Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...a cégtelefon magáncélú használata, csak az önkéntes biztosítópénztárakba célzott szolgáltatásokra befizetett összeg (de a személybiztosításra befizetett összeg nem), a reprezentáció és az üzleti ajándék (de a csekély értékű ajándék az évi három alkalom...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Természetbeni juttatások utáni adókötelezettségek

Kérdés: A 872. kérdésre adott válaszban részletezik a természetbeni juttatás utáni kötelezettségeket. Felfrissítenék, hogy most melyik járuléknak mi az adóalapja? Aktualitását a cégtelefonok 20 százaléka után fizetendő adók adják. Mi után kell fizetni például a munkaadói járulékot? A bérszoftverfejlesztő cég szerint az 54 százalékkal növelt összeg után. Helyes ez?
Részlet a válaszából: […] ...adott terméket és nyújtott szolgáltatást]. A Tbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdése alapján a foglalkoztatóáltal fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke a járulékalapot képezőjövedelem 29 százaléka. A Tbj-tv. 4. §-ának a) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Ajándéksorsolás

Kérdés: Nyereményakció keretében a kft. tárgyi eszközt szeretne nyereményként kisorsolni. A kibocsátott sorsjegyek helyett a kft. termékeinek vonalkódját kell visszaküldeni. A nyeremények között nagy összegű tárgyi eszközök szerepelnek (pl. számítógép, mobiltelefon). Ebben az esetben a kft.-nek van-e személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége, illetve a tárgyieszköz-nyereményeket miképpen számolhatja el?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. 69. §-a alapján, amellyel kapcsolatban a 44 százalékos adófizetési kötelezettség, továbbá 29 százalékos társadalombiztosítási, 3 százalékos munkaadói járulék, illetve 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.