9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Védőital a hőmérséklettől függően
Kérdés: A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 61. §-ának c) pontja szerint a munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását. A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7. §-ának (10) bekezdése szerint, ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 oC (K) EH értékét meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként, védőitalt kell biztosítani. A fenti kötelezettségünknek eleget teszünk. Védőitalként szódavizet, illetve ásványvizet biztosítunk. A védőital-juttatást terheli-e valamilyen járulékfizetési kötelezettség? Elismert költség-e? Az előzetesen felszámított áfa levonható-e?
2. cikk / 9 Étkezési utalvány vásárlásának áfája
Kérdés: Az étkezési utalványok vásárlásakor felmerült kezelési költség általános forgalmi adója visszaigényelhető-e?
3. cikk / 9 Magáncélú telefonhasználat számlázása
Kérdés: A Számviteli Levelek 140. számában több helyen is azt közlik, hogy a magáncélú telefonhasználat miatt a magánszemélynek kiszámlázott díj nem közvetített szolgáltatás. Az e tárgyban kiadott PM-APEH tájékoztató egyértelműen rögzíti, hogy a továbbszámlázás közvetített szolgáltatás. Milyen tényekre alapozzák véleményüket?
4. cikk / 9 Étkezési költségtérítés elszámolása
Kérdés: Társaságunk a telephelyén biztosítja az étkezési lehetőséget, amelyet egy külső cég szállít. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a beérkező számla áfatartalmát teljes egészében visszaigényeljük, belső számlában kiszámlázzuk egy tételben a levont, illetve külön sorban az adómentes részt? Kötelező-e az egyének térítését leszámlázni? Ha nem, akkor az egyének térítését számlázatlan költségtérítésként könyvelnénk. Helyes-e az összevont számlázás? A fenti rendszert a helyi bérletekre is kérem értelmezni!
5. cikk / 9 Cégtelefonok magáncélú használata (jogszabályi összefüggések)
Kérdés: Mely jogszabályok érintik a cégtelefonok használatát, adózását?
6. cikk / 9 Cégtelefon használata IV.
Kérdés: A társaság 40 vonalas mobil-előfizetéssel rendelkezik. A számla 30 százalékát továbbszámlázza. Ebben az esetben az előzetesen felszámított áfa teljes egészében levonható? Mi az alapja a 20 százalékos természetbeni juttatásnak? Kapcsolási számonként külön kell kezelni a témát, vagy cégszinten együtt?
7. cikk / 9 Cégtelefon adója (eva)
Kérdés: Cégtelefon adója az evás cégekre is vonatkozik?
8. cikk / 9 Rendezvényen felszolgált étel-ital elszámolása
Kérdés: Egy szakmai szervezet nemzetközi konferenciát rendez a brüsszeli szakmai szövetséggel közösen Budapesten. A belföldi és külföldi résztvevők részvételi díjat fizetnek. A szervezet által kiállított számlán a részvételi díjtól elkülönítetten szerepel a konferencia ideje alatti vendéglátás – étel-ital – értéke. Mivel a teljesítés helye belföld, az Áfa-tv. 15. §-ának (4) bekezdése alapján a társaság 2005-ben 25 százalékos mértékű áfával számolt. Levonásba helyezheti-e a szervezet a konferencián történő vendéglátás érdekében beszerzett étkezési számlákon felszámított áfát, mivel az étkezési költségeket továbbszámlázza? A szervezet a felmerült reprezentáció teljes értékét egységesen számlázza tovább, mivel nem állapítható meg a személyes fogyasztás mennyisége és értéke. Ez esetben lesz-e az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás a társaságnál, terheli-e adó- és járulékfizetési kötelezettség a rendezvényt szervező céget? A brüsszeli szövetség a felmerült költségekre utólagos elszámolási kötelezettséggel meghatározott összeget átutal. Kell-e erről a pénzmozgást megelőzően számlát kiállítani?
9. cikk / 9 Ingatlanértékesítés piaci érték alatt
Kérdés: A társaságunk él az ingatlanok piaci értéken történő értékelésének a lehetőségével, amit minden évben független értékbecslővel és könyvvizsgálóval auditáltat. A cég egyszemélyes tulajdonjoggal rendelkező részvénytársaság, amely azért fontos, mert a tulajdonos továbbértékesítési céllal vásárolja meg a cégtől az ingatlanokat, jóval az értékelés szerinti ár alatt. A tulajdonos elképzelése szerint azért csak ennyi az ár, mert a továbbértékesítés előtt neki mint magánszemélynek a földterületen lévő létesítményeket, irodaházakat, raktárakat le kell bontatnia, ugyanis a vevő tőle csak földterületet vesz meg. Ezek a tényezők milyen szereppel bírnak a társasági adó alapjánál, esetleg a személyi jövedelemadó tekintetében, mivel a tulajdonos a cég alkalmazottja is egyben?