Nyílt végű lízingelt személygépkocsi átadása

Kérdés:

A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?

Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy lényeges megjegyzés: feltételezzük, hogy a kérdésben szereplő értékek áfa nélküli értékek, mivel az Áfa-tv. szerint a nyílt végű lízing nem termékértékesítés, hanem szolgáltatásnyújtás, nem a lízingbeadáskor kell az áfát felszámítani, hanem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Lízingelt eszköznél a maradványérték és a piaci érték különbözete

Kérdés: Nyílt végű lízing lezárásakor a társaság átengedi nyugdíjas munkavállalójának a személygépkocsi megvásárlásának jogát, őt jelöli ki vevőnek. A magánszemélynél a piaci ár és a maradványérték (amin megvásárolhatja) közötti összeg a vállalkozás által juttatott jogviszonyos jövedelemnek minősül (nem kerül kiszámlázásra). A jövedelmet a társaságiadó-törvény rendelkezései alapján bérszámfejtjük, az szja-t bevalljuk és megfizetjük. (Vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg.) A számfejtett jövedelmet a bérköltség vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések közé számoljuk el, illetve miként fog kifutni a (kereset)elszámolási számla? Nyilvántartásba kell vennünk a vagyoni értékű jogot egyéb bevételként, majd ennek kivezetésekor az egyéb ráfordítással szemben fog kifutni a juttatás nettó értéke? Pl. T11/K96, T55/K4711, T4711/K4621, T86/K4711?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint a juttatást az adókötelezettség teljesítése miatt bérszámfejteni kell, de nem kell sem bérköltségként, sem pedig személyi jellegű egyéb kifizetésként könyvelni, mivel nem történik jövedelemjuttatás, költség nem merül fel, a nettó bért nem fizetik ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Gépkocsihasználat könyvelése

Kérdés: Munkavállalóink részére saját gépkocsi használatára kétféle költségtérítést fizetünk: egyrészt a napi munkába járásra vonatkozóan 15 Ft/km összegben (lakóhely-munkahely távolság alapján), valamint kiküldetési rendelvény alapján (jogszabály szerinti mértékű költségtérítés). Hogyan kell a fentieket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a 15 forintot meghaladja, a meghaladó rész után– a magánszemély által fizetendő személyi jövedelem¬adó és járulékok levonása és bevallása: T 4798 – K 462, 463-1– a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó bevallása: T 5611 – K 463-8–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Közösségen belül beszerzett személyautó áfája

Kérdés: Egy magyarországi illetőségű kft. személyautót vásárolt egy német adóalanytól, saját használatra. A németországi eladó közösségen belüli értékesítésről állított ki egy áfamentes számlát. A számla értékének a 27%-át a kft. fizetendő adóként beállította az áfabevallásába. Levonható adóként nem vette figyelembe a személyi jövedelemadóra érvényes levonási tilalom miatt. A le nem vont áfát hogyan kell könyvelni? Az Szt. szerint a bekerülési érték részét képezi az előzetesen felszámított, de le nem vonható adó. Az EU-s beszerzés után általunk felszámított és bevallott 27%-os forgalmi adó előzetesen felszámítottnak minősül-e? Amennyiben igen, akkor ez az áfa a bekerülési érték része, egyéb esetekben viszont egyéb ráfordítás?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdés szerinti áfa a személyautó bekerülési értékének a részét képezi.Az Áfa-tv. 119. §-ának (1) bekezdése alapján az adólevonási jog akkor keletkezik, amikor az előzetesen felszámított adónak (120. §) megfelelő fizetendő adót meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...díj könyvelése, belső bizonylat alapján: T 559 – K 381;– a kifizetett felszolgálói díjat terhelő nyugdíjjárulék elszámolása és bevallása: T 559 – K 463-1.Törzsgárdajutalom– tartalmában mint az előző lapszámban ismertetett jubileumi jutalom...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...a 15 forintot meghaladja, a meghaladó rész után= a magánszemély által fizetendő személyi jövedelemadó és járulékok levonása és bevallása: T 4798 – K 462, 463-1;= a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó: T 5611 – K 463-8;= a munkába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Adómentes személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt azt itt nem ismételjük meg. Az alábbi válasz csak az adómentes személyi jellegű egyéb kifizetésekre vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...ideértve, ha az – megjelenési formájától függetlenül – árura vagy szolgáltatásra váltható érték (csak akkor könyvelendő, ha beváltják, ha érvényesítik: T 553 – K 261, saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás esetében az áruvá, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Adómentes juttatások elszámolása

Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
Részlet a válaszából: […] ...ideértve, ha az – megjelenési formájától függetlenül – árura vagy szolgáltatásra váltható érték (csak akkor könyvelendő, ha beváltják, ha érvényesítik);– a kifizető üzleti forgalmának növelése érdekében valamely termék megismertetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Árverés adózási és számviteli feladatai

Kérdés: 2018. szeptember végén végrehajtás keretében lefoglaltak személygépkocsit, árukészletet adótartozás miatt. Decemberben netes árverésen elkezdték az árukészlet értékesítését, ami 2019-re áthúzódva folytatódik. Az elárverezett árukészletről tételes jegyzőkönyvet küldenek, amiből kiderül, hogy a vevő cég vagy magánszemély. Milyen adózási kötelezettségei vannak a cégnek? Illetve mit kell könyvelni a végrehajtással és az árveréssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...ha személygépkocsiról van szó, egyéb bevételként kell elszámolni, a felszámított áfát pedig fizetendő áfaként kell bevallani. (Könyvelési tételek: T 311 – K 91-92, 467, illetve T 311 – K 961, 467.) Természetesen az elárverezett áru könyv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Garanciális javítás ellenértékének megtérítése

Kérdés: A személygépkocsit értékesítő márkakereskedő garanciális javítási ellenértéke elszámolására vonatkozik a kérdés, amikor azokat a gépjármű importálója megtéríti. A gyakorlatban a vevő a márkakereskedőhöz fordul a hiba kijavítása érdekében. A vevő a javítási költségekről nem kap számlát, nem fizet érte. A gyártó, az importáló az igazolt és elfogadott garanciális javítás költségeit megtéríti a márkakereskedő részére, belső elszámolás alapján. Egy áfás értelmezés szerint a garanciális javításokról nem lehet áfás számlát kiállítani. Ha anyagra van szükség, az importáló küldi az anyagot számlával, a márkakereskedő levonja az áfát. A javítási, szerelési munkák ellenértékét számla nélkül téríti meg az importáló, emiatt azt egyéb bevételként kell elszámolni. Most azzal találkoztam, hogy az importáló által biztosított könyvelőprogram a garanciális költségek megtérítésével kapcsolatos igényt automatikus adatátadással árbevételként számolja el. Az áfabevallás analitikája ezt az árbevételt nem tartalmazza, ezért a kimutatott árbevétel nem egyeztethető a kibocsátott számlákkal és a felszámított adóalappal. Helyes-e az alkalmazott gyakorlat? Ha nem, milyen előírásokra lehet hivatkozni a megfelelő módosítás érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...továbbszámlázza az importáló felé az áfa felszámításával, árbevételkénti elszámolás mellett. Ezáltal biztosított, hogy az áfabevallásba a fizetendő, illetve a levonható áfa számla alapján kerüljön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.
1
2
3
4