14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Magyarországi fióktelep rendelkezésére bocsátott vagyon
Kérdés: A külföldi székhelyű befektetési tevékenységet folytató társaság fióktelepet hoz létre Magyarországon azért, hogy a back office tevékenységet a fióktelep lássa el. Ilyen esetben a működési kiadásokra (bérek, felmerült költségek) rendelkezésre bocsátott összeget hogyan kell elszámolni a fióktelep könyveiben? Milyen esetben minősül ez az összeg dotációs tőkének?
2. cikk / 14 Nincs kinevezett képviselő (ügyvezető)
Kérdés: Társaságunk egyik tagja egy bt., ahol 8 éve, a képviselő mandátumának lejárata óta nincs kinevezett képviselő (ügyintéző). Adószámukat 5 éve törölték. A bt. a Cégjegyzékben szerepel. Ki gyakorolja ebben a bt.-ben a képviseletet, konkrétan a cégünk taggyűlésén? Adószám nélküli cégnek fizethetünk-e – mint társaságunk tagjának – osztalékot a cégjegyzékben szereplő bankszámlaszámra?
3. cikk / 14 Kültag részesedésének értékesítése
Kérdés:
Egy belföldi betéti társaság kültagja – külföldi társaság – eladja részesedését egy külföldi természetes személynek, aki a betéti társaság üzletvezetője. Az átruházási szerződés alapján a cégbíróságon a tulajdonosváltást átvezették. A betéti társaságnak – ezenfelül – van-e más teendője? Érint-e bármilyen adózási és számviteli kérdést?
4. cikk / 14 Nyilatkozattétel végelszámolás után
Kérdés: A gazdasági társaság 2007 januárjától végelszámolás alatt állt, majd 2008-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. A végelszámoló a társaság összes iratát – az adóhatóságnak bejelentett – iratőrzési helyen elhelyezte. 2011-ben az adóhatóság egy nyomozati eljárásában (a társaság egykori vevőinél és szállítóinál végez adóellenőrzést az adóhatóság) megkereste a cég korábbi ügyvezetőjét és végelszámolóját is, hogy 2006. évi bizonylatokkal (számlákkal) kapcsolatban nyilatkozzanak. A már törölt társaság részéről kinek kell nyilatkoznia az adóhatóság felé a 2006. évi vevői/szállítói adóellenőrzéssel kapcsolatban? Az egykori ügyvezetőnek, a végelszámolónak, vagy az iratőrzést biztosító vállalkozás vezetőjének? (A vizsgált évben még nem volt végelszámolás alatt a társaság.)
5. cikk / 14 Jegyzett tőke egyesülésnél
Kérdés: Ügyfelünk egyesülés formájában működő gazdasági társaság. A társasági szerződés szerint az egyesülés célja a tagok tevékenységével kapcsolatos szakmai érdek-képviseleti feladatok ellátása. A tagok éves tagdíjfizetésre kötelezettek, de az alapító tagok, valamint az újonnan belépő tagok vagyoni hozzájárulásra is kötelezettek. Az egyesülés cégbíróságon történt bejegyzésekor a cégbíró a vagyoni hozzájárulást jegyzett tőkeként jegyezte be. A társasági szerződésben a tagok nem rendelkeztek kiegészítő gazdálkodási tevékenységről. A Gt. egyesülésről szóló magyarázata szerint, ha az egyesülés elsődleges tevékenységet kíván folytatni (érdekképviseletet), akkor alapításkor nem kell tőkét biztosítani, csak a fenntartási költségek fedezetéről kell rendelkezni. Vagyont (tőkét) csak akkor kell biztosítani, ha kiegészítő tevékenységet is kíván folytatni az egyesülés.
6. cikk / 14 Betéti társaság átalakulása
Kérdés: Egy bt.-ben a férj beltag, a feleség a kültag. A felek elválnak. A feleség szeretné továbbvinni a céget. Milyen lehetősége van? Lehet-e másik beltagot választani, vagy átalakulhat egyszemélyes kft.-vé? Melyik előnyösebb? Milyen fizetési kötelezettsége van a bt.-nek a beltag felé?
7. cikk / 14 Személyesen közreműködő tag
Kérdés: Hogyan kell azt értelmezni, hogy a tag nem kötelezett személyes közreműködésre, helyette a tag megbízott is lehet? Mit tartalmaz ilyen esetben a társasági szerződés és a megbízás? Ha a társasági szerződés erre nem utal, lehet-e azt módosítani ügyvéd nélkül, pusztán egy taggyűlési jegyzőkönyvvel, amit a cégbíróságra nem kell megküldeni? Ha igen, ettől milyen úton-módon módosul majd a társasági szerződés? Hogyan alakul ez a megbízási lehetőség egy kéttagú kft. esetében, ahol az egyik tag a többségi tulajdonos, egyben az ügyvezető is? Egyszemélyes kft. esetében, gondolom, a kötelező személyes közreműködés ilyen módon nem kerülhető meg. Kérem, válaszukban jelöljék meg az egyes jogszabályhelyeket!
8. cikk / 14 Elektronikus úton megküldött beszámoló megőrzése
Kérdés: A kft.-nél a társaság összes bevallását, 2009-ben már a 2008. évi beszámolót is a kft. egyik vezető állású munkavállalója küldi be az Ügyfélkapun keresztül. A könyvelő azt mondta, hogy a beküldéssel megbízott munkavállalónak 10 évig meg kell őriznie a beszámolót, a bevallásokat. Igaz-e? Ha igen, akkor a magánszemélynek (aki beküldte a beszámolót) meddig kell megőriznie azt? Mi van akkor, ha a munkavállaló elmegy a kft.-től?
9. cikk / 14 Elszámolás a bt.-ből kilépő beltaggal
Kérdés: Az 1 millió forint jegyzett tőkéjű betéti társaságnak egy beltagja és egy kültagja van. A kültag tulajdoni hányada 50%, a társaság tartozásaiért csak vagyoni betétjével felel. A beltag 2008. 04. 30-án kilépett. Ekkor a bt.-nek a jegyzett tőkén kívül 3653 ezer forint mínusz eredménytartaléka volt (a forrásoldalon 2800 ezer forint adótartozás, az eszközoldalon 147 ezer forint készpénz). Hogyan történik az elszámolás a kilépő taggal? Köteles-e a vagyonvesztést pénzügyileg rendezni? Hogyan alakul a kültag felelőssége, aki a beltag kilépésétől a képviseletet köteles ellátni? Új tag nem lépett be, ezért a cégbíróság 2008. 10. 31-én a bt. kényszer-végelszámolását rendelte el. Kinek a kötelessége a beltagtól a vagyonvesztés pótlását kikényszeríteni? A társaság 2008-ban már gazdasági tevékenységet nem folytatott.
10. cikk / 14 2008. évi beszámoló letétbe helyezése, közzététele
Kérdés: A parlament honlapján olvastam, hogy módosul a cégtörvény, amely módosítja a 2008. évi számviteli beszámoló letétbe helyezésére, közzétételére vonatkozó előírásokat. Úgy tűnik, a módosuló előírások érdemileg eltérnek a 2008. évre 2007-ben meghirdetett előírásoktól. Kérem, hogy a 2008. évi számviteli beszámoló letétbe helyezésére, közzétételére vonatkozó előírások esetleges változásáról tájékoztassanak!