Ökológiai célterület hasznosítása

Kérdés: Az 1307/2013/EU rendelet alapján a 15 ha feletti földterülettel rendelkező gazdálkodónak a területe 5 százalékát ökológiai célterületként kell fenntartania. Annak érdekében, hogy cégünk ezen előírásnak megfeleljen, a tárgyévre a területalapú támogatást megkapja, az ökológiai jellegű másodvetést választotta. Ez azt jelenti, hogy a fővetésű növény betakarítása után az összes szántóterület 5%-ának megfelelő területen előkészítettük a talajt a vetéshez, az előírásnak megfelelő vásárolt vetőmagot elvetettük. Ezen a területen zöldtrágya termelődik, amit majd bedolgozunk a talajba. Hogyan kell elszámolni a felsorolt munkaműveleteket és a vetőmag költségét, figyelembe véve az önköltségszámítás szabályait is? Elszámolható-e tárgyévi általános költségként, mivel a támogatás kifizetésének feltétele a felsorolt munkafolyamat, vagy a zöldtrágya értéke miatt szükség van a költségek több évre való elosztására? Ha igen, mennyi időre, milyen évenkénti arányban?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a zöldtrágya előállítása és annak a talajba való bedolgozása a talaj termelőképessége megőrzése, javítása érdekében történik, a legkevesebb káros anyagnak a talajba juttatásával, az általános költségek közötti elszámolás lehetőségét ki kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Hígtrágya, alomtrágya elszámolása

Kérdés: A környezetvédelmi előírásokkal összhangban megvalósított trágyaberuházás után keletkezett hígtrágya és alomtrágya számviteli elszámolásával kapcsolatosan kérdezném: Kell-e, kötelező-e a hígtrágyát, alomtrágyát melléktermékként hozamolni? Ha igen, milyen értéken és milyen mennyiségben, vagy hogyan lehet meghatározni a mennyiséget, illetve értéket? A hígtrágyát a kijuttatórendszeren keresztül kiöntözik a földekre. Az alomregenerált trágya egy része almolásra, más része a földre kerül, természetesen a megfelelő hatósági engedélyekkel. Kell-e készleten lenni akár hígtrágyának, akár alomregenerált trágyának? A valóságban van, de papíron is kell lennie? Lehet-e az, hogy csak annyit hozamolunk, amennyit kijuttatunk, illetve néha értékesítünk? Értékesítés csakis alomregenerált trágya esetében van. A hígtrágya-készletezés értelmetlennek tűnik, hiszen az ülepszik, párolog, mennyisége változik. A fentiek szerint szeretnék egy komplett választ kapni, ha lehetne az egész számviteli elszámolására vonatkoztatva, még azt is figyelembe véve, hogy meddig az állattenyésztés költsége, és mikortól lesz a növénytermesztés költsége. A kiöntözés miatti talajvizsgálat az állattenyésztés költsége még, vagy a növénytermesztésé?
Részlet a válaszából: […] ...a válasz az, hogy a trágyát – mivel annak hasznosítása a növénytermelésben, illetve közvetlen értékesítésként megvalósul – készletként ki kell mutatni, függetlenül attól, hogy az hígtrágya vagy alomtrágya. A trágyát az állattartás melléktermékeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Tevékenység géppark és munkaerő nélkül

Kérdés: A mezőgazdasági cégnek kizárólag földje van, sem gépparkkal, sem munkaerővel nem rendelkezik. Így szolgáltatást vesz igénybe más társaságoktól, amelyek nemcsak a szolgáltatást nyújtják, hanem adott esetben a szükséges vetőmagot, növényvédő szert, műtrágyát is. Ha külön tételként számlázzák a szolgáltatást és külön a felhasznált alapanyagot, számlázhatják-e a vetőmagot a fordított áfa szabályai szerint? És ha a számla egyszerre tartalmazza a szolgáltatást és az alapanyagot? A felhasznált alapanyag könyvelhető-e anyagköltségként az 51-es számlára?
Részlet a válaszából: […] ...feladata a mezőgazdasági termeltetői tevékenység összefogása, irányítása, aki meghatározza azt, hogy a cég kezelésében lévő föld hasznosítása hogyan történjen, hová, mit, mikor kell vetni, hogyan kell műtrágyázni, dönt például az adott termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.