28 cikk rendezése:
1. cikk / 28 Szoftverek számviteli elszámolása
Kérdés: A társaság új könyvelési szoftvert vezet be, melynek használatáért a szerződés alapján egyéves intervallumra havonta licencdíjat fizet. A szerződés évente megújításra kerül, amíg a szoftvert a társaság használja. A társaság a havonta számlázott és fizetendő licencdíjat az igénybe vett szolgáltatások között számolja el. A társaság a beszállító partnertől a szoftver bérletén túl egyéb, a bevezetéshez kapcsolódó szolgáltatásokat is igénybe vesz (például rendszer-implementáció támogatása, kezdeti paraméterezések (testre szabás), egyedi funkciók, riportok fejlesztése stb.). Elfogadott szakmai álláspontok szerint az immateriális javak (pl. szoftver) esetén is igaz, hogy a kapcsolódó beruházás jellegű tételek kimutathatók, mint bérelt eszközön végzett beruházás. Milyen ismérvek alapján, milyen körülményeket vizsgálva indokolt eldönteni, hogy mely igénybe vett szolgáltatások számolhatók el a vagyoni értékű jogok között a bérelt szoftverhez kapcsolódóan, és melyek azok, amelyeket költségként kell elszámolni?
2. cikk / 28 Szerződés átruházásáért fizetett díj elszámolása
Kérdés: A szerződés átruházása ellenértékeként fizetett díjat hol kell elszámolni a számvitelben? Az immateriális javak vagy az igénybe vett szolgáltatások között? Az átruházott szerződés érvényességi ideje az átruházást követően több mint egy év.
3. cikk / 28 Domainnév regisztrációjának meghosszabbítása
Kérdés: Az 5806. kérdésre adott válasz hogyan módosul abban az esetben, ha a cég évente hosszabbítja meg a domainnév regisztrációját? A regisztrációs díj nem jár járulékos szolgáltatásokkal, és a szerkezete www.cégnév.hu, tehát saját domainnévről van szó. Ebben az esetben is vagyoni értékű jogról beszélünk és nem igénybe vett szolgáltatásról?
4. cikk / 28 Közvetített szolgáltatás – iparűzési adó
Kérdés: Egy társaság a tulajdonában álló ingatlant több bérlőnek bérbe adja. A bérleti díj mellett a bérlők üzemeltetési díjat is fizetnek, a bérelt ingatlan négyzetméterének arányában. A szerződés szerint az üzemeltetési díj az alábbi tételeket foglalja magában:
- az ingatlan vagyonbiztosítása, építményadó;
- központi épületgépészeti berendezések, fővezetékek karbantartása, javítása (vízszolgáltatás, gáz, fűtés, csatorna, elektromos szolgáltatás);
- épületek szerkezeti elemeinek karbantartása, javítása;
- közös területek takarítása, rovarirtás;
- nonstop őrzés és védelem;
- tűzvédelmi rendszerek karbantartása, javítása;
- az üzemeltetési tevékenység felügyelete.
A bérbeadó a működés során az összes fenti szolgáltatást külső szolgáltatótól veszi igénybe, erre nincs utalás a szerződésben. A szerződés szerint a bérbeadó havonta fix összegű üzemeltetésidíj-előlegre jogosult. A számla havonta üzemeltetésidíj-részszámlaként kerül kiállításra. Az üzemeltetésiköltség-előleg összegével negyedévenként számol el a bérbeadó, ekkor kiállítja a negyedéves tényadatok alapján a különbözetről a számlát. A fentiekben felsorolt tételek közül az iparűzési adó elszámolásakor mely költségek vehetők figyelembe közvetített szolgáltatásként? A közvetített szolgáltatásként elismert és nem elismert egyéb költségek továbbszámlázásakor milyen formai követelmények merülhetnek fel a számla kiállításakor? A fenti költségek figyelembe vehetők-e közvetített szolgáltatásként, ha azok a kimenő számlán egy összegben üzemeltetési díjként szerepelnek, azon feltüntetésre kerül, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz, és a mellékletben kerülnek részletezésre az érintett tételek?
- az ingatlan vagyonbiztosítása, építményadó;
- központi épületgépészeti berendezések, fővezetékek karbantartása, javítása (vízszolgáltatás, gáz, fűtés, csatorna, elektromos szolgáltatás);
- épületek szerkezeti elemeinek karbantartása, javítása;
- közös területek takarítása, rovarirtás;
- nonstop őrzés és védelem;
- tűzvédelmi rendszerek karbantartása, javítása;
- az üzemeltetési tevékenység felügyelete.
A bérbeadó a működés során az összes fenti szolgáltatást külső szolgáltatótól veszi igénybe, erre nincs utalás a szerződésben. A szerződés szerint a bérbeadó havonta fix összegű üzemeltetésidíj-előlegre jogosult. A számla havonta üzemeltetésidíj-részszámlaként kerül kiállításra. Az üzemeltetésiköltség-előleg összegével negyedévenként számol el a bérbeadó, ekkor kiállítja a negyedéves tényadatok alapján a különbözetről a számlát. A fentiekben felsorolt tételek közül az iparűzési adó elszámolásakor mely költségek vehetők figyelembe közvetített szolgáltatásként? A közvetített szolgáltatásként elismert és nem elismert egyéb költségek továbbszámlázásakor milyen formai követelmények merülhetnek fel a számla kiállításakor? A fenti költségek figyelembe vehetők-e közvetített szolgáltatásként, ha azok a kimenő számlán egy összegben üzemeltetési díjként szerepelnek, azon feltüntetésre kerül, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz, és a mellékletben kerülnek részletezésre az érintett tételek?
5. cikk / 28 Csatornahasználati növekmény számlája
Kérdés: A Nonprofit Gazdasági Kft. részére a Fővárosi Csatornázási Művek a 2018. évi csatornahasználati növekmény után számlát állított ki. Hogyan kell könyvelni a számlát? Elszámolható költségként, hiszen nem beruházás történik?
6. cikk / 28 Szoftverlicenc nyilvántartása
Kérdés: Partnercégünk szoftverlicenceket vásárol Amerikából. A szoftverek e-mailen érkeznek. A szoftver vásárlói egy sorozatszámot kapnak, amelynek használatával telepíteni, aktiválni, használni tudják a szoftvert. A licenc a vásárláskor elérhető legfrissebb szoftververzió használatára jogosít. A szoftvert időbeni korlátozás nélkül használhatják a jövőben, a szoftverkövetés is megvásárolható. Minek minősül a szoftverlicenc akkor, amikor azt megvásárolják?
7. cikk / 28 Haszonélvezeti jog alapítása
Kérdés: A társaság tulajdonosai a társaság könyveiben szereplő, a haszonélvezeti jogot alapító szerződésben körülírt ingatlanokra 33 évi határozott időre haszonélvezeti jogot kívánnak alapítani. A haszonélvezeti jog vételárát – a szerződés szerint – a haszonélvezeti díj évenként változó összegében kívánják meghatározni. A haszonélvezeti díj évenkénti összegét az ingatlanonkénti árbevétel és egyéb bevétel évről évre növekvő százalékában kívánják meghatározni. Helyesen járnak el?
8. cikk / 28 Fajtaoltalmi jogdíj
Kérdés: Véleményük szerint a fajtaoltalmi díjat – amit évente fizetünk – melyik főkönyvi számlára kell könyvelni?
9. cikk / 28 Bérleti szerződés vételi joggal
Kérdés: Vállalkozásunk határozott idejű bérleti szerződést köt ingatlan bérbevételére, melyben a bérbeadó vételi jogot biztosít a bérlet megszűnését követően. Kinek a könyveiben kell nyilvántartani az eszközt a bérlet ideje alatt? Költségként szabad-e könyvelni, vagy az opció miatt eszközként kell a bérbevevőnek már kezdettől fogva nyilvántartania? Földterület esetén van áfa?
10. cikk / 28 Termékbiztonság tanúsítása – CE
Kérdés: Társaságunk egy új terméket fog gyártani, amihez elvégeztette a "Termékbiztonság tanúsítás" CE-t. Ez költségként számolandó el, vagy az immateriális javak között?