205 cikk rendezése:
11. cikk / 205 Széchenyi-hitelkeretre kapott támogatás
Kérdés: A Széchenyi-kártya-konstrukcióhoz kapcsolódó de minimis támogatás egyszeres könyvvitelben történő helyes elszámolásával kapcsolatos a kérdésem. Vállalkozói szja szerint adózó egyéni vállalkozó 3 éves Széchenyi-hitelkeretére vonatkozóan a kamattámogatás, kezességidíj-támogatás, kiemelt különbözetitöbblet-kamattámogatás, kiemelt különbözetitöbblet-kezelési költség és kiemelt különbözetitöbblet-kezességi díj támogatástartalma határozat szerint kb. 1 500 000 Ft. Mi ennek az összegnek a helyes elszámolása (bevétel-költség)? Milyen összefüggésben van ez a hitelkeret kihasználtságával? Van-e jelentősége annak, hogy a hitelkeret 3 évre szól? Mit változtat, ha a de minimis támogatást átmeneti támogatássá minősítik?
12. cikk / 205 Tao-tv. 3. sz. melléklete 13. pontjának értelmezése
Kérdés: Segítségüket kérem a Tao-tv. 3. sz. melléklet A rész 13. pontjának helyes értelmezésében az alábbi esettel kapcsolatban: 1. Egy közhasznúsági státusszal nem rendelkező alapítvány szerződés szerint 2 M Ft-ot kap egy zrt.-től alapcél szerinti tevékenységhez. Jól értelmezem, hogy ha a bevétel elszámolása évében ebből a 2 M Ft-ból – az alapcél szerint – elkölt 1,5 M Ft-ot, akkor a fent említett igazolást nem tudja kiállítani a juttató részére? 2. Abban az esetben, ha az alapítvány támogatói szerződés alapján részesül a 2 M Ft támogatásban (adományban), akkor a nyilatkozatot teljesítettnek lehet tekinteni?
13. cikk / 205 Ágazati bértámogatás kivás cégnél
Kérdés: A cég, melyet könyvelek, ágazati bértámogatási programban vett részt [hazai és uniós forrásból megvalósuló, a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet szerint]. Ez a támogatás 2020/11.-2021/05. hónapig tartott. Ez de minimis (csekély összegű) támogatásnak minősül-e, és jeleznem kell-e a 2021. évi taobevallásban? Ha de minimisnek minősül, akkor kivás cég esetén fel kell ezt tüntetnem valahol?
14. cikk / 205 Jogosulatlanul igénybe vett támogatás
Kérdés: Önellenőrzési kötelezettséggel jár-e a jogosulatlanul igénybe vett területalapú támogatási összeg – a bérleti jogviszony időközbeni megszűnése miatti – visszafizetése, a határozat kézhezvételekor, a 2020. évben? A visszafizetést egyéb ráfordításként a 8-as számlaosztályban, vagy egyéb bevétel csökkenéseként a 9-es számlaosztályban kell könyvelni?
15. cikk / 205 Fejlesztési célú támogatás előlegének elszámolása
Kérdés: Fejlesztési célú támogatás során a pályázó 2020-ban megkapta a támogatás összegét mint előleget, amelyet kötelezettségként tart nyilván. Amennyiben az elszámolás az üzleti évben megtörténik (12. 31-ig), úgy az előlegről az elszámolt összeg átvezetésre kerül a bevételek közé (mivel a pénzügyi rendezés megtörtént). Ha az elszámolás az üzleti évben, a pénzügyi rendezés a mérlegkészítésig megtörténik, abban az esetben az egyéb követelésekkel szemben mutatjuk ki egyéb bevételként az elszámolt és realizált támogatási összeget 2020-ban. Mi a helyes eljárás akkor, ha az előlegként folyósított támogatás rendelkezésre áll 12. 31-ig, és az elszámolás a mérlegkészítésig megtörtént?
16. cikk / 205 Juttatás magánszemélynek földvásárlásra
Kérdés: Az Szja-tv. adómentes jogcímeket felsoroló melléklete szerint 2021-től a magánszemélynél adómentes a társaságtól földvásárlásra kapott összeg, ha azt 15 évre ingyenesen a társaság használatába adja. A társaság oldaláról nézve ez a támogatás a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő ráfordításnak minősül? Tekintettel arra, hogy 15 évig "ingyen" használhatja, el kell-e határolni vagy a támogatás nyújtásának évében csökkenteni az eredményt?
17. cikk / 205 K+F-költségek elhatárolása
Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?
18. cikk / 205 Személyesen közreműködő házastárs
Kérdés: Egy fogorvosi szolgáltatást végző kft. tulajdonosa egy házaspár. A feleség az ügyvezető. A feleség fogorvos, ő végzi a szakmai munkát egy fogorvosi asszisztens segítségével. A férj nem ügyvezető, csak tulajdonos, és máshol biztosított, a járulékokat a másik jogviszonyában megfizeti. A tulajdonos férj mérnök, a szakmai munkában nem tud részt venni, de a vállalkozásban tevékenykedik oly módon, hogy intézi a banki átutalásokat, adminisztrációs feladatokat, kapcsolatot tart a könyvelővel. Ezen feladatok ellátásával a férj esetében megállapítható-e a személyes közreműködés, és erre tekintettel a tulajdonos házastárs kaphat-e kedvezményes adózással SZÉP-kártyát?
19. cikk / 205 Alapítvány által adományozott kitüntetések
Kérdés: Milyen adó- és járulékvonzata van annak, ha az alapítvány kitüntetést adományoz magánszemélynek? Ugyanez az alapítvány egy táncegyüttesnek adományoz kitüntetést, a táncegyüttes adószámmal nem rendelkezik. Ebben az esetben milyen adó- és járulékvonzattal számolhatunk? A kitüntetések természetesen összhangban vannak az alapító okiratban meghatározott célokkal!
20. cikk / 205 Alapítvány ingyenesen kiosztott termékei
Kérdés: Egy alapítvány alapcéljait érintő témájú könyveket vásárol, illetve a szerzői jogok megvételét követően saját maga jelentet meg, valamint saját munkavállalóin és főszerkesztőjén keresztül saját negyedéves folyóiratot ad ki, melyeket céljaival összhangban saját szervezésű vagy támogatott konferenciákon tudásteremtés érdekében ingyenesen oszt ki, illetve juttat el a társszervezetekhez, támogatottakhoz, együttműködő partnerekhez nem értékesíti azokat. Mikor jár el helyesen az alapítvány ezen könyvek, folyóiratok számviteli kezelése során?
1. A vásárolt könyveket beszerzési áron, a maga által kiadott (saját előállítású) könyveket pedig a közvetlen önköltségen (nyomtatási díj, fordítás, lektorálás stb.) készletre veszi, és a kiosztások alkalmával feljegyzések, átadás-átvételi jegyzőkönyvek, szállítólevelek alapján az 55. Egyéb, személyi jellegű ráfordítások közé elszámolja, így a költség abban az évben merül fel, amikor a cél teljesült, a könyvet a címzettek megkapták, nem pedig a könyvek előállításakor/beszerzésekor.
2. Az 1. esethez hasonlóan a könyveket beszerzési áron/előállítási értéken (közvetlen önköltség) készletre veszi, azonban tekintve, hogy nem értékesíti, így ezen könyvek piaci értéke számára nulla, így azonnal 100%-os értékvesztést számol el rá a tárgyévben, így a mérlegben mindig nulla értéken szerepelnének a könyvek, s csak nulla értékű készletanalitikát vezetne a mozgásokról, ekkor azonban a költség nem jelenne meg az 55. Egyéb, személyi jellegű ráfordításokon, hanem a 86. Egyéb ráfordítások között.
3. Tekintve, hogy a célja nem az értékesítés, és a költségek bevétellel nincsenek ellentételezve, az összemérés elvét nem kell érvényesíteni, azaz nincs készletezés, a költségeket a felmerüléskor a megfelelő helyen számolja el (51, 52, 54, 56), és nem számol önköltséget, nincs STKÁV, nem számol el értékvesztést. A felelősségteljes gazdálkodás követelménye miatt viszont vezeti a nullás értékű készletanalitikát, és követi, dokumentálja a könyvek mozgását (hasonlóan, mint pl. a reklámcélú [kis értékű] üzletpolitikai ajándékoknál, pl.: gravírozott tollak, kitűzők, jegyzettömbök).
1. A vásárolt könyveket beszerzési áron, a maga által kiadott (saját előállítású) könyveket pedig a közvetlen önköltségen (nyomtatási díj, fordítás, lektorálás stb.) készletre veszi, és a kiosztások alkalmával feljegyzések, átadás-átvételi jegyzőkönyvek, szállítólevelek alapján az 55. Egyéb, személyi jellegű ráfordítások közé elszámolja, így a költség abban az évben merül fel, amikor a cél teljesült, a könyvet a címzettek megkapták, nem pedig a könyvek előállításakor/beszerzésekor.
2. Az 1. esethez hasonlóan a könyveket beszerzési áron/előállítási értéken (közvetlen önköltség) készletre veszi, azonban tekintve, hogy nem értékesíti, így ezen könyvek piaci értéke számára nulla, így azonnal 100%-os értékvesztést számol el rá a tárgyévben, így a mérlegben mindig nulla értéken szerepelnének a könyvek, s csak nulla értékű készletanalitikát vezetne a mozgásokról, ekkor azonban a költség nem jelenne meg az 55. Egyéb, személyi jellegű ráfordításokon, hanem a 86. Egyéb ráfordítások között.
3. Tekintve, hogy a célja nem az értékesítés, és a költségek bevétellel nincsenek ellentételezve, az összemérés elvét nem kell érvényesíteni, azaz nincs készletezés, a költségeket a felmerüléskor a megfelelő helyen számolja el (51, 52, 54, 56), és nem számol önköltséget, nincs STKÁV, nem számol el értékvesztést. A felelősségteljes gazdálkodás követelménye miatt viszont vezeti a nullás értékű készletanalitikát, és követi, dokumentálja a könyvek mozgását (hasonlóan, mint pl. a reklámcélú [kis értékű] üzletpolitikai ajándékoknál, pl.: gravírozott tollak, kitűzők, jegyzettömbök).
