19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Adóalapot növel-e a kamat, kártérítés?
Kérdés:
A társasági adóban növeli-e az adózás előtti eredményt a szállítók (általában közüzemi szolgáltatók) által felszámított kamat, kártérítési díj vagy egyéb jogcímen felszámított és egyéb ráfordításként elszámolt összeg (a közlés időpontjában könyvelhető a tétel)? Érvényes-e itt az a kivétel, miszerint: "Nem minősül bírságnak – így nem növelő tétel – a szerződéses kapcsolatban álló felek között felszámított kötbér, a Ptk. szerinti késedelmi kamat"?
2. cikk / 19 Jelentős összegű hiba a mérlegben, az eredménykimutatásban
Kérdés: Társaságunknál 2020. december végén vált ismertté a jelentős összegű (a mérlegfőösszeg 2%-át jóval meghaladó), a 2019. üzleti évet érintő árbevétel (elszámolási időszak 2019. 01. 01. – 2019. 12. 31.). Elkülönített vevői és értékesítés nettó árbevétele főkönyvi számlákon tartjuk nyilván a kiszámlázott összeget (egy db kimenő számla készült) a 2020. évi könyvelésben. Az áfafizetés időszaka 2020. február hónap, amely időszak áfabevallását önrevízióval korrigáltuk. 2020. évben háromoszlopos egyszerűsített éves beszámolót készítünk. A gazdasági esemény az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának mely sorait fogja érinteni a lezárt üzleti évre vonatkozó módosítások oszlopában? Az iparűzésiadó-bevallást és a társaságiadó-bevallást önrevízióval kell korrigálni a 2019. évre, vagy a 2020. évi bevallásba kell korrekcióként beállítani?
3. cikk / 19 Iktatási kötelezettség
Kérdés: Magántulajdonú kft.-nél kötelező-e a bejövő és kimenő iratanyag iktatása? Van-e erre valamilyen kötelezettséget előíró jogszabály? Vagy csak a cég vezetése követelheti meg, hogy egyedileg a cégre kialakított iratkezelési szabályzat szerint kell az iratkezelést, az iktatást elvégezni?
4. cikk / 19 Számviteli változások 2017-től
Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
5. cikk / 19 Cél szerinti tevékenység ráfordítása
Kérdés: A Számviteli Levelek 248. számában az 5093. kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódóan lenne két kiegészítő kérdésünk. A válaszban említett eset egy vadásztársaságra is vonatkozik. Kérdéseink: Abban nem vagyunk biztosak, hogy az áfa hiánya és annak következményeként felmerült késedelmi pótlék és bírság összege 100%-ban könyvelhető-e az alaptevékenység, illetve a cél szerinti tevékenység ráfordításaként? A vadásztársaság alapszabályában nevesítette a bérvadásztatás bevételét a cél szerinti tevékenységei között. (Bérvadásztatás TEÁOR 92.62, Tao-tv. 6. számú melléklete A/1. pont.) Az áfa hiánya a bérvadásztatással függött össze. A tárgyévre vonatkozó társaságiadó-bevallásban pedig a társasági adó alapjának növelését, a megfelelő soron 100%-ban kell figyelembe venni? [A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. számú melléklete.]
6. cikk / 19 Kulturális járulék többlete, hiánya
Kérdés: A 2009. adóévben a kulturális járulék önellenőrzése során feltárt, bevételként, illetve ráfordításként elszámolt, korábbi évekre vonatkozó nem jelentős összegű adóhiány és adótöbblet társaságiadóalap-módosító tétel-e, vagy csak a késedelmi kamatokkal kell módosítani az adóalapot? A korábbi évekre vonatkozóan elvégzett önellenőrzés következtében, az adott évekre vonatkozóan csökkent, illetve nőtt a fizetendő társasági adó. Az adótöbblet és az adóhiány nem jelentős. Kérdésem, 2010-ben milyen módon kell a változásokat könyvelni?
7. cikk / 19 Támogatás visszafizetése őstermelőnél
Kérdés: 2009 augusztusában az őstermelő az MVH határozata alapján – a 2008. június 25-én kelt határozat alapján kapott az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott területalapú támogatáshoz kapcsolódó energetikai céllal termesztett növények termesztéséhez kapcsolódó kiegészítő támogatást – a támogatás visszafizetéséről határozott, amit 2009 augusztusában vissza is fizetett. Kérdésem, hogy 2009. évben ezt hogyan kell elszámolni, támogatás csökkenéseként?
8. cikk / 19 Visszatérítendő adóterhek elszámolása
Kérdés: Cégünknél az APEH átfogó ellenőrzést tartott a 2002-2004. évek vonatkozásában 2007-ben, amelynek során adóhiányt, adóbírságot, mulasztási bírságot, késedelmi pótlékot állapított meg, amelyet az APEH-határozat jogerőre emelkedését követően még 2007-ben megfizetett a cég. Mivel a hiba jelentősnek minősült, az adóhiányt 2002-2004. évekre könyveltük önrevízióként, a szankciókat pedig 2007-re. 2007. év végén az APEH-határozatot bírósági úton megtámadtuk. 2008. év végén a bíróság helyt adott kérelmünknek, és az APEH-et új határozat hozatalára kötelezte. Az új APEH-határozat 2009-ben várható a befizetett összegek visszafizetésével és késedelmi kamattal. Az APEH által visszatérítendő adóterhet és bírságokat hogyan és mely évekre kell elszámolni? Ezek a tételek a társaságiadó-bevallásban hogyan vehetők figyelembe?
9. cikk / 19 Könyvelő, könyvvizsgáló utólagos felelőssége
Kérdés: A kft. rövidesen könyvelőt és könyvvizsgálót vált. Milyen utólagos felelőssége van a könyvelőnek és a könyvvizsgálónak abban az esetben, ha egy jövőbeni adóellenőrzéskor valami súlyosabb hibát, adóhiányt stb. találnak? Milyen törvény szabályozza a felelősségüket?
10. cikk / 19 Fizetendő késedelmi kamat
Kérdés: Egyik szállítónk 2008. 05. 19-én küldte ki cégünknek késedelmi-kamat levelét, ami a 2007. 10. 10-től 2007. 11. 29-ig terjedő időszakról szól. A mérlegkészítés időpontja 2008. 02. 15-e volt. Hogyan könyveljük a késedelmi kamatot? Jogosan küldték ki majd fél évvel a befizetések után a késedelmikamat-közlést?