Ügyvezető szakorvos bér- és osztalékelszámolása

Kérdés: Egyszemélyes kft. ügyvezetője szakorvos, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett. Több kórházban vállal ügyeletet, az ügyeleti díjat megállapodás alapján kiszámlázza az egészségügyi intézményeknek. Személyes közreműködés címén bérköltséget eddig nem számolt el. Tulajdonosként vehet-e ki osztalékot a cégből, vagy csak bérköltséget számolhat el? Ha osztalék elszámolható, akkor annak mik a 2019-es adó- és járulékterhei?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség felső jövedelemhatárhoz kötött az alábbi jövedelmek esetében:– a vállalkozásból kivont jövedelem;– az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem;– a vállalkozói osztalékalap;– az árfolyamnyereségből származó jövedelem;– az Szja-tv. 1/B...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Osztalékról lemondás a kölcsön törlesztésére

Kérdés: 2007. évi előírt osztalékáról a tulajdonos lemond ügyvezetői kölcsöne törlesztéseképpen. Ez esetben van-e, és – ha igen – milyen fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelműség érdekében megjegyezzük, a kérdésbenszereplő ügyvezetői kölcsönt úgy értelmezzük, mint a társaság által atulajdonosnak nyújtott kölcsönt, amelyet természetesen adózott jövedelmébőlkell visszafizetni. Ezt fontos hangsúlyozni, hiszen a Ptk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Házipénztár pénzállományának csökkentése

Kérdés: A számviteli törvény hatálya alá tartozó evás kft. hogyan csökkentheti a házipénztárában felhalmozódott összeget akkor, ha már az osztalékfizetés lehetőségével is élt, de még így is milliós tétel szerepel a könyveiben?
Részlet a válaszából: […] ...A jogszabályellenes gyakorlat következményének amegszüntetésére a következő lehetőségek mutatkoznak: – ha a tulajdonos korábban tagi kölcsönt bocsátott a kft.rendelkezésére, akkor ezt a tagi kölcsönt a "házipénztárból vissza kellfizetni": T 4792 – K 381;– ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Külföldi tulajdonos jövedelmének adóztatása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett cég olasz tulajdonosa, ügyvezetője, saját jogú öregségi nyugdíjas Olaszországban, így végzi a tevékenységét a magyar vállalkozásában. Külföldi illetőségigazolással rendelkezik. A társaságtól származó elszámolt jövedelmének nagy része osztalék formájában került kifizetésre. Illetékesség szempontjából (külföldi illetőségigazolás alapján), valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében (olasz állampolgár) a kifizetett osztalékából 10 százalék szja-t vontunk le. Az osztalék adóját helyesen állapítottuk-e meg? A nevezett személy szóbeli nyilatkozata alapján fél hónapot Magyarországon, fél hónapot Olaszországban tölt. Magyarországon is és Olaszországban is rendelkezik bejelentett lakcímmel. Az illetősége ebben az esetben miként kerül elbírálásra? Ugyanez a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas társas vállalkozó személyes közreműködése alapján tagi jövedelmet venne ki a cégből havi rendszerességgel. Ennek alapján a járandóságát a 2007-es jogszabályok alapján nyugdíjjárulék-levonás, 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint 16 százalék (áprilistól 9 százalék) egészségügyi szolgáltatási járulék terheli. Ugyanakkor megfizettettjük utána az ehót is. Helyes-e a tagi jövedelem utáni adózás, továbbá miután taj-kártyát kért és kapott, alkalmazható-e rá a külföldi illetőség?
Részlet a válaszából: […] ...dönti el.– Amennyiben kettős állampolgár, vagy egyik szerződőállamnak sem állampolgára, a két állam illetékes hatóságai kölcsönösegyetértéssel döntenek. Ebben az esetben az adóegyezmények "Egyeztetőeljárás"-ról szóló cikkének szabályai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Nyugdíjas ügyvezető eho-ja

Kérdés: Kft. nyugdíjas ügyvezetője után kell-e eho-t fizetni, ha nem vesz fel jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvezető nem vesz fel jövedelmet, de azSzja-tv. szerint szereza) vállalkozásból kivont jövedelmet (Szja-tv. 68. §),b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet (Szja-tv.65/A. §),c) 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalékot(Szja-tv. 66....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Házipénztár-nyilvántartás

Kérdés: A kft. házipénztárát egy személyben az ügyvezető kezeli. Hó végén egy kiadási és egy bevételi bizonylatot tölt ki, amelyhez mellékeli a számlákat. Erről – gyűjtő alapján – kerülnek egy összegben, hó végi dátummal könyvelésre az adatok. Ebből következően, egy záró állomány van a hó végén. A házipénztár-szabályzatot így alakították ki. 2006. év végén 10 százalékos osztalékadóval osztalékot venne igénybe a kft. Elfogadható a hó végi záró állomány? A bizonylatok száma havonta 20 és 30 között van. Az átlagos havi kiadás 1-1,5 millió forint.
Részlet a válaszából: […] ...szalagja, – a készpénzfelvétel banki alapbizonylata,– az egyéb, ellenértéknek nem minősülő bevétel bizonylata(például tagi kölcsönnél a tagikölcsönszerződés és a pénzátvétel elismervénye,az elszámolásra kiadott pénzeszközök elszámolása stb.),amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.