Osztalékot terhelő eho 2010-ben

Kérdés: Osztalékot terhelő eho 2010-ben 27% vagy 14%? A 2010-ben hatályos Eho-törvény 3. §-a (1) bekezdésének ab) pontját, valamint az új (4) bekezdését miként kell értelmezni? Ez azt jelentené, hogy a magánszemély tulajdonos, aki egyben ügyvezetést lát el (pl. bt., kft. ügyvezetője, de legyen az egy zrt. részvényes vezérigazgatója), a rá eső éves osztalék része után 27% ehót be kell fizessen még akkor is, ha nem vette ki a jövedelmét? Egyáltalán mit jelent a "Tbj-tv.-ben meghatározott tevékenység piaci értéke" kifejezés? A 2010-es Tbj-tv. 4. §-ának q) pontja szerint mi alapján határozom meg ezt, és milyen dokumentumokkal támasztom alá? Hiszen ugyanazon munkáért igen eltérő díjazásban lehet részesülni, még egy ugyanazon városban, kerületben is. Hogy viszonyul ez a jogszabályhely az Eho-tv. változatlan 3. §-ának (3) bekezdéséhez, mely szerint az osztalék 25%-os szja-val terhelt része után (márpedig most már csak ilyen van) 14% ehót kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv.-ben meghatározotttevékenységre jellemző kereset tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyratekintettel a tárgyévre bevallott nyugdíjjárulék alapját meghaladó része(vagyis tevékenységre jellemző kereset – nyugdíjjárulék-alap).Az Eho-tv. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Vállalkozói járulék alapja átalányadózónál (eva)

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a vállalkozói járulék alapját, ha a főfoglalkozású egyéni vállalkozó átalányadózó, és a havi átalányadó alapja nem éri el a minimálbért, de a vállalkozó 80 000 forint járulékalap után fizeti meg járulékait, nem pedig a minimum-járulékalap után? Az egyéni vállalkozó tételes költségelszámolás mellett a minimum-járulékalap után megfizeti a járulékot, de a havi jövedelemkivétje 90 000 forint. Az egyéni vállalkozó az Eva-tv. hatálya alatt adózik, megfizeti a minimum-járulékalap után a járulékot, de a vállalkozói járulék alapjánál mit kell figyelembe venni, a minimálbért?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelemnem éri el a minimum-járulékalapot, az egyéni vállalkozó az Art. 31. §-ának (2)bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képezőjövedelem, átalányadózás esetén az átalányadó alapját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Nem kötelező elektronikus adóbevallás

Kérdés: Melyik elektronikus adóbevallási kötelezettség melyik adózói körre nem kötelező? Jogszabályi hivatkozást is kérnék megjelölni!
Részlet a válaszából: […] ...Magyarországon benem jegyzett foglalkoztató képviselője vagy a foglalkoztató képviseletébeneljáró foglalkoztatotta rá vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül,havonként, a tárgyhónapot követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesz azadó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Vállalkozói kivét hiányában elektronikus bevallás

Kérdés: Az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti bevallás benyújtására 2007. évtől kötelezettek körével kapcsolatban szeretném segítségüket kérni. Heti 36 órás munkaviszony melletti egyéni vállalkozónak, aki alkalmazottat nem foglalkoztat, és akinek egész évben nincs vállalkozói kivétje (év végén osztalékként veszi ki jövedelmét), 2007. évtől elektronikus úton havonta nullás bevallást fog küldeni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az a biztosított egyéni vállalkozó, akiegyidejűleg munkaviszonyban is áll, és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, ahavi bevallás és adatszolgáltatás benyújtására – saját maga vonatkozásában -nem kötelezett azon időszakra, amelyre vonatkozóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Vállalkozói járulék alapja

Kérdés: 2006. szeptember 1-jétől, ha az egyéni vállalkozó megfizeti a minimum-járulékalapot, de ténylegesen a minimálbért veszi fel, mi után kell megfizetnie a vállalkozói járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni vállalkozó tényleges jövedelme ennél kevesebb, akkor az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem, átalányadózás esetén az átalanyadó alapját képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Egyéni vállalkozó és az adójóváírás

Kérdés: Az egyéni vállalkozó eddig járulékfizetése után kedvezményt vehetett igénybe éves bevallásánál, személyi jövedelemadójánál. Ebben az évben ez a kedvezmény megszűnt. Zavaró az, hogy az adójóváírás a Szja-tv. 33. §-ának (1) bekezdése szerint a megszerzett bér 18%-a, az (5) bekezdése az értékhatár megállapításánál az egyéni vállalkozói kivétet és vállalkozói osztalékalapot veteti figyelembe. Vagyis járna az egyéni vállalkozónak is adójóváírás? Az Adókódex sem erre, sem a 34. § (adóterhet nem viselő járandóságok adójának levonása) értelmezésére nem ad magyarázatot.
Részlet a válaszából: […] ...hogy amagánszemély munkaviszonyából származó bérjövedelme után érvényesíthető azadójóváírás, feltéve hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott vagy azadóbevallást helyettesítő elszámolásban elszámolt éves összes jövedelme ajogosultsági határt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

Társadalombiztosítási járulék elszámolása egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozó tevékenysége könyvelésénél a Szja-tv. 11. számú melléklet 6. pontja szerint nem megállapodás alapján befizetett saját társadalombiztosítási járulék számolható el éven belül költségként. A bevallás 0253-16. sz. melléklete rögzíti, hogy az éves vállalkozói kivét saját jogú járulék befizetése januárban esedékes és ez a következő év költsége. A vállalkozás nehézségei miatt a saját társadalombiztosítási járulékot a folyó évben nem tudja megfizetni, amire az APEH határozattal adott engedélyt. A bevallott járulék éven belüli befizetés összege csökkenti az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] ...érvényesül, azaz az számolható el a tárgyévre költségként, ami pénzügyileg realizálódott. Az említett szabály értelmében nem a bevallott, hanem a ténylegesen megfizetett társadalombiztosítási járulék számolható el költségként a befizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.

Egyéni vállalkozói kivét az áttérés után (eva)

Kérdés: Egyéni vállalkozó áttért az evára. Értelmezhető-e esetében a vállalkozói kivét? Kivét után meg kell-e fizetnie a 20 százalék szja-t? (Minimálbér esetében például 50 000 forint után.) Más van a Számviteli Levelekben, mást mond az adótörvény.
Részlet a válaszából: […] ...Eva-tv.-nek a személyi jövedelemadózást érintő különös rendelkezései között nevesítetten szerepel, hogy az egyéni vállalkozó adóalanyt az adóévben nem terheli cégautóadó, továbbá vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Adójóváírás egyéni vállalkozónál

Kérdés: Táppénz esetében érvényesíthető-e a 9000 Ft adójóváírás egyéni vállalkozónál és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja esetében, ha nem bérrel, hanem tagi kivéttel kap jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9 ezer forint, feltéve hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott vagy az adóbevallást helyettesítő elszámolásban elszámolt éves összes jövedelme nem haladja meg az 1 350...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Egyéni vállalkozó adózása a belépéskor (eva)

Kérdés: Milyen elszámolásokat von maga után az egyéni vállalkozó "átállása" az evára?
Részlet a válaszából: […] ...cégautóadó, továbbá vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalék utáni adó vagy átalányadó. Az egyéni vállalkozó evaalanyiságának időszakában nem érvényesülnek a vállalkozói személyi jövedelemadózásban elszámolható vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.
1
2