Fióktelep könyvvizsgálatára külön megbízás?

Kérdés: Fióktelep végelszámolásának könyvvizsgálatára kérték fel a cégünket. A tulajdonos külföldi. A 2022. évi beszámolót könyvvizsgáló ellenőrizte, nem jelzett végelszámolást. A megbízási szerződést a fióktelep magyarországi ügyvezetőjével megkötöttük 2023. évre, lejár 2024. 05. 31-én. A cég törléséről az értesítést február végén kapták meg a cégbíróságtól, kezdődik a végelszámolás, és utána zárómérleg könyvvizsgálattal. Módosítani kell-e a megbízási szerződésünket, vagy újabb szerződést kell kötnünk a 2024. évi záróbeszámolóra?
Részlet a válaszából: […] A 2023. év könyvvizsgálatára kötött szerződést teljesíteni kell, azaz 2023. évi éves beszámolót megalapozó könyvvizsgálatot be kell fejezni a fióktelepnél is, el kell készíteni a független könyvvizsgálói jelentést, az éves beszámoló felülvizsgálatáról a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzés nélkül

Kérdés: A kft. saját tőkéje tőkevesztés miatt – két egymást követő üzleti évben – nem érte el a cégbíróságon bejegyzett 3000 E Ft-ot, ezért a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy 2013. évben a jegyzett tőkét 500 E Ft-ra csökkentik. Az új társasági szerződést a tulajdonosok jóváhagyták, azt a jogi képviselő útján elektronikusan a cégbíróság részére megküldték. A 2013. évi beszámoló készítése során folyamatos tájékoztatást kértünk az ügyvezetőtől a tőkeváltozással kapcsolatosan. A válasz az volt, hogy a jogi képviselő nem kapott a cégbíróságtól visszajelzést. Az ügyvezetőtől utasítást kaptunk arra, hogy állítsuk össze a beszámolót a leadott cégbírósági anyag szerint. A tulajdonosok a beszámolót 500 E Ft jegyzett tőke összeggel fogadták el. A beszámoló közzététele megtörtént. 2014. június 19-én kiderült – a cég jogi képviselője megállapította –, hogy nem történt meg a tőkeleszállítás cégjogi rendezése, emiatt a tulajdonosok a tőkét pótbefizetéssel oldják meg, a társasági szerződés átdolgozásával. Az előbbiekből következő problémát hogyan lehet feloldani, rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. A cégjegyzékbe való bejegyzés dokumentuma pedig a cégbíróság visszajelzése a tőkeleszállításnak a cégjegyzékbe történt bejegyzéséről. Írásbeli dokumentum hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Követelés leírása behajthatatlanként

Kérdés: Leírható-e behajthatatlan követelésként a 2013. évi beszámolóban annak a vevőnek (kft.) a tartozása, amelynek az adószámát még 2012 novemberében az adóhivatal "szankciós jelleggel" törölte? Cégkivonata a cégnyilvántartásban szerepel, a Cégközlönyben eddig a kényszertörlési vagy felszámolási eljárás megindításáról nem jelent meg végzés. A társaság székhelyéről, az ügyvezető lakcíméről a fizetési felszólítások visszajöttek. A cég tulajdonosa is egy kft., amelynek szintén törölték az adószámát "szankciós jelleggel".
Részlet a válaszából: […] ...a követelést hitelezési veszteségként le kell írni. A várhatóan elérhető bevételt az adott kft.-ről rendelkezésre álló nyilvános (cégbírósági) adatok, a szóban forgó követelés(ek) szerződésben rögzített biztosítékai, az adós korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Osztalékfizetés zrt.-nél

Kérdés: A zrt. tulajdonosa a 2012. évi adózott eredményt és az előző évek eredménytartalékát szeretné ez évben osztalékként kivenni. A saját tőke nem csökken a jegyzett tőke alá. A Cégbíróság felé van-e bármilyen bejelentési kötelezettsége cégünknek (mint a kft.-nél)?
Részlet a válaszából: […] ...szerint felelnek. [A Gt. 131. §-ának (3) bekezdése szerint az ügyvezetőnek nyilatkoznia kell, és ezt a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton be kell nyújtani.]A részvénytársaságnál nincs külön előírás a Cégbírósághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Eltűnt tulajdonos

Kérdés: Egy külföldi cég ügyvezetője és egyben könyvelője voltam. A megbízásom 2009-ben lejárt. A tulajdonost minden évben megpróbáltam elérni, eredménytelenül. Eddig beadtam a bevallásokat és a mérleget, bízva abban, hogy előkerül a tulajdonos. Most már semmi reményt nem látok erre. A céget én megszüntetni nem tudom. Tartozom-e valahová bejelentési kötelezettséggel? A kft. 2009 óta nem folytat tevékenységet. Nem tudom, ebben az esetben mi a jogkövető magatartás? A cégnek az állammal szemben nincs tartozása.
Részlet a válaszából: […] ...közzé, ha azt a tulajdonos(az alapító) elfogadta. Ha a kérdező az Szt. előírásait követi, akkor acégtörvény 87. §-a alapján a cégbíróság a céget hivatalból megszűntneknyilvánította volna.A cégtörvény előírása szerint, ha a cégjegyzék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Osztalékelőleg az Eva-tv. hatálya alatt

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó társaság 2010-ben osztalékelőleget vesz fel. Ezzel kapcsolatosan milyen adminisztratív (például kinek kell a közbenső mérleget, az ügyvezetői nyilatkozatot stb. megküldeni) teendők vannak? A közbenső mérleg elkészítésének teendőit tudom.
Részlet a válaszából: […] ...miután a Gt. nem tesz különbséget az osztalékfizetés és azosztalékelőleg-kifizetés között – köteles a nyilatkozatot 30 napon belül acégbírósághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Nonprofit kft. veszteségrendezése

Kérdés: Kiemelkedően közhasznú nonprofit kft. tulajdonosa 3 önkormányzat. A társaság nem végzett vállalkozási tevékenységet. 2007-2008. években akkora veszteséggel zárt, hogy a saját tőke mindkét évben negatív lett. A tulajdonosok pótbefizetésről hoztak taggyűlési határozatot, de később észrevették, hogy a pótbefizetést a társasági szerződés nem szabályozta. Egy önkormányzat utalt pótbefizetés címén összeget, a másik kettő csak a megszavazott működési támogatást utalta át. A 2009. évi eredmény várhatóan pozitív lesz. Mit kell könyvelni ebben az esetben? Elszámolható-e a pótbefizetés a tőketartalékba?
Részlet a válaszából: […] ...már tény volt a vagyonvesztés! A taggyűlés miért csak2009-ben intézkedett? A Gt. előírásainak megsértése akkor is fennáll, ha erre acégbíróság a figyelmet nem hívta fel, a céget a cégnyilvántartásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Tőkeleszállítás tőkekivonással

Kérdés: A jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállításakor milyen időpontban meglévő arányos eredménytartalékot, tőketartalékot kell figyelembe venni és kifizetni a cégbírósági bejegyzés napján? Lehet-e közbenső beszámoló alapján évközi időpontra megállapítani a saját tőkét, illetve leszállítással arányos eredménytartalékot?
Részlet a válaszából: […] ...atársaság fizetőképességét, illetve e hitelezők érdekeinek az érvényesülését.Ezt a nyilatkozatot az ügyvezető köteles a cégbírósághoz is benyújtani. (Enélkül a Gt. 163. §-ában előírt, a hitelezők részére adandó kötelezőbiztosítékot sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Osztalékfizetés evás kft.-nél

Kérdés: A kft. 2006-ban alakult. A 2007. évben 1,5 millió forint adózott eredménye keletkezett, amelyet nem fizettek ki osztalékként. 2008-tól evaalany lett. 2008-ban sikeresen működött, így a tagok a tárgyév terhére osztalékelőleg fizetéséről határoztak, 1 millió forintot június 30-ával kifizettek, az előleg után adót nem fizettek. 2009. február 5-én a taggyűlés úgy döntött, hogy a 2008. évi 4 millió forint adózott eredményt és az evaalanyiság előtti időszak eredménytartalékát (összesen 5,5 millió forintot) osztalékként előírnak. Ebből már 1 millió forintot osztalékelőlegként kifizettek, a fennmaradó összegből május végéig még 2 millió forintot kifizettek, a további 2,5 millió forint osztalékot ez évben már nem fogják kifizetni. Hogyan alakulnak a személyijövedelemadó- és az eho-fizetési kötelezettség időpontjai? Megteheti-e a társaság 2009-ben, hogy a tárgyévi eredménye terhére osztalékelőleget fizet, annak ellenére, hogy van korábbi évekről előírt, de fel nem vett osztaléka?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság fizetőképességét, illetvea hitelezők érdekeinek érvényesülését. Az ügyvezetőnek ezt a nyilatkozatot 30napon belül a cégbírósághoz be kell nyújtania.Feltételezzük, hogy a taggyűlés az osztalékelőlegfizetéséről az Szt. 21. §-a szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Előtársaság személyijövedelemadó-bevallása

Kérdés: 2007. 10. 31-én megalapított (alanyi adómentes) kft.-t (ügyvédi mulasztás miatt) a cégbíróság nem jegyezte be, a tulajdonos részére a mai napig sem az ügyvédnő, sem a cégbíróság semmiféle értesítést nem küldött. Elektronikus bevallások beadása során, az APEH-törzsadatok lekérdezésével derült ki a "megszűnésalattiság" ténye. Kérdésem: Ha sikerül kideríteni a dátumokat, milyen bevallásokat, milyen határidőre kell beadni? A társaság tevékenységet végzett, abból eredménye származott. (Az ügyvezető 36 órás munkaviszony melletti főállású társas vállalkozó, díjazást nem vett fel, járulékfizetési kötelezettsége emiatt nem volt.) A megszűnés során keletkezett eredmény felosztása milyen adókat keletkeztet a magánszemély részére?
Részlet a válaszából: […] Jogutód nélküli megszűnés során az Szja-tv. 68. §-ának (1)bekezdése alapján a társas vállalkozás magánszemély tag (üzletrész-tulajdonos)által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzettbevételből az a rész, amely meghaladja az üzletrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.
1
2