Egészségügyi hozzájárulás a családi gazdaságban

Kérdés: Egészségügyi hozzájárulást év közben a keletkezett adóalapot képező jövedelem után kell fizetni? Abban az esetben, ha belépő taggal bővül a létszám a családi gazdaságban, ezt hogyan kell év közben kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot, melyből 4 százalék a természetbeni és 3 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Nyugdíjas segítő családtag

Kérdés: Nyugdíjas segítő családtag egyéni vállalkozónál van bejelentve. Ha díjazásban nem részesül, kell-e valamilyen jogcímen fizetni utána és mennyit? Vagy ha AM könyvvel foglalkoztatják, mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot fizet. A foglalkoztatott nyugdíjas ajárulékalapot képező jövedelme után 9,5% nyugdíjjárulékot és 4% természetbeniegészségbiztosítási járulékot fizet. Ha a tárgyhavi járulékalapot képezőjövedelem nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Külföldi tulajdonos jövedelmének adóztatása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett cég olasz tulajdonosa, ügyvezetője, saját jogú öregségi nyugdíjas Olaszországban, így végzi a tevékenységét a magyar vállalkozásában. Külföldi illetőségigazolással rendelkezik. A társaságtól származó elszámolt jövedelmének nagy része osztalék formájában került kifizetésre. Illetékesség szempontjából (külföldi illetőségigazolás alapján), valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében (olasz állampolgár) a kifizetett osztalékából 10 százalék szja-t vontunk le. Az osztalék adóját helyesen állapítottuk-e meg? A nevezett személy szóbeli nyilatkozata alapján fél hónapot Magyarországon, fél hónapot Olaszországban tölt. Magyarországon is és Olaszországban is rendelkezik bejelentett lakcímmel. Az illetősége ebben az esetben miként kerül elbírálásra? Ugyanez a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas társas vállalkozó személyes közreműködése alapján tagi jövedelmet venne ki a cégből havi rendszerességgel. Ennek alapján a járandóságát a 2007-es jogszabályok alapján nyugdíjjárulék-levonás, 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint 16 százalék (áprilistól 9 százalék) egészségügyi szolgáltatási járulék terheli. Ugyanakkor megfizettettjük utána az ehót is. Helyes-e a tagi jövedelem utáni adózás, továbbá miután taj-kártyát kért és kapott, alkalmazható-e rá a külföldi illetőség?
Részlet a válaszából: […] Ha a magánszemély az olasz hatóságoktól illetőségigazolásthozott, akkor az olasz adóhatóság elfogadta olasz adóilletőségűnek. Azilletőség meghatározásakor egyebekben az egyes államok határain átlépőjövedelemszerzés során az adókötelezettség szempontjából legelőször...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Öregségi nyugdíjas adó- és járulékfizetése (eva)

Kérdés: Egy kft. két öregségi nyugdíjas tagja kiegészítő tevékenységet végez (nem dolgozik a hét minden egyes munkanapján, és ha dolgozik is, egy nap alatt sem végez 8 órás munkát), az eva hatálya alá bejelentkezett. A kft. árbevétele az elmúlt években egyszer sem érte el az 5 millió forintot. Kérdés, hogy 25 százalékos evafizetésen felül milyen adó-, tb- és egyéb fizetések terhelik a munkaadót és a két munkavállalót 2006. szept. 1-jéig, 2006. szept. 1-jétől dec. 31-éig, 2007. január 1-jétől? A munkavállalók munkabért nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesznek fel.
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási jogviszonyában a megfizetett egészségbiztosításijárulék, egészségügyi szolgáltatási járulék [a továbbiakban együtt:egészségbiztosítási járulék (ez vonatkozik a kiegészítő tevékenységet folytatóegyéni vállalkozóra)], valamint az említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Nyugdíjas választott tisztségviselő

Kérdés: Nyugdíjas választott tisztségviselőt, aki a minimálbér 30 százalékánál magasabb tiszteletdíjban részesül, szeptember 1-je után milyen kötelezettségek terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...a megbízásból származó jövedelme eléri a minimálbér havi összegének30 százalékát), akkor a jövedelme után 4 százalék természetbeniegészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. Ha a jövedelem nem éri el aminimálbér havi összegének 30 százalékát, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Rokkantnyugdíjban részesülők foglalkoztatása

Kérdés: Egy kft. csökkent munkaképességű, 67 vagy 100 százalékos rokkantnyugdíjban részesülőket foglalkoztat napi 6 órában. Helyesen jár-e el, ha utánuk fizeti a 18 százalék nyugdíj-biztosítási és a 11 százalék egészségbiztosítási járulékot, de nem von le sem 8,5, sem 4 százalék nyugdíj-, ill. egészségbiztosítási járulékot, mivel saját jogú nyugellátásban részesülnek? Ha helyesen jár el, igaz-e az az álláspont, hogy ezek a dolgozók betegszabadságot kell hogy kapjanak, ha betegek (15 nap, munkáltató fizeti), de táppénzre nem jogosultak? Mi a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...után havonta 29 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet, ebbőla nyugdíj-biztosítási járulék 18 százalék, az egészségbiztosítási járulék 11százalék.A Tbj-tv. a fizetésre nem kötelezett kivételek között nememlíti, hogy a saját jogú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
Részlet a válaszából: […] ...ellenében vállalkozási jogviszonyban végeznek el valamilyen munkát.Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék alapját a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Tagi jogviszony nyugdíj- és egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Egy kft. személyesen közreműködő tagja után (aki ezért jövedelemben nem részesül) a minimálbér összegéig fizetendő nyugdíj-biztosítási járulékot (8,5 százalék) és egészségbiztosítási járulékot (3 százalék) a társaság hogyan számolja el, hogyan könyvelje? Ha társaság fizeti meg ezeket a járulékokat, akkor az a tagnak jövedelmet jelent-e, vagy azt a tag köteles a társaságnak megtéríteni?
Részlet a válaszából: […] ...ellenérték nélkül átvállalta [Szja-tv. 28. §-ának (1) bekezdése].A társaság tehát az általa megfizetett nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot a megfizetéskor vagy előírja a taggal szembeni követelésként(T 3612 – K 384), amelyet a tagnak a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Nyugdíjasok adó- és járulékkedvezménye

Kérdés: A nyugdíjas kft.-tagnak, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozónak milyen adó- és járulékkedvezménye van a nem nyugdíjas taggal, illetve a nem nyugdíjas egyéni vállalkozóval szemben?
Részlet a válaszából: […] ...a kiegészítő tevékenységet folytató után, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nem köteles nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni. A járulékalapot képező jövedelem után ilyenkor 5 százalék baleseti járulékot kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.

Munkahelyi étkeztetés adóztatása

Kérdés: Saját üzemi konyhával rendelkezünk. A dolgozók, illetve a kívülállók a megállapított térítési díjat – számla alapján – megfizetik. Természetbeni juttatásként kell-e kezelni a munkahelyi étkeztetés költségeinek azon részét, amelyet a térítési díj nem fedez? Kell-e ezt számlázni? Van-e ez után áfa?
Részlet a válaszából: […] ...kedvezmény után meg kell fizetni a 44 százalék személyi jövedelemadót, a biztosítottak részére adott juttatás után a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, a biztosítottnak nem minősülők juttatása után a százalékos egészségügyi hozzájárulást, végül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.
1
2