Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalók keresetkiegészítése;– a munkavállaló által kötött és a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díja;– a végkielégítés;– a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Óvadékot nem adja vissza a bérbeadó

Kérdés: A cég lakást ad bérbe magánszemélynek. A bérbeadásra nem választott áfakötelezettséget. Szerződés szerint 3 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot fizettek, melyről számlát nem állítottak ki. Az óvadék összege a bérbeadónak okozott károk ellentételezésére használható fel. A bérleti szerződés megszűnik, mivel az ingatlanban károk keletkeztek. Szóban megállapodtak, hogy az óvadékot a bérlő nem kapja vissza. A bérbeadó erről írt egy feljegyzést, de a bérlő már nem fogja aláírni, és az óvadékot sem fogja visszakövetelni. A bérbeadónak van-e számlázási kötelezettsége a nála maradt óvadékkal kapcsolatban? A károk helyreállítási költsége meghaladja az óvadék összegét. Elképzelhető, hogy a bérlő nem minden kárt állít helyre az eredeti állapotnak megfelelően, ez esetben kevesebb lesz a költség, mint az óvadék összege. Hogyan kell könyvelni a cégnél maradt óvadékot?
Részlet a válaszából: […] ...(az adott esetben háromhavi bérleti díjnak megfelelő pénzeszközön) meghatározott követelés (a bérbeadónak okozott kár megtérítése) biztosítása céljából való alapításában.A kérdésben leírtak alapján megnevezett a zálogjog (3 havi bérleti díj, amelyet a bérlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...a cégtelefon magáncélú használata, csak az önkéntes biztosítópénztárakba célzott szolgáltatásokra befizetett összeg (de a személybiztosításra befizetett összeg nem), a reprezentáció és az üzleti ajándék (de a csekély értékű ajándék az évi három alkalom...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Társasházhoz telek biztosítása

Kérdés: A kft. a könyveiben nyilvántartott telken 16 lakásból álló társasházat épít. Az alapító okirat szerint a telek társasházi közös tulajdonba kerül. Hogyan kell a telket a könyveiből kivezetni, van-e ezzel kapcsolatosan valamilyen adó-, illetékvonzata?
Részlet a válaszából: […] Mivel a társasház önálló jogi személy, a kft.-nek a telket értékesítenie kell a társasház részére. A telek bekerülési értékét a könyvekből ki kell vezetni, az ellenértéket pedig bevételként kell elszámolni.A kérdésből nem derül ki, hogy a telket rendeltetésszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Ünnepélyes átadás költségei

Kérdés: Az új üzemcsarnok ünnepélyes átadásakor felmerültek különböző költségek, mint rendezvénybiztosítás, molinókészítés, pulpituskészítés, a meghívott vendégek részére vendéglátás keretében étel, ital, ajándék stb. Hová soroljuk ezeket a költségeket?
Részlet a válaszából: […] ...1,19-szerese lesz az egyes meghatározott juttatás adóalapja.Az üzemcsarnok ünnepélyes átadási rendezvényének egyik feltétele a rendezvénybiztosítás, elengedhetetlen kelléke a molinókészítés, a szónokipulpitus-készítés. Ezek azonban nem képezik a rendezvényen részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Ajándékutalvány értékesítő partnerek részére

Kérdés: A biztosítási termékek értékesítésében részt vevő partnerek részére versenyt írnánk ki. Háromféle ösztönzőprogramban gondolkozunk: meghatározott darabszámú szerződés értékesítése után ajándékutalvány és minden további értékesítés után plusz-ajándékutalvány. Minden eladott biztosítás után pontot írnánk jóvá, és ezeket a pontokat e-katalógusból történő termékválasztással weboldalon keresztül lehetne levásárolni, meghatározott időtartam alatt a legtöbbet értékesítőnek valamilyen pluszajándék jár. Milyen adóvonzatokkal kellene számolnunk? Lehetséges-e az első és a harmadik megoldás esetében üzleti ajándékként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajándékutalványokat üzleti partnerek részére adják át, de nem azért, mert üzleti partnerek, hanem annak függvényében, hogy hány biztosítási terméket értékesítenek (többet vagy kevesebbet). Ez igaz az első és a harmadik ösztönzőprogramra is. Valójában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Reprezentáció, üzleti ajándék

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
Részlet a válaszából: […] ...köteles megfizetni (erről az adóhatóságrészére is adatot kell szolgáltatni).Mivel a megajándékozott partner a kifizetővel nem áll biztosításijogviszonyban, így az ajándék adóköteles jövedelemként számításba vett összegeután 27 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Betéti társaság megszűnésekor ingatlan kivitele

Kérdés: Egyik ügyfelünk, egy betéti társaság (családi vállalkozás: szülő és gyerekek), mivel tevékenységet évek óta nem folytat, szeretné a társaságot jogutód nélküli végelszámolással megszüntetni. A bt.-nek 2 beltagja és 1 kültagja van. A bt.-nek tartozása nincs, egyetlen vagyontárgya egy ingatlan (lakás). A törzsbetétek arányában felosztott vagyon (lakás) utáni 25% szja-n kívül van-e egyéb adófizetési kötelezettsége a tagoknak – különös tekintettel az áfára? Amennyiben az ingatlanrészről a tulajdonosok az egyik tulajdonos tag javára lemondanak, milyen adófizetési kötelezettség terheli a lemondó tagokat, és milyen adókat kell fizetni annak a tulajdonosnak, aki a kedvezményezett?
Részlet a válaszából: […] ...is kell fizetnie az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének a) pontjaalapján mindaddig, amíg a megfizetett egészségbiztosítási járulék, amegfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék, s az egyéb jövedelmek utánmegfizetett 14 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Ajándékutalvány elszámolása

Kérdés: Saját boltunkban saját termelésű terméket és vásárolt terméket is értékesítünk. Üzleti ajándékként partnerünknek 10 ezer forintos vásárlási utalványt adunk, amelyet boltunkban vásárolhat le. Hogyan történik a vásárlási utalvány könyvelése, amikor a partnernek átadjuk, és amikor azt az üzletünkben beváltja?
Részlet a válaszából: […] ...amely az összevonandó adóalap része, és mint ilyen alapjánszemélyijövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli, és utána társadalombiztosításijárulékot, továbbá – feltételezve, hogy az ügyfél nem biztosított – 11százalékos egészségügyi hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

Alapítványi támogatások elszámolása

Kérdés: Az óvoda alapítványa kettős könyvvitelt vezet. Az alapítvány célja az óvoda gyermekei számára a nevelés, az oktatás, a sport és a szabadidő-eltöltés feltételeinek javítása, magasabb szintű művelésének biztosítása és a rászoruló gyermekek szociális támogatása. Az alapítvány a kapott támogatásokból játékokat vásárol az óvodának, elvégeztet bizonyos felújítási munkálatokat, az ünnepekre ajándékokat vesz a gyermekeknek. Ezek minek minősülnek? Az alapítvány által nyújtott támogatásnak? Hova könyvelendők?
Részlet a válaszából: […] Az alapítvány aszámviteli törvény hatálya alá tartozik, kettős könyvvitelt vezet. Ebbőlkövetkezően az eszközök beszerzését, a szolgáltatások igénybevételét, majd azoktérítés nélküli átadását az Szt. előírásai szerint kell könyvelnie,elszámolnia.Az alapítvány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.
1
2
3