8 talált cikk a járulékos szolgáltatás , igénybe vett szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Az 5806. kérdésre adott válasz hogyan módosul abban az esetben, ha a cég évente hosszabbítja meg a domainnév regisztrációját? A regisztrációs díj nem jár járulékos szolgáltatásokkal, és a szerkezete www.cégnév.hu, tehát saját domainnévről van szó. Ebben az esetben is vagyoni értékű jogról beszélünk és nem igénybe vett szolgáltatásról?

Kérdés: Közösségi megrendelőinknek egyedi tulajdonságokkal rendelkező biztonsági papírra van szüksége, amely egyediségvédelmi elemekkel testesül meg. Társaságunk arra vállal kötelezettséget, hogy ezen egyediséget eredményező védelmi elemek megjelenését egyszeri ellenszolgáltatás fejében mintegy gyártási jogként biztosítja a megrendelt papírban. A papír gyártásához a vevő elképzelései szerint társaságunk elkészíti a szükséges terveket és szerszámokat, amelyeket azonban nem ad át a megrendelőnek. A társaság arra vállal kötelezettséget, hogy az adott termékből – megrendelésre – gyárt, illetve meghatározott ideig gyártásra rendelkezésre áll. A mennyiség túllépése vagy a meghatározott idő elteltét követően ugyanezen biztonsági papír megrendelése esetén az eredetiségi költséget ismét ki kell fizetnie a megrendelőnek. A fenti szerződéses konstrukció áfa szempontjából hogyan ítélhető meg? Belföldi megrendelő – számviteli szempontból – miként kezeli az eredetiségi költséget?

Kérdés: A fuvarozócéget megbíztuk azzal, hogy "A" pontból "B" pontba szállítsa el az általunk beszerzett árut. A megadott időre a szállítmányozó cég kiállította a kocsit, de az árura várakoznia kellett. Mivel a várakozási idő meghaladta a szerződésben megengedettet, ezért társaságunk "kocsiállás" címén előre meghatározott tarifa szerinti díjat fizetett. Kérdésünk, ezt a díjat hogyan kell elszámolni a szállítmányozónál és a megrendelőnél? Áfa szempontjából mi a helyes eljárás? Az áruszállítóra milyen címen terheltethetjük tovább? (Ezt ugyan a szerződésben nem szabályoztuk, de a fuvarozócég elismeri a késedelmes teljesítést.)

Kérdés: Szállodai szolgáltatást nyújtunk. Járulékos szolgáltatásként telefon-, fax-, internetszolgáltatást biztosítunk vendégeink részére, többek között. Ezeket közvetített szolgáltatásként számlázzuk ki. Könyvvizsgálónk azonban ezt megkifogásolta azzal, hogy a tevékenységi körünkben nem szerepelt ilyen szolgáltatás. Szerintünk, mivel mi nem végezhetünk telefonszolgáltatást, attól az még lehet közvetített szolgáltatás. Kinek van igaza?

Kérdés: Bérelt ingatlanban végezzük a tevékenységünket. A továbbszámlázott közüzemi költségeket az anyagköltségek között kell kimutatni? Vagy a bérleti díjjal együtt szolgáltatásként kell könyvelni? A továbbszámlázott építményadó könyveléséről is kérünk tájékoztatást.

Kérdés: A vásárolt anyagot, alkatrészt, üzem- és kenőanyagot a szállító – kérésünkre – postán szállítja, ezért postaköltséget, csomagolási díjat számít fel. A beszerzett anyagot, alkatrészt, üzem- és kenőanyagot a beszerzéskor költségként elszámoljuk. A csomagolási díjat, a postaköltséget az anyag-, alkatrész-, üzem- és kenőanyagértéket (költséget) növelő tételként vagy igénybe vett szolgáltatás költségeként kell elszámolni?

Kérdés: Milyen feltételei vannak a külföldi tanulmányút elszámolhatóságának, hogyan kell azt bizonylatolni?

Kérdés: Cégünk rendezvényszervezéssel foglalkozik. Tudomásunk szerint 2003-tól nem vonható le az éttermi, cukrászati és egyéb nyílt árusítású vendéglátó-ipari szolgáltatások igénybevétele esetén az áfa. Álláspontunk szerint ez cégünk esetében adóhalmozódáshoz vezet, amely méltánytalan.