31 cikk rendezése:
1. cikk / 31 Prémium, jutalom elhatárolása
Kérdés: Vállalatunk nagykereskedelmi cég, ahol kiemelkedően jó lesz a forgalom idén. Ez már most látszik. Ügyvezetőnk erre hivatkozva 2022-ben szeretné jutalmazásban részesíteni a kereskedelmi osztályok dolgozóit. A döntés megszületett, és szeretnénk elhatárolni még 2021-re ennek a személyi jellegű költségét. A döntést azzal indokolnánk, hogy az idei évi forgalom után kapnák a kollégák a jutalomutazást, és a döntés és értékelés még 2021-ben megtörtént. A fejtörést és a bizonytalanságot az okozza, hogy a juttatás formája utazás, aminek a jövőbeni összege eléggé kérdéses, illetve a hírek szerint a szocho összege is változhat. Tehát az elhatárolandó járulék összege is kérdéses. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a személyi jellegű költségeket még 2021-ben elhatároljuk a várható költség szintjén, vagy a költséget csak az utazás teljesülésekor számoljuk (számolhatjuk el?)
2. cikk / 31 Életbiztosítás biztosítási díjának adózása, elszámolása
Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
3. cikk / 31 Korábbi évekre vonatkozó jutalom 2021-ben történő jóváhagyása
Kérdés: A kft. munkaviszonyban lévő ügyvezetője részére 2021-ben a társaság tulajdonosa 2 havi munkabérének megfelelő összegű jutalmat hagyott jóvá és fizetett ki. A 2021. évben jóváhagyott és kifizetett jutalom a 2019. évi üzleti év gazdálkodására tekintettel került megállapításra, jóval a 2019. évi üzleti év beszámolójának elfogadását követően. Melyik üzleti évben kell elszámolni költségként a jutalom és a munkáltatói cégterhek összegét? A 2021. üzleti évben kell elszámolni, esetleg elhatárolással 2020. évre? Illetve, ha jelentős összegűnek minősülnek a felmerült költségek, a 2019. üzleti év beszámolóját kell korrigálni a 2020. évről beadott beszámolóban a lezárt üzleti évekre vonatkozó módosítások oszlopban?
4. cikk / 31 Hitelkártya használata
Kérdés: A bankkártya használatával kapcsolatos követelményeket a Számviteli Levelek 412. számában a 8020. kérdésre adott válaszban részletezték. Kérem, hogy a hitelkártya használatával kapcsolatos könyvelési tételeket is mutassák be.
5. cikk / 31 Üzembentartási jog nélküli bérlet
Kérdés: A kft. egyéni vállalkozótól (aki egyben a kft. ügyvezetője, tulajdonrész nélkül) bérel egy kishaszonjárművet. A bérleti szerződést megkötötték, viszont az üzembentartási jog nem lett bejegyezve a forgalmiba. A kft. bérleti díjat fizet, és elszámolja a számla szerinti üzemanyagköltséget, valamint a kisebb-nagyobb javítási, karbantartási költségeket, az áfát visszaigényli, a megtett utakról nyilvántartást vezet. Az egyéni vállalkozó a bérleti díjról áfás számlát állít ki, valamint szerződés szerint fizeti a kötelező vizsga költségeit, a kötelező felelősségbiztosítást és a gépjárműadót, értékcsökkenést nem számol el a tehergépkocsi után. Helyesen járnak-e el?
6. cikk / 31 Beruházás minősítése
Kérdés: Társaságunk beruházás keretében új ingatlant hoz létre. A társaság a beruházás kivitelezésével különböző vállalkozókat bíz meg, fővállalkozó nincs. A kivitelezőket az ügyvezető koordinálja, felügyeli a munkájukat, ő köti a szerződéseket. A kivitelezők a társaság nevére állítják ki a számlát. Alkalmanként a társaság is beszerez kisebb anyagokat, amelyeket a kivitelezők rendelkezésére bocsát. A beruházás saját vállalkozásban végzett beruházásnak minősül-e az áfa, illetve a számvitel szempontjából? Van saját rész? Ha van, hogyan kell számszerűsíteni?
7. cikk / 31 Személyesen közreműködő társas vállalkozók munkába járása
Kérdés: A kft.-nek 3 fő ügyvezetője van, és mindhárman társas vállalkozók, akik személyesen közreműködnek. Kizárólag ez az egy jogviszonyuk van. Lakóhelyük és a telephelyük, ahol a tevékenységüket ténylegesen végzik, 80 km-re van, ahová saját gépjárművel utaznak. Miként kaphatnak sajátgépjármű-költségeikre juttatást/térítést? Milyen lehetőségek vannak költségtérítésre adómentesen, illetve, ha adóköteles, akkor annak mi a mértéke? Megilleti-e őket a munkába járás költségtérítése?
8. cikk / 31 Elszámolásra kiadott készpénz
Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani, illetve könyvelni a munkavállalóknak elszámolásra kiadott készpénzt? Mi a teendő, ha a készpénzt az ügyvezető kezeli? Mit kell tenni akkor, ha az előírt határidőben az elszámolás nem történik meg?
9. cikk / 31 Ügyvezető részére bérelt lakás
Kérdés: "A" kft. ügyvezetője kettős állampolgár, akinek az állandó lakóhelye az EU másik tagállamában van. Munkaszerződéssel látja el a feladatát 40 órás munkaviszonyban "A" kft.-ben, amely a kft. székhelyén egy lakást bérel számára. A bérleti szerződés a bérbeadó és a kft. között jött létre, így a havi bérleti díjat a kft. fizeti, számla ellenében. A lakás rezsiköltségeit szintén a kft. fizeti, a cég nevére szóló számlák ellenében. A lakás- és rezsiköltségek után a kft.-nek milyen adófizetési kötelezettségei vannak, valamint a rezsiszámlák áfatartalmát levonásba helyezheti-e, ha csak adóköteles tevékenységet folytat? Az ügyvezetőnek mint magánszemélynek kell-e viselnie valamilyen adóterhet?
10. cikk / 31 Versenytilalmi megállapodás alapján fizetett díj
Kérdés: A társaság ügyvezetője részére – a munkaviszonya megszűnését követően – versenytilalmi megállapodás alapján egy évig egy meghatározott díjat fizet. Az ügyvezető munkaviszonya a tárgyév decemberében szűnik meg, az említett díj fizetése a tárgyévet követő évben havonta, egyenlő részletekben történik. A versenytilalmi megállapodás alapján fizetendő díj után kell-e céltartalékot képezni? Vagy nem jelentkezik céltartalékképzési kötelezettség, mivel a versenytilalmi megállapodás alapján járó díj a munkaviszony megszűnését követően teljesítendő munkavállalói kötelezettségre tekintettel járó ellenérték, amelynek összege és esedékességének az időpontja egyértelműen meghatározott?