25 cikk rendezése:
1. cikk / 25 Telekkialakítás során felmerülő költségek elszámolása
Kérdés: Társaságunknál telek kialakítása van folyamatban beruházáshoz. A telket megvásároltuk, de közmű nincs rajta. A kialakított közműveket (víz, áram) a telek részeként vagy külön kell aktiválni? Esetleg vezetékként? A jogszabály szerinti közműfejlesztési hozzájárulásokat (ezt külön számlázták) milyen értékcsökkenési kulccsal kell leírni? Számomra nem világos, hogy a közműkiépítéssel kié lesz a vezetékek tulajdonjoga? Ezt nem tartalmazza a szerződés. Lehet, hogy csak használati jogunk lesz még akkor is, ha a jogszabály szerinti közműfejlesztési hozzájárulás felett kifizetjük a beruházás értékét. Ha a telekhez tartozónak tekintem a közműfejlesztést, akkor ugyanúgy nulla értékcsökkenéssel számolok, mint a telek esetében? Vagy vezetékhez tartozónak tekintem, és az azoknak megfelelő értékcsökkenési kulccsal számolok?
2. cikk / 25 Közműfejlesztési hozzájárulás nyilvántartása
Kérdés: A Víziközmű Szövetség a Számviteli Levelek 438. számában a 8408. szám alatt – a fenti címen – megjelent válaszunkra tett észrevételt, szakmai véleményt. Az egyik a beszedett hozzájárulások számlázásával (pontosabban: nem számlázásával) kapcsolatos véleményünket kifogásolja, a másik észrevétel pedig a térítés nélküli átadás számlázásához kapcsolódik. Az észrevételeket alátámasztó jogszabályi hivatkozások alaposak. Ezért azokat elfogadva, indokolt, hogy a Számviteli Levelek 438. számában megjelent, hivatkozott válaszunkat korrigáljuk, helyesbítsük.
3. cikk / 25 Közműfejlesztési hozzájárulás nyilvántartása
Kérdés: Társaságunk víziközmű-szolgáltató. A 2011. évi CCIX. törvény 72. §-ának (2) bekezdése szerint a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a víziközmű-szolgáltató szedi be az ellátásért felelős javára, és jogosult azt jogszabály vagy hatóság által előírt vagy az üzemeltetési szerződésből fakadó felújítási, pótlási és beruházási kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékig felhasználni, összhangban a hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési tervvel. Állásfoglalásunkat olyan esetre szeretnénk kérni, hogy helyes eljárásnak tekinthető az, ha
-az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában áll a víziközművagyon, társaságunk az önkormányzattal kötött bérleti-üzemeltetési szerződés keretében üzemelteti azt, és gondoskodik a víziközmű-szolgáltatás biztosításáról;
-a nem lakossági felhasználók a közműfejlesztési hozzájárulást társaságunk részére fizetik meg, amelyről társaságunk a befizetést követően kiállítja a számlát;
-társaságunk a befizetett hozzájárulást elkülönítetten halasztott bevételként tartja nyilván;
-a rendelkezésre álló közműfejlesztési hozzájárulást az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában lévő víziközmű-rendszeren végzett felújítási, bővítési munkákra használja fel.
Amennyiben a fenti eljárás helyes, további kérdésünk, hogy
-az önkormányzati tulajdonon elvégzett beruházási, illetve felújítási munkák (létrejött új eszközök, illetve felújítások) milyen módon és milyen bizonylati alátámasztással/megállapodással, illetve milyen számviteli elszámolással (könyvelési tételek megjelölésével) kerülhetnek az önkormányzat részére átadásra;
-a befizetett közműfejlesztési hozzájárulás felhasználása (a halasztott bevétel feloldása) milyen számviteli elszámolással lehetséges.
Kérjük, hogy állásfoglalásukban szíveskedjenek a jogszabályi hivatkozásokat is feltüntetni a számviteli elszámolásokhoz kapcsolódóan. Amennyiben a fenti vázolt eljárásunk – véleményük szerint – nem megfelelő, kérjük, hogy a szabályos eljárási menetet az azt alátámasztó bizonylatolással és kapcsolódó könyvelési tételek megjelölésével szíveskedjenek megadni.
-az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában áll a víziközművagyon, társaságunk az önkormányzattal kötött bérleti-üzemeltetési szerződés keretében üzemelteti azt, és gondoskodik a víziközmű-szolgáltatás biztosításáról;
-a nem lakossági felhasználók a közműfejlesztési hozzájárulást társaságunk részére fizetik meg, amelyről társaságunk a befizetést követően kiállítja a számlát;
-társaságunk a befizetett hozzájárulást elkülönítetten halasztott bevételként tartja nyilván;
-a rendelkezésre álló közműfejlesztési hozzájárulást az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában lévő víziközmű-rendszeren végzett felújítási, bővítési munkákra használja fel.
Amennyiben a fenti eljárás helyes, további kérdésünk, hogy
-az önkormányzati tulajdonon elvégzett beruházási, illetve felújítási munkák (létrejött új eszközök, illetve felújítások) milyen módon és milyen bizonylati alátámasztással/megállapodással, illetve milyen számviteli elszámolással (könyvelési tételek megjelölésével) kerülhetnek az önkormányzat részére átadásra;
-a befizetett közműfejlesztési hozzájárulás felhasználása (a halasztott bevétel feloldása) milyen számviteli elszámolással lehetséges.
Kérjük, hogy állásfoglalásukban szíveskedjenek a jogszabályi hivatkozásokat is feltüntetni a számviteli elszámolásokhoz kapcsolódóan. Amennyiben a fenti vázolt eljárásunk – véleményük szerint – nem megfelelő, kérjük, hogy a szabályos eljárási menetet az azt alátámasztó bizonylatolással és kapcsolódó könyvelési tételek megjelölésével szíveskedjenek megadni.
4. cikk / 25 Közműfejlesztési hozzájárulások minősítése
Kérdés: Társaságunknál a már meglévő és üzemelő szárítóüzemet pakuráról gázüzemelésűre alakítanák át, illetve új szárítóüzemet terveznek, amelyhez kapcsolódóan hálózatfejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A fizetendő hálózatfejlesztési hozzájárulást egyéb ráfordításként kell elszámolni, vagy az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell kimutatni? Ez utóbbi esetben hogyan történik a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása?
5. cikk / 25 Ipari park kialakítása
Kérdés: Ipari park kialakításával kapcsolatosan a társaság földterületet vásárolt, közműcsonkokat, infrastrukturális csatlakozási pontokat épített ki, közműfejlesztési hozzájárulásokat fizetett, azaz közművesítette a vásárolt földterületet azzal a szándékkal, hogy azt értékesítse. Hogyan kell ezeket nyilvántartani, hogyan kell számlázni?
6. cikk / 25 Eladásra épített épületekhez kapcsolódó terhek elszámolása
Kérdés: Amikor a társaságok telket vásárolnak, többlakásos lakóépületet, sorházakat, lakóparkokat stb. hoznak létre, tereprendezést, közművesítést hajtanak végre, különböző hozzájárulásokat fizetnek, hitelt vesznek igénybe stb. Hogyan kell eljárni a kivitelezést végző fővállalkozónál, hogyan kell számlázni a végső tulajdonos felé? Lehet-e az alvállalkozói teljesítmények értékével csökkenteni a helyi iparűzési adó alapját?
7. cikk / 25 Halasztott bevétel az eszközök átadásakor
Kérdés: Víziközmű-szolgáltató társaság az elmúlt években jogszabály alapján közműfejlesztési hozzájárulást kapott. A társaság a tevékenységét 2014. április 30-ával megszüntette, emiatt az üzemeltetéshez szükséges eszközeit értékesíti. A társaságnál vevői követelések, szállítói tartozások maradnak, és halasztott bevételként a közműfejlesztési hozzájárulás. A társaság a beszedett hozzájárulásból beruházást valósított meg, üzembe helyezés után a költségeknek megfelelő összeggel csökkentette a halasztott bevételt, de még maradt. Mi a teendő ebben az esetben a halasztott bevétellel? A hozzájárulásból megvalósult beruházás jogszabály alapján átadásra kerül az önkormányzatok részére.
8. cikk / 25 Érdekeltségi hozzájárulás mérséklése
Kérdés: A víziközmű-társulat 2007-ben alakult. Az előkészítő bizottság az érdekeltségi hozzájárulás összegét a beruházáshoz szükséges összegben határozta meg, amelyet a társulat alakuló közgyűlése elfogadott. A társulat vezetése intézkedett az érdekeltségi hozzájárulás kivetéséről. A beruházás 2012. évben befejeződött. Jelenleg a hiányosságokat szüntetik meg. A 2013. évi számviteli beszámoló adatai szerint a beruházás tervezett adataihoz képest 8-10% mértékű megtakarítás várható. Újabb közgyűlési döntéssel módosítható-e az eredeti kivetés összege? A módosításnak mi a helyes számviteli elszámolása?
9. cikk / 25 Víziközmű-társulat társasági adója
Kérdés: Egy víziközmű-társulat bevételei a tagok által befizetett érdekeltségi hozzájárulásokból, értékpapírügyletekből származó árfolyamnyereségből és lekötött bankbetétek kamatbevételeiből tevődnek össze. Kell-e a víziközmű-társulatnak társasági adót fizetnie a tagok által befizetett érdekeltségi hozzájárulások után, hiszen azokat is az egyéb bevételek között számoljuk el, vagy csak a kapott kamatok, árfolyamnyereség után terheli a társulatot társaságiadó-fizetési kötelezettség?
10. cikk / 25 Társulat tagi támogatása
Kérdés: A 2012. évre a vízgazdálkodási társulat küldöttgyűlési határozat alapján működését biztosító egyéb tagi hozzájárulás fizetéséről döntött. A 2010. évi XC. törvény 2011. 01. 01. hatállyal eltörölte a társulati hozzájárulást, ezért a társulat tagi támogatás címén számlázta le azt a társaságunknak. Helyesen járok-e el, ha a befizetett összeget egyéb ráfordításként könyvelem?
