Energiamegtakarítás értékesítése

Kérdés: Társaságunk olyan energiahatékonyság-javító beruházás(oka)t valósít(ott) meg, amely(ek) az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. tv. szerinti energiahatékonysági intézkedésnek, illetve beruházásnak minősül(nek), mely(ek) hitelesítését követően az EKR-ben elszámolható megtakarításnak minősül(nek). Az Ehat. tv. 15/B. §-a alapján a hitelesített megtakarítás átruházható úgy, hogy a cégünk számlázza a vevőnek, aki a számla ellenértékének megfizetésével megszerzi a megtakarítások tulajdonjogát. Véleményünk szerint ez a hitelesített energiamegtakarítás egy korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog, és mivel az Áfa-tv. szerint szolgáltatásnyújtásnak tekinthető, áfaköteles az értékesítése. Jól gondoljuk? Miként történik ennek a számviteli kezelése?
Részlet a válaszából: […] ...törvényben felsorolt vagyoni értékű jogok egyikéhez sem hasonlítható. A vagyoni értékű jogok jellemzője a hosszabb-rövidebb használat, hasznosítás, a hitelesített energiamegtakarítást viszont csak egyszer lehet felhasználni.(Kéziratzárás: 2023. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Ingatlan részbeni értékesítése

Kérdés: Adott egy kft., amely saját tulajdonú nem lakóingatlant szerez be bérbeadás és saját használat céljából. Aktiválja, illetve üzembe helyezi, az ingatlant a tárgyi eszközök között tartja nyilván. Megkezdi az ingatlan hasznosítását (bérbeadás, illetve saját tárolás). Ez az ingatlan nagy alapterületű, és több helyiség van benne, több bérlőnek adja bérbe. Az egyik bérlőjelölt jelzi, hogy inkább megvenne egy részt az ingatlanból, ez a vásárlást követő 45. napon történik. Kedvező árat fizetne, ezért a kft. vezetője úgy dönt, hogy értékesít az ingatlanból 1/3 részt. A maradék területet továbbra is bérbe adja, illetve saját maga használja. A fenti értékesítés kezelhető-e tárgyi eszköz értékesítéseként?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 26. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyi eszközként az adott eszköz akkor mutatható ki, ha azt rendeltetésszerűen használatba vették, üzembe helyezték. Az adott esetben a rendeltetésszerű használatbavételről akkor lehet beszélni, ha a beszerzett ingatlant...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Ingatlanok fogalma

Kérdés: Több esetben előfordult, hogy a kérdésekhez-válaszokhoz kapcsolódóan az ingatlant másként értelmezte a kérdező és másként a választ adó. Sokszor nincs azonos véleményen a könyvelő és az ellenőrzést végző sem. Ebből számos probléma adódik, jellemzően a számlázás, a könyvviteli elszámolás, a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása, tehát a gyakorlati alkalmazás során. Afélreértések elkerülése, a végrehajtások során az ellentmondások feloldása, de legalább azok csökkentése terén jelentős segítség lehet, lehetne az, ha az ingatlanokhoz kapcsolódó fogalmakat viszonylag részletesen bemutatnák.
Részlet a válaszából: […] ...nem teszik meg, akkor nem teljesülhet az eszközök egyedi nyilvántartásának követelménye.Földterület mint egyedi eszköz: A mezőgazdasági hasznosítás módjának megfelelően a terület földrajzi (településen belüli) helye, a terület nagysága, minősége alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Kiegészítő ár figyelembevétele az alapárnál

Kérdés: A társaság kifejlesztett egy nagy értékű szoftverrendszert. A szoftverfejlesztéssel kapcsolatos ráfordításait aktiválta. Ezt a rendszert oly módon értékesítette, hogy a szoftver ellenértékét egy – a fejlesztési költségeknél lényegesen alacsonyabb összegű – fix alapárban és 3 év alatt évenként elszámolandó kiegészítő árban határozták meg. A kiegészítő ár a szoftverrendszer hasznosításának a vevő által a következő 3 évben elért nyeresége 50%-ában került meghatározásra. A figyelési időszak alatt az eredményt görgetik. Így ha pl. az első év még veszteséges volt, akkor visszafizetési kötelezettsége nem keletkezik az eladónak, hiszen a következő év(ek) nyereségét csökkentik vele. Ha mindhárom év összességében veszteséges volt, akkor nem jár kiegészítő ár. A vevő a szoftverrendszer tulajdonjogát a szerződés aláírásakor, azaz most szerzi meg. Hogyan kell ezt számláznia az eladónak, hogyan kell könyvelnie? A szoftvert az immateriális javak között tartottuk nyilván. Így az eladáskor a könyv szerinti érték teljes összegét vezetnénk az egyéb ráfordítások közé, és a számlázott alapárat egyéb bevételként számolnánk el. Ez azonban az első évben jelentős veszteséget fog eredményezni, ugyanakkor a következő 3 évben – előzetes kalkuláció szerint – a szoftver értékének a többszöröse is megtérülhet a kiegészítő árban. A kiegészítő ár elszámolásakor az eredeti számlát kell-e helyesbíteni (megnövelni), vagy egy önálló számla lesz? A kiegészítő árat elszámolásakor a tárgyévi eredmény javára lehet elszámolni, vagy a szerződéskötéskori évet kell módosítani vele?
Részlet a válaszából: […] ...alapján – úgy tűnik – erre a fejlesztő társaságnál nem került sor, mert a szoftverrendszert értékesítették (ezért bizonytalan a hasznosítás várható eredménye!). Ha viszont nem lehet az immateriális javak közé tartozónak tekinteni, akkor saját előállítású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.

Ingatlanok időben megosztott használati jogának értékesítése

Kérdés: A társaság megszerezte a jogot, hogy szállodájában az időben megosztott használati jogot értékesítse. A vevő az eladótól ellenérték fejében 30 éves időtartamra jogot szerez egy ingatlanrész – apartman – ismétlődő, meghatározott időtartamú üdülési használatára. A használati jog forgalomképes, továbbértékesíthető. Hogyan kell elszámolni az üdülő használati jogának értékesítését?
Részlet a válaszából: […] ...leírásként számolja el az eredmény terhére. Ebből és az összemérés számviteli alapelvből (a szállodának mint épületnek a hasznosítása valójában ezen keresztül történik a használati jog időtartama alatt) az következik, hogy a használati jog eladójának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Saját tulajdonú ingatlan értékesítésének bevétele

Kérdés: Ha az adott cég rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal, amelyet értékesít, akkor az adásvétel során keletkező bevételre mely esetben értelmezhető az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja, és kezelhető-e egyéb bevételként? Ha a saját tulajdonú ingatlant a cég bérbeadás útján hasznosítja, majd dönt az értékesítésről, akkor ez az értékesítés termékértékesítés vagy egyéb bevétel? Változik-e a megítélés, ha a tulajdonos az értékesítésről szóló döntéssel együtt felbontja a bérleti szerződést? Ha a cég a saját tulajdonú ingatlanát nem adja bérbe, és egyéb módon sem hasznosítja, hanem saját célra tartja (pl. ez a székhelye)? Mi alapján kell meghatározni, hogy az adott cég a tárgyi eszközei között szereplő tételeket azok értékesítésekor, az értékesítést megelőzően a befektetett eszközök közül át kell-e vezetni a készletek közé? Vagy az értékesítés során a tárgyi eszköz bruttó értékét és eddig elszámolt értékcsökkenését az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni, az ellenértéket pedig egyéb bevételként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a tárgyi eszközt értékesítés előtt a készletek közé át kell vezetni.A saját tulajdonú ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása indokolja azt, hogy a cég a saját tulajdonú ingatlant a tárgyi eszközök között mutassa ki. A bérbeadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Szellemi termék vagy kísérleti fejlesztés

Kérdés: Társaságunk saját szoftverfejlesztéssel foglalkozik, a fejlesztést saját alkalmazottak és külső szoftverfejlesztő végzi. Társaságunk az ezzel kapcsolatos költségeit kísérleti fejlesztésként számolja el. A szoftver már használható és értékesíthető, de folyamatos fejlesztés alatt van, a felmerülő igények és saját ötletek alapján. Ez évben a szoftverrel kapcsolatban már létrejöttek szerződések, amelyek tárgya: szoftverlicenc biztosítása, frissítések rendelkezésre bocsátása, technikai konzultációs lehetőség biztosítása (a szoftver tulajdonjogát társaságunk nem adja át). Az ügyféligények szerint olyan funkciókat fejlesztettünk ki, amelyek a többi ügyfél számára nem elérhetők, de a funkciókhoz való licenchozzáférés a későbbiekben értékesíthető más ügyfeleknek is. Kérdések a számviteli elszámolással kapcsolatban: A kísérleti fejlesztésből szükséges-e átvezetni a szellemi termékek közé a fejlesztett szoftver értékét? A további, folyamatos fejlesztések költségeit hogyan lehet elszámolni, aktiválni? Az egyes, külön-külön kifejlesztett funkciókat lehet-e külön-külön aktiválni?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladják. Éppen ezért előfordulhat, hogy a kísérleti fejlesztésnek nem lesz aktivált értéke.A leírtak a szoftverek saját célú hasznosítására vonatkoznak. A kérdés szerint azonban a szoftvereket mások is hasznosítják. A hasznosítás módjára a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Vadászati jog haszonbérbe adásának adózása

Kérdés: A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 3. §-ának (1) bekezdése szerint a vadászati jog – mint vagyoni értékű jog – a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a földtulajdonost illeti meg. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.4.1. pontja értelmében, amennyiben a földtulajdonos a földjét bérbeadás útján hasznosítja, és a bérleti szerződés időtartama az 5 évet eléri, a termőföld bérbeadásából származó bevétel adómentes. Ha a termőföld bérbeadása során a föld bérlője és a vadászati jog bérlője nem ugyanazon természetes vagy jogi személy, akkor is adómentes a vadászati jog bérbeadás útján történő hasznosításából származó bevétel, az 5 évet elérő szerződés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...válasz első felében az 1996. évi LV. törvény – ide vonatkozó – legfontosabb előírásait ismertetjük:A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat ... a termőföld-hasznosítására ... vonatkozó jogszabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Közös finanszírozású szoftver hasznosítása

Kérdés: Közös finanszírozású szoftverfejlesztés. Minden kiadás a magyar partnernél jelenik meg. A költségek 50 százalékáról kimenő számla készül programfejlesztés címen a külföldi felé. A megállapodás szerint a szoftver üzembe helyezése után a tulajdonjog aránya fele-fele lesz, mindketten (a magyar és a külföldi is) rendelkeznek forráskóddal, szabadon használhatják, és használatba adhatják a szoftvert. A hasznosításból származó bevételen osztoznak. Üzembe helyezés után a forráskód átadásával a tulajdonjog egyharmad részét értékesítették egy harmadik félnek. A további hasznosításból az a fél is részesedik és a további fejlesztésfinanszírozásban is részt vesz a tulajdoni hányadnak megfelelően egyharmad részben. A szoftver milyen értékben kerül nyilvántartásba a magyar fejlesztő könyveiben a fejlesztés során, az üzembe helyezéskor? Melyik bevételi számlán számolható el a külföldi által fizetett fejlesztés-finanszírozási rész a magyar fejlesztő könyveiben? Az egyharmad rész tulajdonjog-értékesítésével hogyan változik a szellemi termék nyilvántartási értéke a magyar tulajdonosnál? A három tulajdonos közös fejlesztése hogyan változtatja meg a magyar tulajdonos könyveiben a szoftver értékét?
Részlet a válaszából: […] ...fél belépése után sem változik a magyar társaság könyveiben kimutatott szoftver bekerülési (bruttó) értéke.Már utaltunk arra, hogy a hasznosításból származó bevételen nem lehet osztozni. A magyar, a külföldi és a 3. félnek is saját árbevételként kell kimutatnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Bérbe vett ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Az önkormányzatoknál ma is gyakorlat, hogy az önkormányzati ingatlanra egy projektcég épületberuházást végez, az elvégzett beruházást a beruházó projekt kft. a saját könyveiben, mint idegen ingatlanon végzett beruházást mutatja ki. Az idegen ingatlanon végzett beruházást a könyveiben kimutató cég adhatja bérbe, szedheti a bérlemény hasznát? Az ingatlan tulajdonosánál, a beruházást végzőnél hogyan kell könyvelni az idegen ingatlanon végzett beruházást? Ki és hogyan számolja az értékcsökkenést? A bérbeadásból származó bevételt? A projektcég felszámolásakor az idegen ingatlanon végzett beruházást (épületet) jogosan követelheti az önkormányzat? Jogosan követelheti az ezen épület bérbeadásából származó bevételt az önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] ...birtokában ilyen-olyan minőségű épületet épít fel, konkrét időpontú határidővel, saját célra, vagy bérbeadás útján történő hasznosítással), a hasznosítás módjának függvényében változik-e a bérleti díj, az egyértelműség érdekében rögzítve azt is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
1
2
3