12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Horvát cég magyarországi ingatlanát bérbeadja
Kérdés: Van egy külföldi (horvát) társaság. Alapító tagjai az alapításkor magyar természetes személyek, azóta külföldön élnek. Állampolgárságuk megmaradt, de magyar adóazonosító jellel és lakcímmel nem rendelkeznek. Az egyik alapító tag a cég ügyvezetője. Az alapításkor a tulajdonukban lévő ingatlanokat mint alapító tőkét apportként bevitték a horvát kft.-be. Ezeket az ingatlanokat Magyarországon bérbeadják. A társaság Magyarországon bejelentkezett a Tao-tv. és az Áfa-tv. hatálya alá, cégbejegyzést nem kértek (nem fióktelep), ingatlan-bérbeadásra adószámot kértek. Magyarországon magyarországi adóazonosító jellel rendelkező cégképviselő nincs, a cég horvát ügyvezetője látja el a magyarországi teendőket is. A cég Magyarországon bankszámlával nem rendelkezik, csak Horvátországban. Ebből adódik, hogy utalásos számláikat, valamint adóbefizetéseiket, amelyek Magyarországon keletkeznek, a horvát bankszámláról teljesítik. Magyarországon többnyire, eltekintve néhány kivételtől, készpénzforgalom valósul meg. A bérleti díjakból befolyt bevételből fizetik ki a közüzemi számlákat és apróbb beszerzéseket. Ezeket árbevételként, illetve költségként könyveljük. Ami nem egészen tisztázott számomra, hogy a magyarországi ingatlanok után felmerült értékcsökkenés kit illet költségelszámolás szempontjából. Nem tudom eldönteni továbbá, hogy az ingatlanok után felmerült építményadót melyik országban kell elszámolni költségként. Horvátországban a cég igazából nem végez tevékenységet, bevétele Magyarországon keletkezik a bérbeadásból. Nem tisztázott számomra, hogyan tudom a kötelezettségek közül kivezetni azokat az adótartozásként kimutatott tételeket, amiket a horvát bankszámláról utaltak át. Kérem állásfoglalásukat az alábbiakban is: Mivel ez a cég cégbíróságon nincs bejegyezve, kell e cégkaput nyitni? Véleményem szerint nem, mert a rendelet a cégkapu nyitását cégbíróságon bejegyzett társaságokra írja elő kötelezően.
2. cikk / 12 Szakmai naphoz kapcsolódó reprezentáció
Kérdés: Ügyfelünk külföldről importált termékek nagykereskedelmével, valamint a korábban eladott termékek karbantartásával, szervizszolgáltatással foglalkozik. Szakmai napot szervezett, melyre meghívta a vállalat fontosabb megrendelőit, partnereit. A szakmai nap során több előadást tartottak ügyfelünk ügyvezetői, az általuk felkért szakemberek, valamint a legfontosabb beszállítók külföldi képviselői. Emellett azonban megvendégelik a partnereket (welcome fogadás, vacsora), zenekart bérelnek, búcsúajándékokat vásárolnak, valamint szórakoztató előadókat is felkérnek. A teljes rendezvényt egy ügynökség szervezte meg, amely egyetlen részletes számlát állított ki ügyfelünk számára, amelyen szerepelnek az egyes költségtételek. Bizonyos költségelemek esetében egyértelmű, hogy reprezentációs költségről (pl. welcome fogadás, vacsoramenü stb.) vagy igénybe vett szolgáltatásról (pl. tolmács, ruhatár) van szó. Viszont a rendezvénnyel kapcsolatban rengeteg általános költség merült fel, például a következők: parkolóhelyek bérlése a vendégeknek, takarítás, színpadtechnika (világítás és hangosítás), dekoráció beszerzése, kialakítása és bérlése, konferenciaterem bérlése, hangosítás, személyzet költsége, műsorvezető díja, valamint a szervező ügynökség jutaléka. Ezek igénybe vett szolgáltatásnak minősülnek, vagy személyi jellegű ráfordításként kezelendők, amelyek után meg kell fizetni a 15%-os szja-t és a 22%-os ehót? Esetleg meg kell osztani őket valamilyen ismérv alapján? Ha igen, mi alapján oszthatók meg a költségek az igénybe vett szolgáltatások és a személyi jellegű ráfordítások között?
3. cikk / 12 Svájci tulajdonos üzletrészét a kft. megvásárolja
Kérdés: Egy kft. tulajdonosai: 95%-ban svájci cég és 5%-ban magánszemély. A magánszemély svájci állampolgár, életvitelszerűen az év minden napján Magyarországon tartózkodik (állandó tartózkodási kártyája van), magyarországi lakcímkártyája, lakóhelye Magyarországon van. A cég ügyvezetője munkaviszonnyal rendelkezik, bért vesz fel, és adózik utána. A fenti magánszemély az 5%-os üzletrészét (a kft. jegyzett tőkéje 3000 E Ft, 5%-a, 150 000 Ft a magánszemélyé) értékesíti a kft.-nek 5 millió Ft-ért (a kft. eredménytartaléka fedezetet nyújt a vásárlásra).
1. Hogyan adózik és milyen összeg után (5 M Ft-150 E Ft?) Magyarországon a svájci állampolgárságú tulajdonos? A kifizetőnek (a kft.-nek) kell az adókat (szja, eho 14%, 22%) levonnia?
2. A kft. a magánszemélytől megszerzett saját üzletrészét (5%) egy éven belül értékesíteni szeretné a másik (95%-os) tulajdonos svájci cégnek, térítésmentesen. Megteheti ezt? A kft.-nél lesz-e valamilyen adóvonzata ennek a gazdasági eseménynek?
3. Hogyan könyvelem a kft.-nél a saját üzletrész vételét és eladását?
1. Hogyan adózik és milyen összeg után (5 M Ft-150 E Ft?) Magyarországon a svájci állampolgárságú tulajdonos? A kifizetőnek (a kft.-nek) kell az adókat (szja, eho 14%, 22%) levonnia?
2. A kft. a magánszemélytől megszerzett saját üzletrészét (5%) egy éven belül értékesíteni szeretné a másik (95%-os) tulajdonos svájci cégnek, térítésmentesen. Megteheti ezt? A kft.-nél lesz-e valamilyen adóvonzata ennek a gazdasági eseménynek?
3. Hogyan könyvelem a kft.-nél a saját üzletrész vételét és eladását?
4. cikk / 12 Német adóalany szervezési, tanácsadási tevékenysége
Kérdés: A magyar kft. német ügyvezetője (aki nem rendelkezik üzletrésszel a kft.-ben) az ügyvezetést megbízási jogviszonyban, díjazás nélkül látja el. A kft. az ügyvezetői feladatoktól függetlenül szerződést kíván kötni a vállalkozóval a hazai energiatermelő beruházások kivitelezésével és működtetésével kapcsolatos szervezés, tanácsadás végzésére. A magyar Áfa-tv. alapján ez a tevékenység, mint szakértői munka, továbbá mint az építési munkák összehangolására irányuló tevékenység az ingatlanhoz kapcsolódik, hivatkozik az Áfa-tv. 39. §-ának (1)-(2) bekezdésére és a 140. §-ra. A kérdező arra a következtetésre jut, hogy az adott esetben a külföldi szolgáltatásokra vonatkozó általános előírásokat kell alkalmazni, a vállalkozó áfa nélküli számlája alapján az igénybe vevő kft. megfizeti az adót, amelyet – adóköteles tevékenységére tekintettel – ugyanabban az időszakban levonásba helyezhet. Van-e akadálya annak, hogy az ügyvezetői feladatokat díjazás nélkül ellátó német magánszemély a kft.-vel megbízási szerződést kössön a kft. tevékenységének a végzésére? Elfogadható-e, hogy ezen műszaki tevékenységéért a havi fix díjazás mellett – a tulajdonos döntése alapján –, számla ellenében évente nyereségrészesedést kapjon? Helyes-e a következtetés, hogy a német adóalanynak nem kell regisztrálnia Magyarországon, és a szolgáltatásról a számlát áfa nélkül bocsátja ki?
5. cikk / 12 Külföldi utazás költségeinek bizonylatolása
Kérdés: A cég ügyvezetője Németországba utazott egy kiállításra, a cég érdekében, profiljához kapcsolódik. Az ügyvezető tolmáccsal ment a 4 napos útra. A repülőjegyet interneten foglalta a saját és a tolmács nevére, amelyről foglalási jegyünk és beszállókártyánk van, a szállásról és a kinti autóbérlésről pedig a cég nevére szóló számla, az autópályadíjról "nyugtaszerűség". A kiadásokat kiküldetési rendelvénnyel szeretnék elszámolni. Az elszámolás alapja lehet a magánszemély nevére szóló repülőjegy-foglalás és a "nyugta"? A bizonylatok különböző napra szólnak. Mindent az ügyvezető előlegezett. A kifizetés, elszámolás február 2-án történt. Napidíjat nem számolunk el. Mi számolható el a kiküldetési rendelvénnyel, hogy ne keletkezzen utána adófizetési kötelezettség?
6. cikk / 12 Külföldi kirendelt ügyvezető lakásbérleti díja
Kérdés: Adva van egy anyavállalat, aminek a székhelye EU-tagállam, japán tulajdonossal. Ez az anyavállalat létesít egy fióktelepet Magyarországon. Az ügyvezetőt (japán állampolgár) az anyavállalat alkalmazza, illetve a munkáltatói jogokat is ő gyakorolja – úgymond kirendelt a fióktelephez. Itt fizetik utána a járulékot, mert most már 183 napnál több ideje van itt. A mindenkori ügyvezetőnek a cég bérel Magyarországon egy lakást, csak ő lakik benne, családtag nem. Havonta egy hétre egy másik fióktelepre is átmegy, a magyarországi fióktelep emiatt terhel át költségeket a személyi jellegű ráfordításokból a másik fióktelepre. Kell-e természetbeni juttatásként értelmezni a cég által fizetett lakás bérleti díját? Ha nem, akkor van-e más jövedelemadózási vonzata a magánszemélynek?
7. cikk / 12 Külföldi állampolgár különadója
Kérdés: Magyar gazdasági társaság külföldi illetékességű ügyvezetője 180 napot meghaladó kiküldetésben dolgozik Magyarországon. Fizetését Németországban (az anyavállalatnál) kapja. Magyarországon az őt foglalkoztató kft. hipotetikus adót fizet a német jövedelem után. Ebben az esetben kell-e az ún. "szolidaritási adót", a 4 százalék különadót megfizetni az szja-n felül?
8. cikk / 12 Cégautóhoz kapcsolódó egyéb költségek
Kérdés: Cégünk ügyvezetője szabadsága alatt használta a kft. tulajdonában lévő személygépjárművet. Mivel a cégautóadót megfizetjük a gépjármű után, így az ezen időszakra eső üzemanyagköltséget a vállalkozás érdekében felmerült költségként számoljuk el. Mi az álláspont a szabadság ideje alatt ugyanezen gépjármű használata miatt kifizetett külföldi autópályadíj és külföldi parkolási költség elszámolhatóságával számviteli és adózási szempontból?
9. cikk / 12 Külföldi ügyvezető díjazása
Kérdés: Külföldi részvételű társaság külföldi illetőségű ügyvezetőjének tiszteletdíjából csak személyi jövedelemadót vont le a társaság. Helyesen járt-e el, vagy más közterhet is kellett volna fizetnie, illetve levonnia?
10. cikk / 12 Báli rendezvények belépődíjai
Kérdés: Napjainkban igen elterjedtek Magyarországon a különböző báli rendezvények. Ezek jelentős gazdasági, üzleti és társadalmi eseménnyé váltak. Ezen rendezvények belépődíjainak elszámolása reprezentációs költségnek minősül-e? A gyakorlati életben többféle eset fordul elő, pl. a társaságok ügyvezetőinek belépőjegyei, belföldi és külföldi üzleti partnereknek biztosított belépőjegyek stb.
