Egyéni vállalkozó követelésének elengedése

Kérdés: Az egyéni vállalkozónak a kft. (amely kapcsolt vállalkozása) tartozik 22.000.000 forinttal. A kft. ezt az összeget nem tudja visszafizetni. Amennyiben az egyéni vállalkozó lemond ennek a megfizetéséről, ez az egyéni vállalkozónál költség, majd adóalap-növelő? Tehát a személyi jövedelemadót kinullázza?
Részlet a válaszából: […] ...növelné az adóalapot. Az egyéni vállalkozónak a követelése elengedése miatt nem keletkezik bevétele, ebből következően nincs személyijövedelemadó-kötelezettsége sem.A kft.-nél a tartozás (a 22 millió forint miatti kötelezettség) elengedését egyéb bevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Magánszemély tulajdonosnak adott kölcsön elengedése

Kérdés: A kft. pénzkölcsönt nyújtott a magánszemély tulajdonos részére, amely után a magánszemély a mindenkori jegybanki alapkamat +5% mértékű kamatot fizetett. Ezen kölcsön elengedése 2019-ben milyen adófizetési kötelezettséget jelent a kft.-nél, illetve a magánszemélynél? A magánszemélynél felmerülhet-e ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...szociális hozzájárulási adót kell fizetnie a magánszemélynek, az elengedett tartozás bevételnek minősülő összegéből a személyi jövedelemadó alapja 85%, ennek figyelembevételével kell a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadót megállapítani. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Magánszemélynek ajándékozott követelés, értékpapír

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.2. pontja szerint adómentes "a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték". Ha egy magánszemély egyenes ági rokonának üzletrészt vagy követelést ajándékoz, adómentes-e az ajándékozás?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadó szempontjából a kérdés megválaszolásához elsődlegesen a vagyoni érték Szja-tv. szerinti fogalmát kell megnézni.Az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése alapján bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában – pénzben és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Belföldön bejegyzett szervezet

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az illetéktörvény 2. §-ának (4) bekezdését? Mit értünk belföldön bejegyzett szervezet fogalma alatt? A bekezdésben felsorolt ügyletek ajándékozásiilleték-kötelezettséget eredményeznek, bár e tényállások nem szerepelnek az Itv. 11. §-ában?
Részlet a válaszából: […] ...útján vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetében az Itv.-t akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet. Az Itv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Engedményezés és a beszámítás elfogadása

Kérdés: A számvitelre szakosodott bt. számviteli szolgáltatást nyújtott a kft. számára. Amikor kiderült, hogy a bt. nem az elvárható színvonalon teljesítette számviteli és adózási tevékenységét, a vállalkozási szerződést felbontották. Korábban a kft. a bt. alkalmazott tagjának és egy másik alkalmazottjának munkáltatói kölcsönt nyújtott. Amikor esedékessé vált a munkáltatói kölcsön visszafizetése, a bt. nagy összegű számlákat nyújtott be előző időszakokban teljesített állítólagos szolgálatairól. A benyújtott számlák jogosságát a kft. nem ismerte el, a számlákat visszaküldte. A bt. azonban már ezt megelőzően az összes követelését engedményezte a munkáltatói kölcsönt felvett magánszemélyekre. Ők közölték, hogy ezt az összeget a munkáltatói kölcsön miatti tartozásuk teljesítésébe beszámították. Az előbbiek szerinti engedményezés és beszámítás jogszerűnek tekinthető?
Részlet a válaszából: […] ...esetén az engedményezett követelés értéke bevétel, és ez a bevétel teljes összegében a magánszemély jövedelme is, amely jövedelem 16 százalékát személyi jövedelemadóként, 27 százalékát egészségügyi hozzájárulásként kell a megszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Tagi kölcsön, tagi hitel kompenzálása

Kérdés: Több társaság ugyanazon magánszemélyek tulajdonában van. Sokszor előfordul, hogy a tulajdonos tartozik a cégnek és fordítva, a társaság tartozik az ügyvezetőnek. A tulajdonos szeretné összevezetni "A" társaság követelését "B" társaság kötelezettségével. Kérem, ha tudnak erre lehetőséget, módszert, akkor írják meg! Milyen szerződés, megállapodás kell ehhez?
Részlet a válaszából: […] ...összegű kamatkedvezményben részesült, amely kamatkedvezmény 1,19-szeresét adóalapnak tekintve, az adóalap 16 százalékát személyi jövedelemadóként, 27 százalékát egészségügyi hozzájárulásként kell megállapítani, bevallani és befizetni.Megoldás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Végtörlesztéshez támogatás

Kérdés: A végtörlesztésre adott munkáltatói támogatást hogyan kell a társaságnál elszámolni? Van-e bármilyen adó-, járulék- vagy adóalap-módosítási kötelezettsége a társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...nem térítendő támogatás.Végtörlesztéshez kamatmentesen nyújtott kölcsönAz Szja-tv. 72. §-a alapján a kamatkedvezményből származójövedelem megállapítása során nem kell figyelembe venni a munkáltató általmunkavállalójának a hitelintézetekről és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Üzletrész értékesítésének illetéke

Kérdés: A kft. tagjai az alábbi üzletrészekkel rendelkeznek (szavazati arányuk megegyezik az üzletrészaránnyal): "X" kft. 30%; "Z" kft. 35%; "H" magánszemély 35%. A kft. tagjai mind belföldi illetőségűek. A kft. tagjai üzletrészeiket két magánszemélynek (férj és feleség) adják el 2010 novemberében. A kft. 2010. évi mérlegében – előreláthatóan – az ingatlanok aránya az összes eszközök között 90 százalék lesz. A kft. tulajdonában lévő ingatlan értékbecslő szerinti értéke 18 M Ft. A kft. az ingatlan vásárlására 2004. évben hitelt vett fel, amelynek 2010 novemberében a tőketartozása 18,5 M Ft. A kft. tagjai az üzletrészüket (3 M Ft) 4 M Ft-ért adják el a házaspárnak. Megtehetik-e az eladók, hogy a hitellel terhelt ingatlanrészüket csak 1 M Ft nyereséggel adják el? A kft. tagjainak kell-e illetéket fizetniük 2010. évben, illetve 2011. évben? Ha igen, akkor hány százalékot?
Részlet a válaszából: […] ...bekerülésiértéke és eladási ára közötti különbözet – a számok alapján feltételezhetően -nyereséget jelent, amely nyereség (jövedelem) alapján a kft.-kettársaságiadó-fizetési kötelezettség terheli, a magánszemélyt pedig az Szja-tv.67. §-a szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Elhunyt munkavállalónk hiteltartozása

Kérdés: A gyermekét egyedül nevelő munkavállalónk elhunyt. Árván maradt gyermekének a szülő által hátrahagyott hiteltartozása kifizetéséhez a temetési segélyen túl további támogatás került kifizetésre. Kérdéseink: E kifizetés is elszámolható lett volna adómentes temetési segélyként, hiszen a jogszabály nem határoz meg e segélyre vonatkozó felső határt? Ha a segélyezett közeli hozzátartozó nem az özvegy, és nem kiskorú közeli hozzátartozó, akkor a segély a társasági adó szempontjából nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség? A Tao-tv. szerinti minősítéstől függetlenül a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...helyesen jártak el, amikor a hiteltartozásátvállalását, mint az árván maradt gyermek bevételét, összevonás alá tartozóegyéb jövedelemnek minősítették, amely után megfizették a 27 százalékosegészségügyi hozzájárulást, bruttósított összege alapján pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Tartozás elengedése

Kérdés: Társaságunknál az egyik dolgozó 2007-ben jelentős kárt okozott azzal, hogy bizonyos szerszámokat eltulajdonított és eladott. Amikor lebukott, nem lett belőle rendőrségi ügy. Közjegyző előtt elismerte tettét, és vállalta, hogy havi 10 000 Ft-os részletekben törleszti az adósságát. Mivel a dolgozó és családja szűkös körülmények között él, a második gyermek megszületése után a társaságunk a fennálló 870 ezer Ft tartozást elengedi. Milyen járulék-, illetve egyéb fizetési kötelezettséggel jár ez a társaság, illetve a magánszemély részére?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzett bevételnek minősül – többek között – azelengedett, átvállalt tartozás is, amely az Szja-tv. 28. §-a alapján egyébjövedelemnek minősül. Az így meghatározott jövedelem adókötelezettségére aszerzés jogcíme szerinti rendelkezéseket kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.
1
2