32 cikk rendezése:
1. cikk / 32 Kereskedelmi adó, saját dolgozó kiszolgálása
Kérdés: Kiskereskedelmi adóval kapcsolatban kérem állásfoglalásukat! Több, általam könyvelt társaságnál merültek fel kérdésként az alábbiak:
A társaságok nagykereskedelmi tevékenységet végeznek, saját bolttal nem rendelkeznek. Az értékesítés viszonteladóknak, kiskereskedőknek direkt módon, ügynökön, valamint webáruházon keresztül történik. A webáruházban a rendeléshez kizárólag a viszonteladóknak van hozzáférési lehetőségük, magánszemélyeknek nem. Két esetben fordul elő, hogy magánszemély is vásárolhat. (E két formában történő értékesítés az összes bevétel 1 ezrelékét sem éri el.)
1. Saját dolgozók kiszolgálása.
2. A társaság nyilvános e-mail-címén történő megkeresés, megrendelés. (Ez utóbbi rendelés történhet végfelhasználó társaság (nem nagykereskedői), illetve magánszemély részéről is). Az e-mailben történő megkeresést a társaság jó hírének megőrzése érdekében nem utasítják el.
Kérdéseim:
A) A saját dolgozó felé történő értékesítést lehet-e önállóan kezelni, hiszen ez egy speciális értékesítési forma, itt külsős nem vásárolhat, nem tartozik a nagykereskedelmi tevékenység körébe, és természetesen ez a típusú értékesítés beletartozna a kiskereskedelmi adó alapjába.
B) Az e-mailen történő rendelés tekinthető-e értékesítési csatornának? Itt, mivel magánszemély és végfelhasználó társaság is vásárol, az ezen az értékesítési csatornán történő értékesítés teljes bevétele beleszámít a kiskereskedelmi adó alapjába.
C) Véleményünk szerint csak és kizárólag az általam említett A és B esetben fordulhat elő, hogy – a törvény 1. §-ának (1) bekezdése szerint – a vevő magánszemély is lehet, a többi esetben kizárt, az adókötelezettség számításánál a nagykereskedőknek, viszonteladóknak történő számlázást, illetve az ezen eladásból származó bevételt nem kell figyelembe venni.
A társaságok nagykereskedelmi tevékenységet végeznek, saját bolttal nem rendelkeznek. Az értékesítés viszonteladóknak, kiskereskedőknek direkt módon, ügynökön, valamint webáruházon keresztül történik. A webáruházban a rendeléshez kizárólag a viszonteladóknak van hozzáférési lehetőségük, magánszemélyeknek nem. Két esetben fordul elő, hogy magánszemély is vásárolhat. (E két formában történő értékesítés az összes bevétel 1 ezrelékét sem éri el.)
1. Saját dolgozók kiszolgálása.
2. A társaság nyilvános e-mail-címén történő megkeresés, megrendelés. (Ez utóbbi rendelés történhet végfelhasználó társaság (nem nagykereskedői), illetve magánszemély részéről is). Az e-mailben történő megkeresést a társaság jó hírének megőrzése érdekében nem utasítják el.
Kérdéseim:
A) A saját dolgozó felé történő értékesítést lehet-e önállóan kezelni, hiszen ez egy speciális értékesítési forma, itt külsős nem vásárolhat, nem tartozik a nagykereskedelmi tevékenység körébe, és természetesen ez a típusú értékesítés beletartozna a kiskereskedelmi adó alapjába.
B) Az e-mailen történő rendelés tekinthető-e értékesítési csatornának? Itt, mivel magánszemély és végfelhasználó társaság is vásárol, az ezen az értékesítési csatornán történő értékesítés teljes bevétele beleszámít a kiskereskedelmi adó alapjába.
C) Véleményünk szerint csak és kizárólag az általam említett A és B esetben fordulhat elő, hogy – a törvény 1. §-ának (1) bekezdése szerint – a vevő magánszemély is lehet, a többi esetben kizárt, az adókötelezettség számításánál a nagykereskedőknek, viszonteladóknak történő számlázást, illetve az ezen eladásból származó bevételt nem kell figyelembe venni.
2. cikk / 32 Térítés ellenében használt személygépkocsi
Kérdés: A társaság a munkavállalói részére céges autót (saját tulajdonú vagy bérelt) biztosít, a magánhasználat nincs tiltva. Ha a magánszemély a járművet a cég költségére ezen túlmenően (a munkaidőn túl, a hétvégén stb.) is használja, annak ellenértékét köteles megtéríteni. Hogyan kell szabályosan elszámolni, könyvelni, illetve bizonylatolni a cégautó magánhasználatát? (Áfa, tao, szja szempontból vizsgálva.) Amennyiben a társaság a magas adminisztrációs teher miatt nem tervez számlát kiállítani, milyen más szabályos bizonylatolási lehetősége van?
3. cikk / 32 Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél
Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
4. cikk / 32 Ingatlanok fogalma
Kérdés: Több esetben előfordult, hogy a kérdésekhez-válaszokhoz kapcsolódóan az ingatlant másként értelmezte a kérdező és másként a választ adó. Sokszor nincs azonos véleményen a könyvelő és az ellenőrzést végző sem. Ebből számos probléma adódik, jellemzően a számlázás, a könyvviteli elszámolás, a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása, tehát a gyakorlati alkalmazás során. Afélreértések elkerülése, a végrehajtások során az ellentmondások feloldása, de legalább azok csökkentése terén jelentős segítség lehet, lehetne az, ha az ingatlanokhoz kapcsolódó fogalmakat viszonylag részletesen bemutatnák.
5. cikk / 32 Tulajdoni hányad arányában áthárított felújítás áfája
Kérdés: Ügyfelünk (kft.) tulajdonában van egy raktár, irattár céljára használt ingatlan. A tulajdoni lap szerint az ingatlan besorolása műhely. A raktár egy olyan ingatlanban (házban) helyezkedik el, amelyben 4 lakás található. Az ingatlan nem minősül társasháznak, a tulajdonosok nem alapítottak társasházat. Szükségessé vált az ingatlan felújítása (tetőszerkezet, kerítés, támfal stb.). A kivitelezési munkákról a tulajdonosok közösen szerződtek a kivitelezővel, de maga a kft. a kivitelezési szerződésben nem került feltüntetésre. A szerződést a ház részéről egy, a tulajdonosok által megfogalmazott személy írta alá. A szerződés ugyanakkor megjegyzi, hogy a kivitelező a házban működő vállalkozások számára igény esetén a tulajdoni hányadnak megfelelő összegről részszámlát állít ki. Az ilyen módon megrendelt, a raktárhoz közvetlenül nem kapcsolódó, de a tulajdoni hányad arányában mégiscsak a kft.-t terhelő költségekről a kft. nevére kiállított számla áfatartalma levonásba helyezhető? A számla értéke felújításként könyvelendő, a raktár, irattár bruttó értékére ráaktiválva?
6. cikk / 32 Szolgáltatás díjának tartalma
Kérdés: Kizárólag különböző gumiabroncsok fel- és leszerelésével, javításával foglalkozó társaság kimenő számláin külön feltünteti a gumiabroncs és a szerelés díját. Nettó árbevételként külön-külön vagy egy főkönyvi számlára kell könyvelni a számlán szereplő tételeket?
7. cikk / 32 Garancia egyösszegű megváltása
Kérdés: Társaságunk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. Az átadott munkái után garanciális kötelezettsége áll fenn a megrendelővel szemben. Amennyiben a társaság garanciális kötelezettségeinek nem a javítások tényleges elvégzésével, hanem annak egyösszegű megváltásával kíván megfelelni, mi a helyes eljárás? Garanciális visszatartás nem volt. Az eredeti szerződéses ár számlahelyesbítését kell elvégeznie a társaságnak, vagy a megrendelőnek kell számlát kiállítania a garancia egyösszegű megváltásáról? Ha a megrendelő számláz, akkor milyen áfamegítélés alá esik? Egyenes, mert ez már garanciális időszak, vagy fordított, mint maga az építőipari tevékenység volt?
8. cikk / 32 Közösen beszerzett gép aktiválása, üzemeltetése
Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?
9. cikk / 32 Közvetített szolgáltatás – iparűzési adó
Kérdés: Egy társaság a tulajdonában álló ingatlant több bérlőnek bérbe adja. A bérleti díj mellett a bérlők üzemeltetési díjat is fizetnek, a bérelt ingatlan négyzetméterének arányában. A szerződés szerint az üzemeltetési díj az alábbi tételeket foglalja magában:
- az ingatlan vagyonbiztosítása, építményadó;
- központi épületgépészeti berendezések, fővezetékek karbantartása, javítása (vízszolgáltatás, gáz, fűtés, csatorna, elektromos szolgáltatás);
- épületek szerkezeti elemeinek karbantartása, javítása;
- közös területek takarítása, rovarirtás;
- nonstop őrzés és védelem;
- tűzvédelmi rendszerek karbantartása, javítása;
- az üzemeltetési tevékenység felügyelete.
A bérbeadó a működés során az összes fenti szolgáltatást külső szolgáltatótól veszi igénybe, erre nincs utalás a szerződésben. A szerződés szerint a bérbeadó havonta fix összegű üzemeltetésidíj-előlegre jogosult. A számla havonta üzemeltetésidíj-részszámlaként kerül kiállításra. Az üzemeltetésiköltség-előleg összegével negyedévenként számol el a bérbeadó, ekkor kiállítja a negyedéves tényadatok alapján a különbözetről a számlát. A fentiekben felsorolt tételek közül az iparűzési adó elszámolásakor mely költségek vehetők figyelembe közvetített szolgáltatásként? A közvetített szolgáltatásként elismert és nem elismert egyéb költségek továbbszámlázásakor milyen formai követelmények merülhetnek fel a számla kiállításakor? A fenti költségek figyelembe vehetők-e közvetített szolgáltatásként, ha azok a kimenő számlán egy összegben üzemeltetési díjként szerepelnek, azon feltüntetésre kerül, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz, és a mellékletben kerülnek részletezésre az érintett tételek?
- az ingatlan vagyonbiztosítása, építményadó;
- központi épületgépészeti berendezések, fővezetékek karbantartása, javítása (vízszolgáltatás, gáz, fűtés, csatorna, elektromos szolgáltatás);
- épületek szerkezeti elemeinek karbantartása, javítása;
- közös területek takarítása, rovarirtás;
- nonstop őrzés és védelem;
- tűzvédelmi rendszerek karbantartása, javítása;
- az üzemeltetési tevékenység felügyelete.
A bérbeadó a működés során az összes fenti szolgáltatást külső szolgáltatótól veszi igénybe, erre nincs utalás a szerződésben. A szerződés szerint a bérbeadó havonta fix összegű üzemeltetésidíj-előlegre jogosult. A számla havonta üzemeltetésidíj-részszámlaként kerül kiállításra. Az üzemeltetésiköltség-előleg összegével negyedévenként számol el a bérbeadó, ekkor kiállítja a negyedéves tényadatok alapján a különbözetről a számlát. A fentiekben felsorolt tételek közül az iparűzési adó elszámolásakor mely költségek vehetők figyelembe közvetített szolgáltatásként? A közvetített szolgáltatásként elismert és nem elismert egyéb költségek továbbszámlázásakor milyen formai követelmények merülhetnek fel a számla kiállításakor? A fenti költségek figyelembe vehetők-e közvetített szolgáltatásként, ha azok a kimenő számlán egy összegben üzemeltetési díjként szerepelnek, azon feltüntetésre kerül, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz, és a mellékletben kerülnek részletezésre az érintett tételek?
10. cikk / 32 Kártérítés számlázása
Kérdés: Köteles-e a károsult számlát kiállítani, ha a károkozó a kárt köteles megtéríteni?
