Telephely bejelentése kataalanynál

Kérdés: Egy betéti társaság létesítő okiratán az ellenjegyzés időpontja 2021. 08. 01. A cégbírósági bejegyzés kelte 2021. 08. 07. A betéti társaság bejelentette, hogy kata szerinti adóalanyiságot választ. A Katv. 4. § (2) bekezdése alapján a kata szerinti adóalanyisága 2021. 08. 01-én jön létre (az ellenjegyzés napja korábbi, mint a vállalkozás nyilvántartásba vételének napja). A betéti társaság a tevékenységét 2021. 09. 30-ig csak a székhelyén végezte, és a székhely szerinti "A" önkormányzathoz határidőben bejelentette a Htv. 39/B. § (3) bekezdése szerinti 2,5 millió forintos adóalap választását. 2021. 10. 15-én a betéti társaságnak telephelye keletkezett egy másik, "B" önkormányzat illetékességi területén. A "B" önkormányzathoz a 2,5 millió forintos adóalap-választás bejelentése már nem lehetséges, tekintettel a Htv. 39/B. § (9) bekezdésében meghatározott kata hatálya alá tartozás kezdőnapjától számított 45 napos határidő elmúltára. AHtv. 39/B. § (3) bekezdése szerint ugyanakkor a kisadózó 2,5 millió forintos adóalap választására vonatkozó bejelentett döntése esetén az adó adóévi alapja a székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint (illetve annak időarányosított része). Ez alapján kizárt, hogy a betéti társaság ugyanarra az időszakra az "A" önkormányzat esetében más adómegállapítási módot alkalmazzon, mint "B" önkormányzat esetében. Aleírtak alapján hogyan kell jogszerűen megállapítania a betéti társaságnak az "A" és a "B" önkormányzat illetékességi területére jutó, településszintű helyi iparűzési adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39/B. §-ának (9) bekezdése alapján a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) hatálya alá tartozás kezdőnapjától számított 45 napon belül kell bejelenteni azt a tényt, hogy a kata alanya a Htv. 39/B. §-a (3) bekezdése szerinti egyszerűsített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Szálláshely-szolgáltatás vagy ingatlanbérlet

Kérdés: Ügyfelünk közösségiszálláshely- (munkásszállás-) szolgáltatást nyújt több megrendelője részére. Saját ingatlanja nincs, a szolgáltatást teljes egészében közvetíti. Az esetek egy részében az adott ingatlanok csak részben érintettek ügyfelünk szolgáltatásával, és a tulajdonos alkalmazottai látnak el minden, a szolgáltatással kapcsolatos feladatot (pl. takarítás). Ilyen pl., amikor egy egyetemi kollégium egy részében történik a szállásoltatás. Más esetekben egy teljes ingatlanban kizárólag ügyfelünk üzleti partnereinek az alkalmazottai kerülnek elszállásolásra, és ügyfelünk alkalmazottai látják el a helyszíni feladatokat (takarítás, ágyneműmosatás...). Ez utóbbi esetben olyan is előfordul, amikor a több évre kötött szerződés értelmében ügyfelünket terheli a beköltözés előtti festés, illetve a szerződéses időszakban az esetlegesen elhasználódó kisbútorok/fogyóeszközök pótlása, cseréje... Az ingatlan tulajdonosa minden esetben közösségiszálláshely-szolgáltatást számláz ügyfelünk felé, és ügyfelünk is ekként állítja ki a számlát a megrendelői felé.
1. Helyesen járnak-e el a felek a számlázás során? Ha nem, mi lenne a helyes eljárás?
2. Ha igen, helyesen jár-e el az ügyfelünk, ha kimenő számláin (és megrendelőivel kötött szerződéseiben) feltünteti, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz"?
3. A szolgáltatással érintett ingatlanok telephelyet keletkeztetnek-e ügyfelünknél, vagy ezek csak a szolgáltatás eredeti nyújtójánál (az ingatlan tulajdonosánál) számítanak telephelynek?
4. Ha telephelynek minősülnek, szükséges-e ezen ingatlanok címének a cégjegyzékben való feltüntetése, vagy elegendő az állami és az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentés?
5. Azonos-e a 4. pontban leírtakkal a kérdéses ingatlanok telephelykénti megítélése a helyiadó-törvény szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...közvetítése) nem kell bejelenteni a telephelyet, míg a második esetben (szolgáltatás tényleges nyújtása) az szükséges (ha azt a cégbírósághoz mégsem jelentették be).A Htv. szerinti – az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentkezést kiváltó –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Telephely év közbeni megszüntetése a helyi adónál

Kérdés: Egy kft. adókötelezettsége 2008. évben egy adott önkormányzat illetékességi területén megszűnt, mert az ott működő telephely bezárt (a kft. megszüntette működését az adott településen, cégbírósági végzés készült). A kft. székhelye azonban másik településen továbbra is változatlanul működik 2008. teljes évben. A megszűnt telephelyen milyen időszaki adatokból kell az iparűzési adó elszámolását elvégezni? 1. A 2008. 12. 31-i mérlegadatokból kell számolni (a záró bevallást 2009. május 31-ig kell a megszűnő telephely önkormányzatához benyújtani)? 2. Vagy 2008. 01. 01-jétől a tevékenység megszüntetésének napjáig kell időszakos mérleget készíteni (könyvvizsgálati kötelezettség van az éves beszámolóra), és ez alapján elszámolni a telephely illetékessége szerinti önkormányzattal?
Részlet a válaszából: […] Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.)szabályozza az adóbevallás benyújtásának kérdéskörét. Az Art. 32. §-ának (1)bekezdése kimondja, hogy az iparűzési adóról az adóévet követő év május 31-éigkell bevallást tenni. Az adóbevallás különös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Szövetkezet beolvadása

Kérdés: Szövetkezetünk 2005. június 30-ával beolvad egy másik szövetkezetbe. Átértékelés lehetőségével nem kíván élni. Hogyan alakul ez esetben a háromoszlopos vagyonmérleg? A megszűnő szövetkezetnek mikor kell az egyes adókról bevallást benyújtani? Fennáll-e a megszűnésről készített beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...vagyonleltárt az átalakulás, a jogutódgazdasági társaság cégbejegyzésének napját követő 90 napon belül kell készíteni(és a cégbíróságnál letétbe helyezni mind az átalakuló gazdasági társaságra,mind az átalakulással létrejövő gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Átalakulás cégformaváltozással

Kérdés: Társaságunk tulajdonosi döntés alapján cégformát vált, részvénytársaságból kft.-vé alakul át. Az átalakulás jogutódlással, könyv szerinti értéken történik, nem változnak a tulajdonosok, a tevékenységi kör és a vagyon sem. Nem történik felértékelés. Önök a Számviteli Levelek 1772. kérdésre adott válaszukban nem tértek ki arra, hogy mely átalakulási esetekben kell záró adóbevallást és beszámolót készíteni. Ugyanakkor a 2003. évi előírásokra hivatkoznak. A 2004. évi jogszabályok szerint, könyv szerinti értéken történő, cégformaváltással járó átalakulás esetén kell-e (kellett-e) a cégbejegyzés napjával adóbevallásokat és beszámolót készíteni? Milyen egyéb teendőink vannak?
Részlet a válaszából: […] ...létrejövő társaság végleges vagyonleltárralalátámasztott végleges vagyonmérlegét és azt a cégbejegyzést követő 90 naponbelül a cégbíróságnál letétbe kell helyezni;– ha az átalakuló gazdasági társaság (jelen esetben az rt.)megszűnik (cégformaváltásnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?
Részlet a válaszából: […] ...E szerint, ha az adózó az adókötelezettsége keletkezésétől naptári évtől eltérő üzleti évet kíván választani, akkor a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) és mellékletei benyújtásának napjától számított 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Átalakulás adókötelezettségei

Kérdés: Az átalakuláshoz kapcsolódó bevallási nyomtatvány borítólapján nem tudom értelmezni a jelölendő időszakokat. Például bt.-ből kft.-vé alakulás esetén mi a bevallások határideje, tao, áfa és a többi adónem szempontjából? Mi a létrejövő kft. tevékenységének kezdete, ha a bt.-t 2003. 07. 14-én törölte a cégbíróság, és a kft.-t ugyanezen a napon jegyezte be?
Részlet a válaszából: […] ...egyben az adóév) az átalakulás során megszűnő vállalkozónál az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól az átalakulás cégbírósági (bírósági) bejegyzésének napjáig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak. Az adott példában tehát 2003. 07. 14...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Szervezeti változás mellett adóalap-kedvezmény

Kérdés: Egy 1989-től megszakítás nélkül egyéni vállalkozó 2001 augusztusában egyéni céggé, majd 2002. szeptember 5-én egyszemélyes kft.-vé alakult. Jogosult-e a kft. 2002-ben a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményére, tekintettel arra, hogy a Tao-tv. szerint egész évben kell a kedvezmény érvényesítéséhez a tagoknak magánszemélynek lenni?
Részlet a válaszából: […] ...év. Az üzleti év pedig az Szt. 11. §-ának (8) bekezdése szerint az átalakulással létrejövő új vállalkozónál az átalakulás cégbírósági (bírósági) bejegyzésének napját követő naptól a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Előtársaság adóbevallásai

Kérdés: Egy kft. 2000. december 18-án alakult jogelőd nélkül, és 2001. január 10-én jegyezte be a cégbíróság. Milyen adóbevallásokat kell benyújtania?
Részlet a válaszából: […] ...– a 2000. évi szabályok szerint kell megállapítania. Az Art. előírása szerint az adóbevallás időpontja attól függ, hogy az adózót a cégbírósági bejegyzési kérelem benyújtásának évében, vagy attól eltérő évben jegyzi-e be a cégbíróság. Az első esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.