egymás közötti tulajdoni részesedésük arányában - a tőkét megemelik új törzsbetét befizetésével annak érdekében, hogy a tőkeminimum (3000 E Ft) biztosított legyen. Ismereteink szerint az eszközoldalon a megvásárolt üzletrészt kivezetjük a könyvekből, míg forrásoldalon a jegyzett tőkét a megvásárolt üzletrész névértékével csökkentjük, míg a fennmaradó összeggel az eredménytartalék csökken. A tagok, illetve a társaság tekintetében bármiféle adózási kötelezettség felmerül-e az üzletrész bevonása kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetést megelőzően meg kell állapítania, hogy a magánszemélyt az üzletrész értékesítése kapcsán terheli-e adófizetési kötelezettség az árfolyam-különbözet után (itt feltételezhetően nem, mert a szerzési érték, az örökség értéke meghaladja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Üzletrészátadás csereszerződéssel

Kérdés: Üzletrész-csereszerződéssel kapcsolatban tenném fel a kérdésemet. Van 3 cserepartner kft., amelyek tulajdonosai cégek. CSP1 partner jegyzett tőkéje 3 M Ft, ebből átad CSP2-nek 750 E Ft-nyi és CSP3-nak 750 E Ft-nyi üzletrészt. CSP1 tagi kölcsöne 201.420 E Ft, ebből átad CSP2-nek 50.355 E Ft-ot, CSP3-nak 50.355 E Ft-ot. CSP2 és CSP3 tulajdonosa egy kft.-nek 50-50 M Ft üzletrésszel, ebből átad CSP2 25 M Ft-ot, CSP3 25 M Ft-ot CSP1-nek. Továbbá tagi kölcsönök CSP2-nek 64 M Ft, CSP3-nak 64 M Ft, ebből átad CSP1-nek 32-32 M Ft-ot. Hogyan kell könyvelni a CSP2 és a CSP3 cégeiben, illetve az általuk alapított cégekben ezt a tranzakciót?
Részlet a válaszából: […] ...adja az általa létrehozott társaságnak. Itt is azt feltételezzük, hogy a tagi kölcsönt a CSP1 tulajdonos cége nyújtotta, amit a CSP1 a kötelezettségek között mutat ki (a 4792. számlán). Nyilvánvalóan, a CSP1 tulajdonosa hozzájárult ahhoz, hogy a tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Két részletben folyósított devizahitel törlesztése

Kérdés:

Társaságunk hitelintézettel forgóeszközhitel-szerződést kötött, amelyet a bank két részletben folyósított. A hitel első részét 2022 decemberében folyósították, 405,73 Ft/euró árfolyamon került könyvelésre. Megtörtént az év végi átértékelés 2022. 12. 31-i 400,25 Ft/euró árfolyamon. Majd 2023 februárjában folyósították a hitel második (egyben utolsó) részletét. A befolyt euróhitel összege 389,28 árfolyamon került könyvelésre. 2023 februárjában megkezdődött a hitel törlesztése. A havi törlesztések után elszámolandó árfolyam-különbözetet melyik árfolyamhoz viszonyítsam? Alapesetben az év végi átértékeléskori árfolyamhoz szoktuk számolni, de akkor a hitelnek csak egy része folyt be, a teljes összeg 2023 februárjában állt rendelkezésünkre.

Részlet a válaszából: […] ...Szt. 16. §-ának (1) bekezdése szerint az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Ez az egyedi értékelés elve.A kérdés szerinti esetben egy hitelszerződés van, függetlenül attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Áramdíj számlázása devizában

Kérdés:

Az áramszolgáltató előre számláz áramdíjat devizában. A számla kelte: 2023. 03. 17.; fizetési határidő: 2023. 04. 03.; teljesítés: 2023. 03. 17., elszámolási időszak: 2023. 04. 01. – 2023. 04. 30. A számlabefogadó elszámolja az áfát az Áfa-tv. szerint, viszont a követeléseit és a kötelezettségeit a számviteli elszámolásaiban az MNB árfolyamán könyveli. A számla megérkezett 2023. 03. 20-án, kifizetése 2023. 04. 03-ig megtörtént. Milyen árfolyamon kell a könyvviteli nyilvántartásokban szerepeltetni a fenti számlát költség és kötelezettség tekintetében (amikor a számvitel szerinti árfolyam csak hetekkel később lesz tudható)?

Részlet a válaszából: […] ...a figyelmét az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdésére, mely szerint – a számviteli politikában rögzített esetben – a kötelezettség forintértékének meghatározása során alkalmazható az Áfa-tv.-nek az adóalap forintban történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Fióktelepnek nyújtott eurós kölcsön átértékelése

Kérdés: Van egy magyar cég, amelynek van egy szlovákiai fióktelepe. A fióktelep kölcsönt kapott a magyar cégtől euróban, amelyet euróban is fog visszafizetni. A fióktelepen történik a tényleges munkavégzés, a bevétele euróban van, a magyar cégnél bevételszerző tevékenység nincs. Ebben az esetben a magyar cégnél át kell-e értékelni az adott kölcsönt, vagy mivel a szlovák fióktelep intézi ezt a bevételéből a magyar céggel, nem kell az árfolyam-különbözettel foglalkoznunk? Sajnos, ha átértékelem, akkor a cég nagyon veszteséges lesz, ami pályázat miatt nem szerencsés. Kötelező-e elszámolni ebben az esetben az árfolyam-különbözetet vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...A Magyarországon bejegyzett társaságnál (a továbbiakban: magyar cég) a külföldi fióktelepét érintő valamennyi eszközét és kötelezettségét, gazdasági eseményét, az azokban bekövetkezett változásokat tételesen és folyamatosan ugyanúgy kell könyvelni, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Diszkont Kincstárjegy árfolyam-különbözete

Kérdés:

A Diszkont Kincstárjegy 3, 6 és 12 hónapos futamidejű, nem kamatozó értékpapír, mely névérték alatt, diszkontáron kerül kibocsátásra 10.000 Ft-os alapcímletben. A magyar állam feltétel nélkül kötelezettséget vállal arra, hogy a forgalomba hozatali ár megfizetése ellenében a Diszkont Kincstárjegy névértékét a megjelölt időben és módon megfizeti. A Diszkont Kincstárjegy a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerint hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, viszont nem kamatot fizet. A kapcsolódó lejáratkori árfolyam-különbözetet el kell-e határolni, vagy a nyereség azt az időszakot érinti, amelyik évben lejár az értékpapír?

Részlet a válaszából: […] A választ a számviteli törvény 32. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. E szerint: aktív időbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni a (kamatbevételekkel szemben elszámolt) névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont – hitelviszonyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Devizás beruházási számla árfolyam-különbözete

Kérdés:

Társaságunk 2022. évben tárgyieszköz-beszerzést hajtott végre. A beruházási szállítót saját devizaszámlán rendelkezésre álló devizával egyenlítette ki 2022. 10. 18-án. Az eszköz 2022. évi aktiválásakor (2022. 11. 07.) az alábbi kérdések merültek fel:
– A beruházási szállítói számlán mutatkozó árfolyam-különbözettel kell a beruházás bekerülési (aktiválási) értékét módosítani?
– Vagy az aktiválás napján kell megvizsgálni, hogy az aktiválás napján milyen árfolyam-különbözet keletkezik a beszerzéskori számlaérték és az aktiválás napján érvényes árfolyammal számított számlaérték között, és ezzel a különbözettel kellene a beruházás bekerülési értékét módosítani?

Részlet a válaszából: […] ...Árfolyam-különbözetet elszámolni a beruházási szállító számlája kiegyenlítésekor, illetve a mérlegfordulónapi értékeléskor a kötelezettséghez kapcsolódóan lehet, illetve kell.A kérdés szerint a beruházási szállító számláját 2022. 10. 18-án a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Euróban adott előleg

Kérdés:

Belföldi szállító euróösszegben, díjbekérő alapján kér előleget. Az eurós összeget forintos bankszámláról utaltam át. Melyik árfolyamon kell könyvelnem az adott előlegszámlán? A számviteli politikában az MNB-árfolyam szerepel (pénzügyi térítés napján érvényes MNB-árfolyamon, vagy pénzügyi teljesítéskor a forintos bankszámlán megjelölt árfolyammal, vagy pénzügyi teljesítés után kiállított előlegszámlán lévő árfolyammal, ahol a teljesítés dátuma 1 nappal mindig eltér, mivel 1 nap alatt ér a szállító bankszámlájára az euró). Az előlegszámlán megjelölt forintos áfaösszeget szabad visszaigényelni, ahol már árfolyam-különbözet lesz az áfánál.

Részlet a válaszából: […] ...vásárolt és forintban kimutatott adott előlegnél árfolyam-különbözet akkor lehet, ha a teljesítésről kiállított számla szerinti kötelezettség teljesítésébe az adott előleget beszámítják, illetve ha a mérlegfordulónapig a teljesítés nem történt meg, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.
1
2
3
24