44 cikk rendezése:
1. cikk / 44 Kedvezményes átalakulás
Kérdés: 1. Adott egy kft., melynek 50-50%-ban két magánszemély a tulajdonosa.
2. Döntésük szerint egy jól körülhatárolható tevékenységet szeretnének "kivinni" a társaságból, kiválás útján.
3. A létrejövő társaságban szintén ugyanazon 2 magánszemély lenne a tulajdonos 50-50% arányban.
4. A kivitt vagyon bankszámlapénz (3 M Ft) + egy ingatlan (7 M Ft értékben).
5. A létrejövő társaság alapítói vagyona 10 M Ft, melyből 3 M Ft a jegyzett tőke része, és 7 M Ft tőketartalék [SZT 36. § (1) bekezdés b) pontja alapján].
6. A létrejövő társaság mérlegfőösszege így 10 M Ft, melynek aránya a PK Kft.-hez viszonyítva 25%.
A fenti paraméterek ismeretében megfelel-e a kedvezményezett átalakulás feltételeinek a fenti átalakulás? (Tao-tv. 4. § 23/a. pont.)
2. Döntésük szerint egy jól körülhatárolható tevékenységet szeretnének "kivinni" a társaságból, kiválás útján.
3. A létrejövő társaságban szintén ugyanazon 2 magánszemély lenne a tulajdonos 50-50% arányban.
4. A kivitt vagyon bankszámlapénz (3 M Ft) + egy ingatlan (7 M Ft értékben).
5. A létrejövő társaság alapítói vagyona 10 M Ft, melyből 3 M Ft a jegyzett tőke része, és 7 M Ft tőketartalék [SZT 36. § (1) bekezdés b) pontja alapján].
6. A létrejövő társaság mérlegfőösszege így 10 M Ft, melynek aránya a PK Kft.-hez viszonyítva 25%.
A fenti paraméterek ismeretében megfelel-e a kedvezményezett átalakulás feltételeinek a fenti átalakulás? (Tao-tv. 4. § 23/a. pont.)
2. cikk / 44 Bejelentett részesedés beolvadáskor
Kérdés: Az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5. bekezdésének értelmezésében kérnénk a segítségüket.
1. Ha egy anyavállalat két leányvállalata átalakul, akkor az átalakulás után változik-e az anyavállalat által bejelentett részesedés státusza? Tehát az anyavállalat "A" leányvállalata beolvad a "B" leányvállalatába, a továbbiakban a "B" leányvállalat működik tovább. Az anyavállalat a "B" leányának a részesedését jelentette be a szerzéskor, az "A" leányvállalat részesedését nem. Az átalakulás után a "B" leányvállalat addig bejelentett részesedése marad-e bejelentett részesedés, vagy ezen státusza megszűnik az átalakulással?
2. Egy vállalkozásban (továbbiakban "A" vállalkozás) 50-50%-ban tulajdonos két cég. A két tulajdonos legyen "B", illetve "C" vállalkozás. A "B" vállalkozás az "A" cég 50%-os részesedésének megszerzésekor bejelentette a részesedésszerzést. A "C" vállalkozás által tulajdonolt 50%-os "A" vállalkozás részesedése nem bejelentett. A "C" vállalkozásból kiválik "C2" vállalkozás, melynek vagyona az "A" vállalkozás 50%-os tulajdonrésze lesz, majd a "C2" vállalkozás beolvad a "B" vállalkozásba. (Beolvadásos kiválás.) Az átalakulás végeredményeként a "B" vállalkozásé lesz az "A" vállalkozás 100%-a.
Az átalakulással szerzett 50%-os részesedés bejelentett részesedésnek minősül-e a már meglévő bejelentett részesedés alapján? Illetve az átalakulással bejelenthető-e a további részesedésszerzés?
1. Ha egy anyavállalat két leányvállalata átalakul, akkor az átalakulás után változik-e az anyavállalat által bejelentett részesedés státusza? Tehát az anyavállalat "A" leányvállalata beolvad a "B" leányvállalatába, a továbbiakban a "B" leányvállalat működik tovább. Az anyavállalat a "B" leányának a részesedését jelentette be a szerzéskor, az "A" leányvállalat részesedését nem. Az átalakulás után a "B" leányvállalat addig bejelentett részesedése marad-e bejelentett részesedés, vagy ezen státusza megszűnik az átalakulással?
2. Egy vállalkozásban (továbbiakban "A" vállalkozás) 50-50%-ban tulajdonos két cég. A két tulajdonos legyen "B", illetve "C" vállalkozás. A "B" vállalkozás az "A" cég 50%-os részesedésének megszerzésekor bejelentette a részesedésszerzést. A "C" vállalkozás által tulajdonolt 50%-os "A" vállalkozás részesedése nem bejelentett. A "C" vállalkozásból kiválik "C2" vállalkozás, melynek vagyona az "A" vállalkozás 50%-os tulajdonrésze lesz, majd a "C2" vállalkozás beolvad a "B" vállalkozásba. (Beolvadásos kiválás.) Az átalakulás végeredményeként a "B" vállalkozásé lesz az "A" vállalkozás 100%-a.
Az átalakulással szerzett 50%-os részesedés bejelentett részesedésnek minősül-e a már meglévő bejelentett részesedés alapján? Illetve az átalakulással bejelenthető-e a további részesedésszerzés?
3. cikk / 44 Beolvadáskor a tulajdonosok üzletrészének kezelése
Kérdés: Az "A" kft. 50-50%-os tulajdonosa a "B" és a "C" kft. Az "A" kft. jegyzett tőkéje 5 millió forint. A tulajdonos "B" és "C" kft. könyveiben nyilvántartott üzletrész értéke, amelyet a korábbi években az "A" kft. tulajdonosai részére – üzletrészvásárlás jogcímen – megfizetett, 50-50 millió Ft. Az "A" kft.-t atulajdonos kft.-k – tulajdonrészeik arányában – beolvasztják saját kft.-ikbe. Milyen átalakulásnak minősül ez? Mi történik ebben az esetben a könyvekben nyilvántartott részesedésekkel a "B" és "C" kft.-nél? Hogyan és mikor kell kivezetni? A számviteli törvény melyik szabályozása vonatkozik erre az esetre? Van-e adózási vonzata a részesedések bármilyen módon történő rendezésének "B" és "C" kft. esetében? Kérem, hogy a tényleges üzleti események megadásával, valamint – adózási vonzat esetén – az adó kiszámításának levezetésével legyenek szívesek az üzletrészek kivezetésének menetét szemléltetni!
4. cikk / 44 Saját tőke összetétele – kiválás
Kérdés: A kft.-ből kiválik egy vagyonkezelő kft. Az átvitt eszközállomány értéke kb. 200 M Ft. A társaság kötelezettségállománya alacsony, ezért a kiválás során átvitt eszközállomány forrása jellemzően a saját tőke. A saját tőkén belül az eredménytartalék jelentős hányada fejlesztési tartalékként lekötött. Ha az átalakuláshoz forrásként a fejlesztési tartalékot veszi át a társaság, akkor a változatlan formában tovább működő, esetleg a kiválással létrejövő társaságnak keletkezik-e társaságiadó-fizetési kötelezettsége? A kiváló társaság átvállalhatja-e a fejlesztési tartalék felhasználásával kapcsolatos kötelezettséget mint jogutód?
5. cikk / 44 Kedvezményezett átalakulás könyvelése, adózása
Kérdés: Adott egy "A" Kft., amiben két tulajdonos volt, "Anya 1" Kft. 60%-kal és "Kisebbségi 1" Kft. 40%-kal. Az "A" Kft.-ből kivált és létrejött egy teljesen új cég, "Leány 1" Kft., amelynek teljes egészében "Kisebbségi 1" Kft. lett a tulajdonosa (100%-ban), ésezáltal a "Kisebbségi 1" Kft. "A" Kft.-ben lévő részesedése megszűnt. A "Kisebbségi 1" Kft. a kiválás során a részesedését arányosan szerezte meg az "A" Kft.-ből (40%-át), tehát arányosan vált ki a "Leány 1" Kft. az "A" Kft.-ből. Az átalakulás kedvezményezett átalakulás volt. "Kisebbségi 1" Kft. könyveiben az "A" Kft.-ben lévő részesedése 4.000.000 forint értékben szerepelt (alapításkori érték), saját tőkéje jelentős volt az "A" Kft.-nek. Akiválással létrejövő "Leány 1" Kft. jegyzett tőkéje 100.000.000 forint lett, az eredménytartaléka 200.000.000 forint, saját tőkéje így összesen 300.000.000 forint. Milyen könyvelési tételek merülnek fel "Kisebbségi 1" Kft.-nél, és milyen összegben? (Tekintve, hogy a korábbi "A" Kft.-ben lévő részesedése megszűnt, és helyette "Leány 1" Kft.-ben lett részesedése.) Van-e bármilyen adóvonzata a "Kisebbségi 1" Kft.-nél, hogy a korábbi részesedésének értéke jelentősen növekedett? (Társasági adó.)
6. cikk / 44 Részesedéssel kapcsolatos elszámolás – kiválás
Kérdés: Ügyfelünk tulajdonosa egy leányvállalatnak, amelyből egy másik társaság ("K" Zrt.) kiválik. A leányvállalat kiváláshoz előkészített végleges vagyonmérlegében az ügyfelünkre jutó saját tőke értéke jelentősen meghaladja a leányvállalatban lévő részesedés könyv szerinti értékét. A leányvállalat a számviteli törvény szerint megszűnt társaságnak minősül?
7. cikk / 44 Beolvadásos kiválás
Kérdés: A kérdés egy társaság átalakulásával kapcsolatos. A társaságban, 50-50 százalékban két magánszemély a tulajdonos. Az átalakulás nem kedvezményezett beolvadásos kiválás lesz oly módon, hogy a kiváló tag az eredeti társaság vagyonának egy részével egy már működő társasághoz mint jogutódhoz csatlakozik. A tagok megállapodhatnak-e a vagyonmegosztásban a törzstőkétől eltérő arányú vagyonról? Értelmezésünk szerint a jogelőd társaságnál az átadott vagyon után áfafizetési kötelezettség nem keletkezik. Az átalakulás könyv szerinti értéken történne, így a Tao-ban az átadott tárgyi eszközöknél keletkezhet különbözet. Az átalakulás során egy ingatlan is átadásra kerül, ott – mivel az átalakulás nem kedvezményezett – illetékfizetési kötelezettség merül fel a jogutódnál. Helyes ez az értelmezés? A kérdéses kiválás keletkeztet-e a kiváló vagy a maradó magánszemélynél szja- vagy egyéb adófizetési kötelezettséget?
8. cikk / 44 Kedvezményezett kiválás feltételei
Kérdés: Kedvezményezett átalakulás témakörben az alábbi kérdés merült fel: Gazdasági társaság átalakulást (kiválást) fontolgat. A kiválás gazdasági indoka a befektetések leválasztása a termelőtevékenységről kockázatmegosztás érdekében. A változatlan formában tovább működő gazdasági társaság és a kiválással létrejövő gazdasági társaság tulajdonosi szerkezete azonos (két belföldi magánszemély). A kiválással létrejövő gazdasági társaság vagyona csak befektetett pénzügyi eszközökből áll, illetve a teljes vagyon 10%-át meg nem haladó mértékben bankszámlapénzből. A vagyon forrása saját tőke, illetve eredménytartalék. A befektetések között vannak jelentős ingatlan vagyonnal rendelkező társaságokban lévő részesedések is. Az átalakulás során a vagyonelemek átértékelését nem tervezik. Van-e (lehet-e) akadálya annak, hogy ezt a kiválást kedvezményezett, így illeték- és adómentes átalakulásnak tekintsük?
9. cikk / 44 Átalakuláshoz kapcsolódó törvényi változások
Kérdés: Úgy tudom, hogy 2019-ben változtak az átalakulásra vonatkozó törvényi előírások. Kérem, ismertessék azok közül a legfontosabbakat, amelyek jellemzően a könyvelői, a könyvvizsgálói tevékenységet érintik!
10. cikk / 44 Kedvezményezett átalakulás bejelentése
Kérdés: Kedvezményezett átalakulás során egy kft. formaváltással zrt.-vé alakult. A jogutód zrt. alapító okirata tartalmazza a Tao-tv. 16. § (11) bekezdésében foglaltak alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalást. Kérdésem, hogy a jogelőd kft. az 1971-es megszűnő bevallásában jelölje a kedvezményezett átalakulást, és a létrejövő jogutód zrt. az 1929-es bevallásában szintén jelölje az NY-01 lapon a kedvezményezett átalakulásra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy ne kelljen módosítani a 16. § (2) bekezdés a) és d) pontja alapján az adózás előtti eredményt, tekintettel a (9)-(11) bekezdésben foglaltakra?
