5 talált cikk az iparűzési adó , osztalék , helyi adó kifejezésre

Kérdés: A cégünk filmjogokat vesz licencbe, majd azt további licencbe adja. A filmjogok szerzői jogi védelem alá esnek a szerzői jogi törvény szerint. A társaság jogosult volt a társasági adó alapját csökkenteni a Tao-tv. 4. § 20. pontja, illetve a 7. § (1) bekezdésének s) pontja 2016. június 30-ig hatályos szabályai alapján. A cég a filmjogok jelentős részét 2016. június 30-át megelőzően szerezte, és ezeket folyamatosan licenceli, így a Tao-tv. 29/A. § (29)-(30) bekezdései szerint 2021. június 30-ig csökkentheti a társasági adó alapját. A cég olyan filmjogokat is forgalmaz továbbá, amelyeket 2016. június 30-át követően szerzett, az ezen jogokból származó bevételekre a Tao-tv. átmeneti szabálya nem alkalmazható. A kérdés az, hogy ha a cég a Tao-tv. átmeneti szabálya alapján igénybe veheti a jogdíjkedvezményt, akkor a Htv. átmeneti szabálya alapján mentesül-e az iparűzési adó alól a 2016. június 30-át követően szerzett filmjogainak licencbe adásából származó bevétele?

Kérdés: Az iparűzési adó alapjának megosztása a székhely és telephely között komplex módszerrel történik. A helyi adókról szóló törvény 3. sz. melléklete szerint az értékcsökkenési leírást a Tao-tv. alapján, az adóévben elszámolható értékcsökkenés összegében kell figyelembe venni. Véleményem szerint ez az összeg a 29-es bevallás 03-01 mellékletének 04. sorában szerepel. A törvény nem rendelkezik arról, hogy mi a teendő a fejlesztési tartalékkal. Véleményük szerint büntethető-e a vállalkozás az iparűzési adó megosztásának hibája miatt, ha a fejlesztési tartalékként szereplő összeget az aktiválás időpontjában nem vette figyelembe értékcsökkenésként? A jogszabályi hézag alapján egyáltalán figyelembe kell-e venni?

Kérdés: Amennyiben egy filmjogok létrejöttét nyomon követő, és azokkal később kereskedő adózó által számlázott, védjegyhez kapcsolódó tanácsadási díjak nem minősülnek jogdíjbevételnek, hogyan állapítsuk meg a helyi iparűzési adó alapját? A védjegy eredeti tulajdonosának fizetett royalty és tanácsadási díjakat közvetített szolgáltatásként kezeltük. A helyi adókról szóló törvény alapján a nettó árbevételbe nem számít bele a jogdíjbevétel, viszont az adóalapból levonható-e a közvetített szolgáltatások értéke? Kell-e fizetni iparűzési adót a jogdíjnak nem minősülő továbbszámlázott tanácsadási díjak "árrése" után, vagy ezt az összeget még csökkenteni lehet az iparűzési adó szempontjából nem adóztatott jogdíjbevételhez kapcsolódó közvetített szolgáltatások összegével?

Kérdés: Egy beltaggal és egy kültaggal 1999 óta működő bt. (a beltag 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik) bejelentkezhet-e az evába, és ha igen, az milyen adó- és járulékterheket jelent?

Kérdés: Melyek a társasági adó és az iparűzési adó megfizetésének időpontjai?