4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Szállodai díj számlázása
Kérdés: A szállodában gyakorlat, hogy a foglalást követően előre elkérik a teljes díjat, és erről előlegszámlát állítanak ki, a vendég távozásakor pedig kiállítják a végszámlát. Ez dupla adminisztrációt jelent. Mivel a végszámla és az előlegszámla összege jellemzően azonos, gyakran előfordul, hogy nem készül végszámla. A hiba többletmunkával korrigálható. A Számviteli Levelek 325. számában megjelent 6657. kérdésre adott válaszuk alapján felmerült a kérdés, a webáruház-számlázáshoz hasonlóan nem lehetne a szállodáknál is kihagyni az előlegszámlát? Ha akár hónapokra, akár egy évre előre is ki lehet számlázni a bérleti díjat, miért nem lehetne néhány nappal, esetleg néhány héttel előre kiszámlázni a szállodai díjat is? Megoldást jelenthetne az is, ha nem előleget kérnének, hanem arra kérnék a vevőt, hogy szíveskedjen a szállodai díjat előre átutalni?
2. cikk / 4 Telefonszolgáltatás mint közvetített szolgáltatás
Kérdés: Szállodai szolgáltatást nyújtunk. Járulékos szolgáltatásként telefon-, fax-, internetszolgáltatást biztosítunk vendégeink részére, többek között. Ezeket közvetített szolgáltatásként számlázzuk ki. Könyvvizsgálónk azonban ezt megkifogásolta azzal, hogy a tevékenységi körünkben nem szerepelt ilyen szolgáltatás. Szerintünk, mivel mi nem végezhetünk telefonszolgáltatást, attól az még lehet közvetített szolgáltatás. Kinek van igaza?
3. cikk / 4 Televízió üzemben tartási díja
Kérdés: Mi a televíziókészülék üzemben tartási díjának számviteli elszámolása?
4. cikk / 4 Szállodai szolgáltatás mint exportértékesítés
Kérdés: Az Szt. 74. §-ának (2) bekezdése meghatározza azt, hogy mit kell az exportértékesítés árbevételeként elszámolni. Kérdésünk az, ha a szállodai szolgáltatást külföldi vevő veszi igénybe Magyarországon, akkor ez a szolgáltatás exportszolgáltatásnak minősül-e?
