Társasházak számviteli feladatai, követelményei

Kérdés: A társasházi törvény szerint a közös képviselőnek évente költségvetési tervet kell készítenie, azt a tulajdonosok között felosztania. Ez lesz a közösköltség-hozzájárulás, amely szerint a befizetett összeg előlegnek minősül. A közös képviselőnek éves beszámolót is kell készítenie, a tényleges adatok alapján elszámolást, a tényleges adatokat is a tulajdoni hányadok alapján felosztani, a tervezett és tényleges adatok közötti különbözetet ténylegesen rendezni (a túlfizetést visszafizetni). A társasház nem képezhet eredményt, mert a közös költséggel megegyezik a bevétele. A közös képviselők jelentős része azonban nem veszi figyelembe sem a számviteli, sem a társasházi törvény előírásait. Nincsenek tisztában azzal, hogy a számviteli beszámolót is el kell készíteniük, a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadtatni. Erre alapozva elkészíteni a következő évi költségvetési tervet. A közös képviselők gyakorlata nemcsak jogszabályellenes, de jelentős tulajdonosi érdeksérelmet is okoz azáltal, hogy a tulajdonosokon úgy követelnek közösköltség-előleget, hogy nem számolnak el velük az előző évi többletbefizetéseikkel. Kérem észrevételeim megerősítését!
Részlet a válaszából: […] ...a közös tulajdonnal kapcsolatos várható bevételeket és kiadásokat költségnemenként,– a tervezett üzemeltetési, karbantartási és felújítási munkákat, valamint– a közös költséghez való hozzájárulás összegét – a tulajdonostársak nevének feltüntetésével -,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Egyház könyvvezetése

Kérdés: A bevett egyház nem folytat vállalkozási tevékenységet. Külföldi és állami támogatásból származó bevétele azonban eléri a több százmillió forintot. Kérdésünk, hogy könyvvezetését [amelyet a 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet szabályoz] a kettős könyvvitel szabályai alapján köteles-e vezetni, vagy az egyszeres könyvvitel szabályainak figyelembevételével? A bevett egyház könyveit a fentiek szerint elért bevétel mellett ki jogosult vezetni?
Részlet a válaszából: […] ...Alapvetően elsősorban nem a bevétel nagyságából indokolt kiindulni, hanem abból, hogy azt miként fogja felhasználni. Például a templom felújítására, vagy karitatív célokra, vagy oktatási, szociális intézmény működtetésére, vagy csak az egyházi személyzet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...[Szt. 9. §-ának új (5) bekezdése]; az ingatlanok között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást is [Szt. 26. §-ának (2) bekezdése]; a jogszabályi előírások alapján a tőketartalékba helyezett, kapott támogatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.