Hitelmoratórium alatt a kamat elszámolása

Kérdés: Az alapítvány mikrovállalkozások hitelezésével foglalkozik. Tevékenységét az Szt. és az egyéb szervezetek beszámolókészítéséről szóló kormányrendelet szabályozza, a Hpt. nem vonatkozik rá. A mikrovállalkozások, amelyeknek az alapítvány hitelt nyújtott, éltek a hitelmoratórium lehetőségével, és sem hiteltörlesztést, sem kamatfizetést nem teljesítenek az alapítvány felé. El kell-e bevételként számolni a 2020. évre járó kamatokat, amelyek fizetése a későbbiekben, a moratórium lejárta után fog megtörténni? Amennyiben igen, aktív időbeli elhatárolásként vagy követelésként kezeljük a kamat összegét? Milyen minősítési elvek alapján történjen az adósok minősítése, hiszen semmilyen új információ nem áll rendelkezésre az adósok törlesztési képességéről és hajlandóságáról?
Részlet a válaszából: […] ...Így a változás csak annyi, hogy a 2020-ban esedékes és még nem teljesített törlesztéseket, kamatfizetéseket nem az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben kell könyvelni, hanem az adóssal szembeni követelésként, mivel a hitelmoratórium miatt még 2020. december...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.

Támogatás ellenőrzött külföldi társaságnak

Kérdés: "A" cég Magyarországon bejegyzett zrt. "B" cég 100 százalékban tulajdonosa a zrt.-nek, amely külföldön bejegyzett offshore cég. 2010. évben "A" cég átvállalta "B" anyacég magyarországi 10 éves lejáratú bankhitelét, ellenszolgáltatás nélkül. A hitel nem beruházási hitel volt, eszközbeszerzés nem kapcsolódott hozzá. A magyarországi bank "A" céggel megkötötte az átvállalt tartozásra az új hitelszerződést. "A" cég a hitelt a rendkívüli ráfordítások között könyvelte, majd elhatárolta a számviteli törvény 33. §-a alapján. A hiteltörlesztések összegét a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg könyveli ráfordításként, ezzel csökkentve az elhatárolás összegét. A tárgyévben könyvelt hiteltörlesztéssel megegyező költséget adóalap-növelő tételként számolja el. "A" cég elszámolhatja-e az átvállalt hitelhez tartozó kamatköltséget pénzügyi költségként az adózott eredmény terhére, vagy szintén adóalap-növelő tételként kell kezelnie?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv 3. számú melléklete A) fejezetének 9. pontja szerint, nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek az ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében felmerült költség, ráfordítás, kivéve ha az adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Átvállalt tartozás

Kérdés: Z kft. tartozása a hitelintézet felé 5 millió forint. A Z kft. tartozását átvállalta Y kft. A hitelintézet elfogadta a tartozásátvállalást. 2011. 09. hónaptól Z kft.-nek nincsen tartozása a hitelintézet felé (T 45 – K 98). Z kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 4 millió forint (-). 2011. 09. hónaptól az Y kft.-nek 5 milliós tartozása van a hitelintézet felé (T 88 – K 45; T 39 – K 88) (hiteltörlesztés: T 45 – K 38; T 88 – K 39). Y kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 8 millió forint (+) nyereség. Z kft. csökkentheti-e az átvállalt 5 millió forintos tartozással a 2011. évi társaságiadó-alapját? Az Y kft.-nek növelni kell-e a társaságiadó-alapját az átvállalt tartozás (88-as főkönyvi számlaszám egyenlege) összegével?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi személy(kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) vagy magánszemély vállalta át;b) passzív időbeli elhatárolás esetén a bevételből azadóévben el nem határolt rész, az időbeli elhatárolás megszüntetésénekadóévében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Beruházás árfolyam-különbözetének elhatárolása

Kérdés: Helyesen gondolom, hogy az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerinti árfolyam-különbözet csak realizált árfolyam-különbözetet jelenthet a tárgyi eszköz kivitelezéséhez kapcsolódó devizahitel esetén? Például ha a folyamatban lévő beruházás ideje alatt hiteltörlesztés történik, akkor az azon keletkező árfolyam-különbözet realizált árfolyam-különbözet, és az eszköz értékét befolyásolja. Ugyanez a helyzet akkor is, ha év közben a CHF-hitelt átváltom euróra? Nem befolyásolja a még nem aktivált tárgyi eszköz bekerülési értékét az év végi értékelésből adódó, az építéshez kapcsolódó hitelen keletkező jelentős árfolyamveszteség, hiszen az nem realizált árfolyam-különbözet? Véleményem szerint ez következik az Szt. 33. §-ának (2) bekezdéséből. Helyes a következtetésem?
Részlet a válaszából: […] ...növelni. A leírtakból következően az Szt. 33. §-ának (2) bekezdésecsak a már aktivált beruházáshoz kapcsolódó árfolyamveszteség elhatárolására adlehetőséget, az ott felsorolt feltételek teljesülése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Telekvásárláshoz adott támogatás elhatárolása

Kérdés: Vállalkozásunk orvosi betéti társaság, amelyik az OEP-től szerződés alapján ingatlantámogatást kap hitelből vásárolt orvosi rendelő ellenértékének törlesztésére. Az időbelileg elhatárolt támogatás összegéből a telekre jutó részt hogyan kell visszaírni, mivel a telekre nem lehet értékcsökkenési leírást elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...nem kellelszámolni. Amíg a felsoroltakra sor nem kerül, addig a telek bekerülésiértékére jutó támogatást a passzív időbeli elhatárolások között kell kimutatni.A hiteltörlesztéshez kapcsolódó fejlesztési támogatáselszámolásával a Számviteli Levelek 70...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Hiteltörlesztéshez kapcsolódó fejlesztési támogatás elszámolása

Kérdés: A házi gyermekorvosi ellátást végző bt. a 229/2001. Korm. rendelet 4. §-a (4) bekezdése alapján a 2002. december 31-ig beszerzett és hitellel finanszírozott eszközökhöz kapcsolódóan a hitel törlesztésekor 2006 végéig támogatást kap, havonta. Hogyan kell a kapott támogatást a kettős, illetve az egyszeres könyvvitel rendszerében elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...összegének meghatározása: a folyósított támogatás 1200 ezer forint, a teljes bekerülési érték 20 százaléka; az időbeli elhatárolásból költségként a tárgyévben elszámolt összegnek (600 ezer forint) a bekerülési érték hitellel finanszírozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.