7 talált cikk a számítástechnikai eszköz , könyv kifejezésre

Kérdés: Társaságunk vele szerződéses viszonyban lévő társaságtól ajándékba kap szerződés szerint számítástechnikai eszközöket. Mi a helyes számviteli elszámolása, és kapcsolódik-e hozzá a megajándékozottnál bármilyen adókötelezettség és/vagy adóalap-módosító tétel?

Kérdés: A 4438. számú kérdésre adott válasz ismét értelmezéssel pótolna állítólagos joghézagot. Amíg nincs konkrét előírás arra vonatkozóan, hogy a nem készpénzes tételeket is be kell ütni a pénztárgépbe (vajon miért születne ilyen rendelkezés?), addig hagyni kellene, hogy az adózók eldöntsék, hogy mit akarnak. Ha a válaszadó joghézagnak értelmezi a helyzetet, akkor célszerű várható jogszabály módosítást, kiigazítást jósolni. Azt azonban értelmezéssel pótolni, úgy, hogy az többletkötelezettséget jelent, nos, az kissé felelőtlen. Vajon mit tegyenek az adózók, ahol mostanában már nem rögzítettek bankkártyás tételeket, de ettől egyáltalán nem érezték "záratlannak" a rendszerüket? A válaszadó a "zárt" rendszerre való hivatkozást azzal a csúsztatással igyekszik alátámasztani, amely során az Szt. 165. § (4) szakaszából kifejti, hogy a bizonylatok könyvelését nem zárt, hanem "logikailag zárt" rendszerben kell biztosítani. Lévén, hogy a számlás értékesítések tömbös vagy szoftveres rendszere is zárt, a többfajta bizonylati módozatok által rögzíthető bizonylatok akkor is logikailag zárt rendszert fognak képezni, ha nem erőltetjük bele mindegyik folyamatot a pénztárgépbe. Ettől még nincs akadálya annak, hogy a pénztárgépbe mégis bekerüljenek a bankkártyás bizonylatok (ahogy az a kérdezőnek is a meggyőződése), csakhogy a válaszból mindez kötelezettségként van lefestve, ami – a kiadványra jól jellemzően – tévhiteket gerjeszt. Kérem, gondolják újra a válaszukat! Megjelentetés esetén kéretik a kérdésem átszerkesztésének mellőzése.

Kérdés: A 4454. és a 4672. számú kérdésekre adott válasz kapcsán szeretném megragadni az alkalmat, hogy egyetértésemmel éltessem a megjelent összegzést a könyvelőváltás témakörben. A XXI. században elképzelhetetlen, hogy az adatok kivonata, nyomtatott formája értékelhető legyen az ügyfél számára. Ezért is fontos, hogy a könyvelő kezelje a kérdést. Mindazonáltal nem értek egyet a kérdezővel, aki kiszolgáltatottnak titulálja a szakmánk képviselőit. Szeretném azonban jelezni, hogy a könyvelési adatbázisoktól jogilag nehezen függetleníthető szakaszokat találtam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 60/A., illetve 84/A. §-aiban. Kérem, hogy erősítsék meg, a hivatkozott szakaszok nem érvényesülnek a megbízott könyvelő által alkalmazott szoftverek által elkészített adatállományok esetében!

Kérdés: Társaságunk új számlázóprogramot használ a számlák kiállításához. Ebben a programban a számlák sorszámozását meg lehet szakítani, más típusú számozást lehet adni, akár szándékosan, akár véletlenül. Elfogadható-e így a program?

Kérdés: Egy társaság szivattyúk forgalmazásával és az üzembe helyezett szivattyúk karbantartásával foglalkozik. A társaság önálló telephellyel rendelkezik. A partnerek számítógépet (a készletek nyilvántartásához) és személygépkocsit (a karbantartáshoz szükséges kisméretű anyagok szállításához) vásároltak. A számítógép és a személygépkocsi értékével az adóalap – mikro- és kisvállalkozási adóalap-kedvezmény címen – csökkenthető-e?

Kérdés: Könyvvizsgáló társaság új személygépkocsit vásárol, amelyet kizárólag ügyfeleihez történő kiküldetéshez használ. Számítástechnikai szolgáltatást és kiskereskedelmet folytató társaság új személygépkocsit vásárol, amelyet kizárólag ügyfeleihez történő kiszálláshoz használ. Termelőtevékenységet végző vállalkozás saját teherautóval bonyolítja az alapanyag beszerzését, a késztermék kiszállítását a vevőkhöz, illetve a raktár és a termelőüzem közötti szállítást. Gyógyszertárak az árubeszerzést, a készletek nyilvántartását, az értékesítést számítógépen keresztül bonyolítják. Igénybe vehető-e ezekben az esetekben a mikro- és kisvállalkozások által érvényesíthető adóalap-kedvezmény?

Kérdés: Milyen kritériumok alapján dönthető el, hogy a tárgyi eszköz a műszaki gépek, berendezések, felszerelések, járművek között vehető-e nyilvántartásba?