Közvetített szolgáltatás – iparűzési adó

Kérdés: Egy társaság a tulajdonában álló ingatlant több bérlőnek bérbe adja. A bérleti díj mellett a bérlők üzemeltetési díjat is fizetnek, a bérelt ingatlan négyzetméterének arányában. A szerződés szerint az üzemeltetési díj az alábbi tételeket foglalja magában:
- az ingatlan vagyonbiztosítása, építményadó;
- központi épületgépészeti berendezések, fővezetékek karbantartása, javítása (vízszolgáltatás, gáz, fűtés, csatorna, elektromos szolgáltatás);
- épületek szerkezeti elemeinek karbantartása, javítása;
- közös területek takarítása, rovarirtás;
- nonstop őrzés és védelem;
- tűzvédelmi rendszerek karbantartása, javítása;
- az üzemeltetési tevékenység felügyelete.
A bérbeadó a működés során az összes fenti szolgáltatást külső szolgáltatótól veszi igénybe, erre nincs utalás a szerződésben. A szerződés szerint a bérbeadó havonta fix összegű üzemeltetésidíj-előlegre jogosult. A számla havonta üzemeltetésidíj-részszámlaként kerül kiállításra. Az üzemeltetésiköltség-előleg összegével negyedévenként számol el a bérbeadó, ekkor kiállítja a negyedéves tényadatok alapján a különbözetről a számlát. A fentiekben felsorolt tételek közül az iparűzési adó elszámolásakor mely költségek vehetők figyelembe közvetített szolgáltatásként? A közvetített szolgáltatásként elismert és nem elismert egyéb költségek továbbszámlázásakor milyen formai követelmények merülhetnek fel a számla kiállításakor? A fenti költségek figyelembe vehetők-e közvetített szolgáltatásként, ha azok a kimenő számlán egy összegben üzemeltetési díjként szerepelnek, azon feltüntetésre kerül, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz, és a mellékletben kerülnek részletezésre az érintett tételek?
Részlet a válaszából: […] ...közvetített szolgáltatások értékének értelmezésével már többször foglalkoztunk e lap hasábjain. Összefoglalóan az rögzíthető, hogy e nettó árbevétel-csökkentő tétel – amelyet a Htv. 52. §-ának 40. pontja definiál – több fogalmi elemet is magában foglal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Befektetett eszközök alsó értékhatára

Kérdés: Az Szt. 24. §-ának (1) bekezdése szerint befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. Tehát nem kötelező, csak szabad. Ez a gyakorlatban így is van, hiszen néhány irodaszer akár évtizedekig is használható, de értékének sekélysége miatt mégsem tekinti senki tárgyi eszköznek, hanem a beszerzéskor anyagköltségként számolja el. Az egyértelműség miatt célszerűnek tűnik, ha a vállalkozás számviteli politikájában összeghatárral rögzíti, hogy meddig anyag valami, és milyen értéktől tárgyi eszköz. A kérdés az, hogy mekkora lehet ez az összeg?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozás jogszabályi előírástól eltérően csökkenti a helyi iparűzési adó alapját is, azaz még adórövidítést is elkövet.Összefoglalóan megállapítható, nem kell új eszközkategóriát kitalálni, az adott esetben a tárgyi eszköz nem tárgyi eszköz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Gáz-, áram-, vízdíj elszámolása

Kérdés: Szeretnék választ kapni arra, hogy a következő esetek a számviteli elszámolásban anyagköltségnek vagy szolgáltatásnak minősülnek: gázdíj, vízdíj. Az áramdíjszámlán "közvetített szolgáltatást tartalmaz", a vízdíjszámlán pedig "folyamatos szolgáltatás" szöveg szerepel. Az iparűzési adó szempontjából fontos a kérdésre a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...tételek együttes összege, a szóban forgószolgáltatók által számlázott (a szolgáltatók költségeinek a fedezetét ismagában foglaló) gázdíjat, áramdíjat, vízdíjat a számviteli elszámolásokbananyagköltségként kell könyvelni. A szolgáltatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.