43 cikk rendezése:
1. cikk / 43 Osztalékelőleg, osztalék szja-ja, ehója
Kérdés: 2016. évben megváltozott az osztalékelőleg és az osztalékkifizetés szabálya. Több szakcikket olvastam már az adott témában, de hogy a magánszemélynek kifizetett osztalék (előleggel együtt) után az eho összegét a magánszemélynek mikor kell bevallania, arról nem. A 2015. évi szabályok szerint, a végleges osztalékkifizetés után, a magánszemélynek az eho összegét a 2017. évi személyijövedelemadó-bevallással egyidejűleg kell bevallania és megfizetnie. 2016. évtől hogyan változik ennek az elszámolása?
2. cikk / 43 Osztalékkötelezettségből részesedésszerzés
Kérdés: "A" kft. magánszemély tulajdonosaival szemben 50-50 egység jóváhagyott osztalék miatti kötelezettséget tart nyilván. A magánszemélyek ezen követelésük apportálásával tőkét emelnek "B" társaságban. A társaság kötelezettsége "B" társasággal szemben áll fenn. A tranzakció következtében a magánszemélyeknél az osztalékkövetelésből részesedés keletkezik. A magánszemélyeknek meg kell-e fizetniük az osztalékból származó jövedelmet terhelő 16 százalékos személyi jövedelemadót? (Az esetleges eho-kötelezettségtől tekintsünk el.) Véleményem szerint csak az adózott osztalékkal lehet "B" társaságban tőkét emelni.
3. cikk / 43 Kiváló tagnál osztalékelőleg
Kérdés: Az ügyvédi iroda egyik tagja kiválik az ügyvédi irodából. A belső kimutatások alapján jogosult a 2014. év 01-09. hónapok során termelt "eredményre", amelyet az ügyvédi iroda ki szeretne fizetni, de a kilépő tag nem tudja azt felvenni osztalékelőlegként. Ez vállalkozásból kivont jövedelem lesz? A probléma az, hogy az idén már vett fel osztalékelőleget, amelyet a 08-as bevallásban is szerepeltettünk. Hogyan kell korrigálni a kifizetést? Fizettessük vissza az előleget? Önellenőrizni kell a 08-as bevallásait?
4. cikk / 43 Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése
Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
5. cikk / 43 Vállalkozói bankszámlán jóváírt kamat
Kérdés: A vállalkozói bankszámlán egyes bankok úgy számolják el a kamatot, hogy bruttó módon feltüntetik azt, a következő sorban pedig levonják a kamatadót és az ehót. A kamatot a bevételek között, a kamatadót, az ehót a ráfordítások között mutatjuk ki. Helyesen járunk el? Van olyan bank, amelyik nem tünteti fel csak a kamatot, a megjegyzés sorban részletezi, milyen mértékű a kamat és a levont kamatadó, eho. Nekünk ezeket ki kell számolnunk? Csak a nettó összeget számoljuk el kamatbevételként.
6. cikk / 43 Osztalék utáni eho
Kérdés: A kft. kifizető 2012. évi eredménye terhére belföldi magánszemély tagnak fizetett osztalékot. A százalékos mértékű ehóval növelni vagy csökkenteni kell?
7. cikk / 43 Jegyzett tőke emelése ki nem fizetett osztalékból
Kérdés: A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az előleg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?
8. cikk / 43 Ingatlanvagyon kivonása
Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. ingatlanvagyonnal rendelkezik. Amennyiben a jogutódlással megszerzett ingatlanvagyont kivonja a vállalkozásból, milyen adókötelezettsége keletkezik a kft.-nek és a magánszemélynek? A vagyonkivonást hogyan kell könyvelni? A kft.-nek három tulajdonosa van, a tulajdoni hányad 60-30-10 százalék, de taggyűlési határozat alapján csak a személyesen közreműködő tag részesül osztalékban. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az evás előtti időszakról az eredménytartalék 400 E Ft. Az ingatlanvagyon értéke: az 1997. évi alapításkor az apportérték 800 E Ft, könyv szerinti értéke 600 E Ft; 2000. évi vásárlásból 1300 E Ft, könyv szerinti (nettó) értéke: 1100 E Ft.
9. cikk / 43 Evaidőszak előtti követelés rendezése
Kérdés: A kérdés a kettős könyvvitelt vezető evás társaságnak az evaidőszak előtti, ki nem egyenlített vevői követelés rendezésével kapcsolatos. Az egyik értelmezés szerint, mivel a vevői követelés az evaidőszak előtt keletkezett (a társaság megfizette utána az áfát, a társasági adót), így ez az összeg az eredménytartalék része. (A társaság a vevői követelésnél nagyobb összegű eredménytartalékkal rendelkezik.) Mivel a vevői követelés kiegyenlítésére nem került sor, annak kivezetése az eredménytartalék terhére történhet, így nem befolyásolja a tárgyévi evás időszak számait. A másik értelmezés szerint a ki nem egyenlített vevői követelést csak a tárgyévi egyéb ráfordítások között lehet elszámolni. Ebben az esetben ez a tétel csökkenti a tárgyévi evás mérleg szerinti eredményt, ez az összeg a bankszámlán marad, nem vehető ki. Ebben az esetben előáll az a helyzet, hogy a társaság a tárgyévi bevételét 100%-ban leadózta, de az előző időszakban keletkezett, ki nem egyenlített vevői követelést nem tudja a mérleg szerinti eredményből kivenni, tehát – véleményem szerint – a vevői követelés összegénél megvalósul a kettős adóztatás.
10. cikk / 43 Több biztosítási jogviszony
Kérdés: A magánszemélynek az alábbi munka- és jogviszonyai vannak: 1. "A" Kft.-ben főállású munkavállaló (minden adót és járulékot fizetnek utána). 2. "B" társaságban megbízási jogviszony alapján vezető tisztségviselő (legmagasabb adókulcs szerint adózik). 3. "C" – evás – Bt.-ben kültag, és személyesen közreműködik (a bt.-ből jövedelme nincs, adót, járulékot a bt. nem fizet utána, csak az evával csökkentett bevételben részesül). 4. "D" Kft. végelszámolója megbízási jogviszony alapján (legmagasabb adókulcs szerint) adózik. 5. "E" Bt.-ben beltag (a bt.-ből sem jövedelme nincs, sem osztalékban nem részesül. A bt. adót, járulékot nem fizet utána). "A" Kft.-ben a főállására tekintettel helyesen nem fizet a résztulajdonában lévő "C" és "E" társaság utána járulékot? (Jövedelmekben e két cégből nem részesül!) Ha megszűnik az "A" Kft.-ben a főállású jogviszonya, akkor a tulajdonában lévő bt.-kben – melyekben személyesen is közreműködik, de jövedelemben nem részesül – kell-e járulékot (ehót) fizetnie? A főállása megszűnése hogyan befolyásolja a többi jogviszonyát? Mindenképpen rendelkeznie kell heti 40 órás munkaviszonnyal? Teljes munkaviszonyban elláthatja-e a "B" társaság ügyvezetői pozícióját, ha idáig megbízási jogviszony alapján látta el?
