Ingyenesen végzett ügyvezetés

Kérdés: A kft. ügyvezetője egy nyugdíjas személy, aki egy bt.-nek is a beltagja. Kérdésem: elfogadható-e, hogy az ügyvezető tevékenységét ingyenesen végzi? A kft. ügyvezetője akkor is végezheti-e a tevékenységét ingyenesen, ha egy másik kft. ügyvezetője?
Részlet a válaszából: […] ...el.Az ügyvezető mint vezető tisztségviselő – e minőségében – vagy a munkaviszonyravonatkozó, vagy a megbízásra irányadó társadalombiztosítási szabályok szerinteshet biztosítási kötelezettség alá. Ha a társasági szerződés munkaviszonyranem utal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Nyugdíjszolgáltatás címén fizetett összeg

Kérdés: A NYESZ-R számlával kapcsolatban kérem a segítségüket. A 2009-ben ezzel kapcsolatban részletesen elemezték a szabályokat. Kérdésem: 2010-ben változott-e a szabály a nyugdíjszolgáltatás definícióját illetően, vagyis nyugdíjasként a számlanyitást követő 3. évben bármikor (vagy azt követően) megszüntetett számla nyugdíjszolgáltatásnak minősül-e, vagy felülírja az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 6.6.c pontja, vagyis csak 3. évfordulónapot követően? Pl.: 2008. novemberben induló, 2011. januárban megszüntetett számlánál.
Részlet a válaszából: […] ...2010. január 1-jétől hatályos szabályozás, az Szja-tv. 1.számú melléklet 6.6 pontjának c) alpontja alapján, adómentes anyugdíj-biztosítási szerződés alapján, a szerződéskötés harmadik fordulónapjátkövetően nyújtott nyugdíjszolgáltatás címén fizetett összeg. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Rokkantnyugdíjas evás egyéni vállalkozó

Kérdés: Egyéni vállalkozó evás ügyfelem 2008. évben rokkantnyugdíjas lett. Most szeretne dolgozni, tehát kiegészítő evás egyéni vállalkozó lett. A 2009. évi tv. szerint egy képzett átlagkereset 90%-ához kell viszonyítanom a jövedelmét, figyelnem, nehogy ezt túllépje, mert akkor elveszíti a rokkantnyugdíját. Mivel evás egyéni vállalkozó, nem tudom, hogy ezt az összeget hogyan számoljam ki? A Nyugdíjfolyósító Intézet azt a felvilágosítást adta, hogy ezt az adatot az APEH fogja szolgáltatni számukra. Az APEH mi alapján, milyen tv. alapján számolja ki ezt az összeget?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. éviLXXXI. törvény (Tny.) 36/D. §-ának (1) bekezdése szerint a rokkantságinyugdíjra jogosultság megszűnik keresőtevékenység folytatása esetén, ha arokkantsági nyugdíjas hat egymást követő hónapra vonatkozó –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Ingatlan ellenében holtig tartó eltartás

Kérdés: Magánszemély egy nyugdíjasotthon kht.-val eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a nyugdíjasotthonra ruházta át. Ennek fejében megállapodtak, hogy az eltartottat 60. életévének betöltésétől természetben ellátják. A tartás értékét a tartás esedékességekor hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően az intézmény által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó tartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyzésre került. Hogyan és milyen értéken kell a nyugdíjasotthon könyveiben rögzíteni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, a kérdésben leírtak a Ptk.586-590. §-aiban szabályozott tartási szerződés előírásainak megtartásáttükrözik. Így csak a számviteli és adózási kérdésekre kell választ adni, bár aválaszadáshoz vissza kell utalni az eltartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Nyugdíjas segítő családtag

Kérdés: Nyugdíjas segítő családtag egyéni vállalkozónál van bejelentve. Ha díjazásban nem részesül, kell-e valamilyen jogcímen fizetni utána és mennyit? Vagy ha AM könyvvel foglalkoztatják, mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...Ebben az esetben a saját jogú nyugdíjas biztosítottjárulékalapot képező jövedelme után a foglalkoztató, munkáltató 29%társadalombiztosítási járulékot fizet. A foglalkoztatott nyugdíjas ajárulékalapot képező jövedelme után 9,5% nyugdíjjárulékot és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Egészségügyi szolgáltatási járulék elszámolása

Kérdés: A nyugdíjas egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet végző társas vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka költségként elszámolható-e?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyi szolgáltatásijárulékot. Az egészségügyi szolgáltatási járulék külön nevesített járulékfajta,nem része az egészségbiztosítási járuléknak. A saját egészségbiztosításijárulék nem számolható el költségként (11. melléklet IV/9.), de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Nyugdíjba vonuláskor céltartalék

Kérdés: Ha a társaság alkalmazottja nyugdíjba vonul, és 2 hónapot a kft.-nek ki kell fizetnie, kell-e céltartalékot képeznünk?
Részlet a válaszából: […] ...kezdetével, az elsőnyugdíjban töltött nappal kell a személyi jellegű egyéb kifizetések közöttelszámolni, még akkor is, ha a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv fizetésiértesítése nem érkezett megHárom különböző, akár egyidejűleg is előforduló esetetmutattunk be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó

Kérdés: A Számviteli Levelek 154. számában a 3179. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: a Tbj-tv. ismeri a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót [4. § e) pontja, 5. § (1) bekezdésének f) pontja]. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra is a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési szabályai vonatkoznak és melyik paragrafus alapján?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelemként azokat a juttatásokat kellfigyelembe venni, mint a nem kiegészítő tevékenységet folytató tagok esetén atársadalombiztosítási járuléknál (ideértve az Szja-tv. 69. §-a szerintitermészetbeni juttatásokat is).Az egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Külföldi tulajdonos jövedelmének adóztatása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett cég olasz tulajdonosa, ügyvezetője, saját jogú öregségi nyugdíjas Olaszországban, így végzi a tevékenységét a magyar vállalkozásában. Külföldi illetőségigazolással rendelkezik. A társaságtól származó elszámolt jövedelmének nagy része osztalék formájában került kifizetésre. Illetékesség szempontjából (külföldi illetőségigazolás alapján), valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében (olasz állampolgár) a kifizetett osztalékából 10 százalék szja-t vontunk le. Az osztalék adóját helyesen állapítottuk-e meg? A nevezett személy szóbeli nyilatkozata alapján fél hónapot Magyarországon, fél hónapot Olaszországban tölt. Magyarországon is és Olaszországban is rendelkezik bejelentett lakcímmel. Az illetősége ebben az esetben miként kerül elbírálásra? Ugyanez a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas társas vállalkozó személyes közreműködése alapján tagi jövedelmet venne ki a cégből havi rendszerességgel. Ennek alapján a járandóságát a 2007-es jogszabályok alapján nyugdíjjárulék-levonás, 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint 16 százalék (áprilistól 9 százalék) egészségügyi szolgáltatási járulék terheli. Ugyanakkor megfizettettjük utána az ehót is. Helyes-e a tagi jövedelem utáni adózás, továbbá miután taj-kártyát kért és kapott, alkalmazható-e rá a külföldi illetőség?
Részlet a válaszából: […] Ha a magánszemély az olasz hatóságoktól illetőségigazolásthozott, akkor az olasz adóhatóság elfogadta olasz adóilletőségűnek. Azilletőség meghatározásakor egyebekben az egyes államok határain átlépőjövedelemszerzés során az adókötelezettség szempontjából legelőször...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Öregségi nyugdíjas adó- és járulékfizetése (eva)

Kérdés: Egy kft. két öregségi nyugdíjas tagja kiegészítő tevékenységet végez (nem dolgozik a hét minden egyes munkanapján, és ha dolgozik is, egy nap alatt sem végez 8 órás munkát), az eva hatálya alá bejelentkezett. A kft. árbevétele az elmúlt években egyszer sem érte el az 5 millió forintot. Kérdés, hogy 25 százalékos evafizetésen felül milyen adó-, tb- és egyéb fizetések terhelik a munkaadót és a két munkavállalót 2006. szept. 1-jéig, 2006. szept. 1-jétől dec. 31-éig, 2007. január 1-jétől? A munkavállalók munkabért nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesznek fel.
Részlet a válaszából: […] ...forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetmindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a megfizetett egészségbiztosításijárulék, egészségügyi szolgáltatási járulék [a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.
1
2
3
4
6