10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Bérelt lakás bérleti díjának elszámolása
Kérdés: Ügyvédi iroda lakást bérel aliroda működtetésére. A bérbeadó olyan magánszemély, akinek az adószámában középen nem 7-es, hanem 1-es van. Így a bérleti díjat – nem számfejtés keretében – teljes összegében átutaljuk. A közüzemi számlák az iroda nevére érkeznek, a közös költséget azonban a bérleti szerződésben foglaltak alapján – számla nélkül – fizeti az iroda. A bérelt lakás egyben az iroda tagjának bejelentett tartózkodási helye is. A fent említett költségek 100%-ban irodai költségként kerülnek elszámolásra. Helyesen járunk el?
2. cikk / 10 Ingatlan bérbeadása magánszemély által
Kérdés: 2012-ben milyen szabályok vonatkoznak a magánszemély által történő ingatlan-bérbeadásra? Lesz valami változás, vagy maradnak a régi szabályok? Milyen jövedelemnek számít?
3. cikk / 10 Épületbővítés elszámolása egyéni vállalkozónál
Kérdés: Egyéni vállalkozó saját tulajdonában lévő – lakásától elkülönülten épített – épületét iroda céljára az egyéni vállalkozási tevékenység végzéséhez biztosítja. Tevékenységi körét bővítve, ezt az épületet bővíteni szeretné. Kérdésem, hogy a bővítéssel kapcsolatos költségek elszámolhatók-e a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos költségként? Érvényesíthető-e az egyösszegű költségelszámolás, vagy csak értékcsökkenést lehet figyelembe venni? Kisvállalkozói kedvezményt érvényesíthet-e, hiszen ez az épület kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz lesz?
4. cikk / 10 Épületfelújítás egyéni vállalkozónál
Kérdés: Egyéni vállalkozó szabad felhasználású hitelt vett fel, melynek egy részét a tulajdonában lévő szálló és söröző felújítására használta. A vállalkozói igazolványát csak a felújítás befejezése után váltotta ki. Milyen dokumentumok alapján és milyen értéken tarthatom nyilván a tárgyi eszközök között a szállót? A hitelező bank jóval magasabbra értékelte az ingatlant, mint a beszerzési ár volt, melyik alapján számolhatom el az értékcsökkenést? A hitel összege rá van terhelve az ingatlanra, de a hitelösszegnek csak töredékéről van számla a könyvelésben, ennek ellenére elszámolhatom költségként a hitelkamatot? A hitelt kezelhetem a vállalkozás érdekében felmerültnek? Bevihető esetleg a bank által értékelt összegben apportként? Ha így járok el, ennek van bármilyen adóvonzata? A törlesztőrészleteket a magánbankszámlájáról fizeti, és nem kíván másikat nyitni a vállalkozáshoz, erre nem is kötelezi semmi. Az Áfa-tv. szerint ez nem beruházás, mivel nem új eszköz jön létre, így az építő-anyagok és berendezések áfája levonható áfaként, de csak ha beveszem a tárgyieszköz-nyilvántartásba? Hogyan járjak el helyesen?
5. cikk / 10 Épülettel kapcsolatos költségek (egyéni vállalkozó)
Kérdés: Magánszemély telket vásárolt, melyen 2ingatlan található. Egy lakáscélú és egy gazdasági épület 30%-os készültségi állapotban. Egyéni vállalkozásához székhelyként lett az ingatlan bejelentve. Vállalkozási tevékenységét a gazdasági célú épületben végzi. Az ezzel kapcsolatos közműdíjakat elszámolhatja-e a vállalkozás költségei között, ha külön telefonvonal és mérőórák vannak az épületben? A gazdasági épületet átalakítja, a felmerült építési költségek (építőanyag, munkadíj, tervezés) elszámolhatók-e? Erre az épületre hogyan számolhat el értékcsökkenést abban az esetben, ha az adásvételi szerződésből nem állapítható meg egyedileg az épület vételára, ezt az ingatlant (épületet) hogyan veheti be a vállalkozás könyveibe, és milyen értéken?
6. cikk / 10 Magánszemély ingatlan-bérbeadása (eva)
Kérdés: Nem lakás céljára szolgáló építmény 50-50 százalékban magántulajdonban van. A tulajdonos magánszemélyek ezt az épületet kapcsolt vállalkozás részére (csak adózás szempontjából kapcsolt) bérbe akarják adni. Mindkét magánszemély egyéni vállalkozó, az egyik evás. A bérbeadást magánszemélyként kívánják gyakorolni. Ebben az esetben mi az eljárás az adó alá való bejelentkezés, a számlázási mód és az adózás tekintetében (evás és nem evás vállalkozó esetében)?
7. cikk / 10 Szja: üzlethelyiség bérbeadása
Kérdés: A kft.-nk egyik tulajdonos tagja egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, amihez – természetesen – külön adószámmal rendelkezik (áfaelszámolási kötelezettséggel). A tevékenységei között nem szerepel az ingatlan (üzlethelyiség) bérbeadása, de 2003. január hónaptól mint magánszemély kívánja a tulajdonában lévő üzlethelyiséget bérbe adni. A tulajdonában lévő üzlethelyiség bérleti díját magánszemélyként – az egyéni vállalkozástól függetlenül – elszámolhatja-e az Szja-tv. 74. §-a (1) bekezdésében foglalt 20 százalékos – jövedelem-összevonás alá nem tartozó – adókulccsal? Ha ezt megteheti, hogyan kell a kifizetőnek (bérlőnek, amely bejegyzett cég) a 20 százalékos adókulccsal számított szja-t kezelnie, illetve milyen választási lehetősége van a magánszemélynek e téren?
8. cikk / 10 Magánszemély ingatlan-bérbeadása
Kérdés: 2002-ben vásároltam egy ingatlant, és bérbe adtam azt, mint önálló tevékenységet végző magánszemély. A bérbe adott ingatlan gazdasági épület (üzemcsarnok), kizárólag üzemi célú. Mint magánszemély, alkalmazhatom-e rá az egyéni vállalkozókra vonatkozó értékcsökkenési leírást? Ha nem, akkor követhető-e az az álláspont, hogy még ebben az évben kiváltom a vállalkozói igazolványt, és ekkor már számolhatok el értékcsökkenést a beszerzés teljes értékét alapul véve?
9. cikk / 10 A közös tulajdonú ingatlan bérbeadása
Kérdés: Hogyan adhatja bérbe magánszemély egyéni vállalkozó házastársának a közös tulajdonukban lévő ingatlan egy részét iroda céljára?
10. cikk / 10 Ingatlan bérbeadása: közüzemi díjak elszámolása
Kérdés: Ingatlan bérbeadása esetén, ha a számla a közüzemi díjakról nem a bérbevevő nevére szól, a szerződés alapján elszámolhatja-e költségként, illetve helyes-e, ha a bérleti díj esetében a 20 százalék személyi jövedelemadó-elszámolást, a közüzemi díjak esetében pedig a tételes költségelszámolást alkalmazza a bérbeadó a személyi jövedelemadóban?