Lízingbe vevőtől bérbe vett eszköz

Kérdés: A lízingbe adótól a lízingbe vevő 3 év határozott időre termelőeszközöket lízingel. A lízingbe vevő az eszközöket a bérbevevőnek bérbe adja 3 évre, határozott időre. A bérleti szerződésben szerepel, ha a bérleti szerződés lejáratakor a bérbevevő nem él a vétel jogával, akkor vissza kell adnia a bérbeadónak az eszközöket. A bérleti szerződésben eszközértékről, maradványértékről nem esik szó, csak a bérleti díj összegét tartalmazza. A három fél egy különmegállapodást is kötött, mely szerint, ha a lízingbe vevő nem él a lízingszerződés végén a vételi jogával, a bérbevevő a megállapodás alapján a lízingbe adó írásbeli felhívása alapján köteles az eszközöket egy előre meghatározott áron megvenni. A bérbevevő oldaláról hogyan kell kezelni a számvitelben ezt a helyzetet? Elegendő, ha a bérleti díjat könyveljük költségként a bérbeadó számlája alapján, és ha a lízingszerződés végén a bérbevevő veszi meg a termelőeszközöket, akkor a lízingbe adó cég számlája alapján tárgyi eszközként nyilvántartásba vesszük (aktiváljuk, majd értékcsökkenést számolunk el a további használat idejére)?
Részlet a válaszából: […] ...felé a termelőeszközök eladási árát, a bérbevevő-vevő azokat a számlázott értéken elsődlegesen beruházásként számolja el, majd a használatbavételkor a megfelelő tárgyi eszközök között állományba veszi, az állományba vételt követően pedig a várható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Beszerzett, eladott, visszalízingelt eszköz

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a külföldről beszerzett és utána a lízingcégnek eladott, majd visszalízingelt tárgyi eszközt?
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyileg rendezni (T 448 – K 311).A lízingbe vevőnek a lízingbe vett eszközt – visszlízing esetén is -, annak a rendeltetésszerű használatbavételekor, át kell vezetnie a megfelelő tárgyi eszközök közé, és az Szt. 52. §-a alapján terv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Bérleti szerződés vételi joggal

Kérdés: Vállalkozásunk határozott idejű bérleti szerződést köt ingatlan bérbevételére, melyben a bérbeadó vételi jogot biztosít a bérlet megszűnését követően. Kinek a könyveiben kell nyilvántartani az eszközt a bérlet ideje alatt? Költségként szabad-e könyvelni, vagy az opció miatt eszközként kell a bérbevevőnek már kezdettől fogva nyilvántartania? Földterület esetén van áfa?
Részlet a válaszából: […] ...De van kivétel, azaz adóköteles minden esetben az építési telek (telekrész) értékesítése, illetve ha az ingatlan első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy megtörtént, de a használatbavételtől még két év nem telt el.Az ingatlan bérbeadása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Visszlízing könyvelése

Kérdés: 2013-ban teherautó-pótkocsit vásároltunk Közösségen belül, euróban. Az így megvásárolt eszközt eladtuk egy magyar lízingcégnek euróért, amelytől azt euróban visszalízingeljük. A fizetendő és visszaigényelhető áfa az áfabevallásban miként jelenik meg? Ha az eszközt még nem használtuk rendeltetésszerűen, hogyan alakul a folyamat számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...és csak a különbözetet kell pénzügyileg rendezni (T 448 – K 311).A lízingbe vevőnek a lízingbe vett eszközöket, azok rendeltetésszerű használatbavételekor, át kell vezetnie a tárgyi eszközök közé, és az Szt. 52. §-a alapján terv szerinti értékcsökkenési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Lízing vagy bérlet

Kérdés: A nyílt végű lízingelt (bérelt) személygépkocsi havi bérleti díját elszámolom a kötelezettséggel szemben, és év végén értékcsökkenést számolhatok el. Hosszabb bérlet esetén nincs probléma, de vannak olyan szerződések, amelyek 1-2 évig tartanak. Ebben az esetben a Tao-tv. szerinti értékcsökkenést (20%-ot) időarányosan elszámolom, de mi a teendő a megmaradt gépkocsiértékkel, mivel a szerződés lejárta után a gépkocsit vissza kell adni? Gondot okoz még, hogy az autó átvételekor egy nagyobb összeget kell fizetni. Ezt hogyan számoljam el?
Részlet a válaszából: […] ...alapján beruházásként számolja el a lízingbe adóval szembeni kötelezettségekkel szemben (T 161 – K 448), majd a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválja (T 142 – K 161), és ezt követően terv szerinti értékcsökkenési leírást számol el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Ingatlanvásárlás részletre

Kérdés: Cégünk 2005 áprilisában megvásárolt egy lakóingatlant azzal a feltétellel, hogy a szerződés aláírásakor egymillió forintot fizetünk az eladónak, míg a fennmaradó részt 2008 áprilisáig. Tulajdonjogot csak a teljes vételár megfizetésével szerzünk. A birtokbavétel a szerződés aláírását követő 30. napon megtörtént, külön okiratban foglalt bérletidíj-fizetési kötelezettség mellett. A bérleti szerződés a teljes vételár kiegyenlítésével szűnik meg. Az eladó, illetve a bérbeadó magánszemély. Hogyan kell a fentieket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...az egymillió forint és a továbbitörlesztőrészletek átutalásával csökken.) A beruházáskénti elszámolásnak, illetvea rendeltetésszerű használatbavételkori aktiválásnak nem feltétele az, hogy azingatlan tulajdonjoga a cég nevére bejegyzésre kerüljön. Ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Nyílt végű pénzügyi lízing elszámolása

Kérdés: Kérem, írjanak részletesen a nyílt végű pénzügyi lízing számviteli elszámolásáról!
Részlet a válaszából: […] ...a számla alapján könyveli a beszerzést és az előzetesen felszámított áfát (T 161 – K 448 és T 466 – K 455), majd a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválja a lízingelt eszközt (T 12-14 – K 161). Ezt követően állapítja meg – a lízingbevevőre érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a b) kérdést illeti:A lízingbevevő az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján lízingelt tárgyi eszközt a rendeltetésszerű használatbavételkor – az általános előírások szerint – köteles aktiválni azon a számlázott értéken, amely az adott eszköznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Pénzügyi lízing

Kérdés: Hogyan kell eljárni akkor, ha az egyéni vállalkozó által kötött pénzügyi lízingszerződésbe egy kft. lép az egyéni vállalkozó helyébe mint lízingbevevő, és a lízingszerződést a többi elemében változatlanul hagyják?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti vételáron állományba veszi a lízingelt eszközt (a számlázott érték lesz a bekerülési érték), majd a rendeltetésszerű használatbavétel után, a várható hasznos élettartam és maradványérték figyelembevételével számolja el az értékcsökkenést.e)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Tehergépkocsi-lízing számviteli és áfaelszámolása

Kérdés: Egy kft. lízingel egy tehergépkocsit, az áfa nélküli számla értéke: 3 950 000 Ft. A számla így készült el. Részszámlákban van kamatrész, tőkerész és áfarész. Részszámlák alapján vissza lehet-e igényelni az áfát, vagy csak a maradványérték után? Értékcsökkenést lehet-e elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...állományba vétele a számlázott összegben (a számla alapján ez 3 950 000 Ft): T 161 – K 448; a lízingelt eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor (aktiválásakor): T 132 – K 161; a lízingelt eszköz után az értékcsökkenési leírás elszámolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.