Kifizetett osztalék visszafizetése jelentős összegű hiba miatt

Kérdés: A kft. taggyűlése 2014. évben a 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló elfogadásakor a 2013. év adózott eredménye terhére osztalékkifizetésről döntött. Az osztalékot 2014-ben kifizették. 2016. évben önellenőrzés keretében feltárt jelentős összegű hibák helyesbítésével, a 2013. évre jóváhagyott osztalék kifizetésére a saját tőke nem nyújtott fedezetet. A kft.-nek 2014. évben a Gt. előírásait, 2016-ban a Ptk. előírásait kellett alkalmaznia. Az előbbi szerint a tagoknak csak abban az esetben kell visszafizetni a felvett osztalékot, ha rosszhiszeműen jártak el, a Ptk. szerint: kötelező a tagoknak az osztalék visszafizetése, ha arra a társaság vagyona nem nyújt fedezetet. A 2016. évben történt önellenőrzés eredményeként a tagoknak vissza kell fizetniük a 2014. évben felvett osztalékot?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz először nézzük a Gt., illetve a Ptk. kérdésben érintett előírásait.A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 131. §-ának (4) bekezdése szerint azokat a kifizetéseket, melyeket az (1) és (3) bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzés nélkül

Kérdés: A kft. saját tőkéje tőkevesztés miatt – két egymást követő üzleti évben – nem érte el a cégbíróságon bejegyzett 3000 E Ft-ot, ezért a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy 2013. évben a jegyzett tőkét 500 E Ft-ra csökkentik. Az új társasági szerződést a tulajdonosok jóváhagyták, azt a jogi képviselő útján elektronikusan a cégbíróság részére megküldték. A 2013. évi beszámoló készítése során folyamatos tájékoztatást kértünk az ügyvezetőtől a tőkeváltozással kapcsolatosan. A válasz az volt, hogy a jogi képviselő nem kapott a cégbíróságtól visszajelzést. Az ügyvezetőtől utasítást kaptunk arra, hogy állítsuk össze a beszámolót a leadott cégbírósági anyag szerint. A tulajdonosok a beszámolót 500 E Ft jegyzett tőke összeggel fogadták el. A beszámoló közzététele megtörtént. 2014. június 19-én kiderült – a cég jogi képviselője megállapította –, hogy nem történt meg a tőkeleszállítás cégjogi rendezése, emiatt a tulajdonosok a tőkét pótbefizetéssel oldják meg, a társasági szerződés átdolgozásával. Az előbbiekből következő problémát hogyan lehet feloldani, rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...a veszteség miatti tőkeleszállítást a jegyzett tőke csökkentésével, az eredménytartalék növelésével könyvelték (T 411 – K 413). A helyesbítéssel a jegyzett tőke nő, az eredménytartalék csökken.Az új Ptk. a Gt.-hez hasonlóan szabályozza a pótbefizetés intézményét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Osztalékkifizetés jóváhagyás nélkül

Kérdés: Ha jóváhagyás nélkül fizettek osztalékot, mit lehet tenni a könyvelés helyesbítése érdekében a kft.-nél? Lehet-e önellenőrizni az előző évet?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 131. §-ának (1) bekezdése alapján a társaság sajáttőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetéstkizárólag a Gt.-ben meghatározott esetekben, és csak az Szt.-ben meghatározottfeltételek teljesülése esetén teljesíthet. Ezt az előírást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Tévesen fizetett osztalék helyesbítése

Kérdés: A kft. 2002. év végén belépett az evába. 2002. évi mérlegében 3457 ezer forint eredménytartalék és 2509 ezer forint mérleg szerinti eredmény szerepelt. A 2003. évi mérlegében az adózott eredmény 3030 ezer forint, mérleg szerinti eredménye 3000 ezer forint, eredménytartaléka 0, mert az éves mérleg készítésekor 5966 ezer forint összegű tagokkal szembeni kötelezettséget könyveltek az eredménytartalékkal szemben. A tagok szándéka az evás időszak előtti osztalékforrás rendezése volt. A bruttó 5966 ezer forintot 2004 áprilisában kifizették, és az osztalékadózás szabályai szerint leadózták. A 2003. évi eredménykimutatásban a tárgyévi adózott eredményt osztalékfizetésre nem használták fel, 2003. évre vonatkozóan az osztalékfizetésről taggyűlési határozat nincs, az a cégbíróságnál sem került letétbe helyezésre. Hogyan kell kezelni a 2004. évi – osztaléknak nem minősülő – kifizetést? Tagi jövedelemként és utólag megadóztatni, járulékoztatni? Vagy a tagokkal visszafizettetni az eredménytartalékba?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak arra utalnak, hogy a jó szándék ismilyen súlyos következményekkel járhat, ha a társaság illetékesei a törvényielőírásokat – ez esetben mindegy, hogy milyen okból – sorozatosan megsértik.A 2003-ban hatályos Gt. 141. §-ának (3) bekezdése szerint:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Kötelező átalakulás a Gt. szerint

Kérdés: Több esetben vita van a könyvvizsgáló és az ügyvezető között a Gt. 61. §-ának értelmezése során, mikor kell a gazdasági társaságnak átalakulnia. Ehhez kapcsolódik a kérdés, mikor kell a taggyűlést, a közgyűlést haladéktalanul összehívni, és milyen döntést kell hoznia annak érdekében, hogy a saját tőke ne legyen kevesebb, mint a jegyzett tőke összege? Közkereseti társaság, betéti társaság átalakulhat-e?
Részlet a válaszából: […] ...társaságnak van olyan eszköze, amelynek a piaci értéke lényegesen magasabb, mint a könyv szerinti értéke, és a különbözetet értékhelyesbítésként kimutatja az értékelési tartalék növelésével. (Természetesen, ezt augusztusban nem lehet megtenni, mert az az év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.