15 talált cikk a személyesen közreműködő tag , bevallás kifejezésre

Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?

Kérdés: A 2016-tól érvényes szabályozás szerint a 2015. év jövedelmei kapcsán először használható új bevallási mód a bevallási nyilatkozat. Nem világos a feltételrendszer. Mely jövedelmek esetén, kik választhatják? Van-e kizáró feltétel? Kérem részletes válaszukat!

Kérdés: Egy cég a tulajdonosaira (magánszemélyekre) kötött életbiztosítást. Az életbiztosítás díja évi 200 E Ft (évente egyszeri díjfizetéssel). Az életbiztosítási szerződésben az alábbiak szerepelnek: A díjfizető: a kft. A biztosított: a kft.-ben személyesen közreműködő tag. A kedvezményezett: a kft.-ben személyesen közreműködő tag. A biztosítási tartam kezdete: 2011. 09. 01. A biztosítási tartam lejárata: 2021. 09. 01. Kockázati fedezetek: kórházi napi térítés (45 000), műtéti térítésre szóló fedezet (150 000), baleseti napi térítésre szóló fedezet (5000). A megjegyzés a kötvényen: A szerződésünk nem tartalmaz megtakarítási életbiztosítási fedezetet, így nem rendelkezik visszavásárlási értékkel. A szerződés alapján visszajuttatandó többlethozam nem képződik. Kérdéseim:
1. A kft. évente egy összegben fizeti ki az életbiztosítás díját. A kft.-nek 2011. 09. hónapban kell a 200 E Ft után járulékokat fizetni, azaz a magánszemélynek a biztosítási számla kelte, teljesítése időpontjában keletkezik jövedelme, vagy ha tényleges műtéti térítést kap? [Például: ha 2011. 12. hónapban vakbélműtéten fog átesni, a biztosító fizet a személyesen közreműködő tagnak 150 E Ft-ot (szerződés szerint), akkor a magánszemélynek 2011. 12. hónapban lett jövedelme, azaz 2011. 12. havi 1108-as bevallásban kell ezt bevallani?]
2. Ha 2011. 09. hónapban kell bevallani a 200 E Ft-ot, akkor a kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie? A 200 E Ft nettó vagy bruttó jövedelem?
3. Ha 2011. 12. hónapban kell bevallani a 150 E Ft-ot, akkor a kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie? A 150 E Ft nettó vagy bruttó jövedelem?

Kérdés: Egy kft. életbiztosítást köt mindkét tagjára, a tagok: férj és feleség. A szerződés tartalmaz élet-, kockázati halál-, baleseti halál-, kritikus halálbiztosítást, betegbiztosítást és befektetési biztosítást. Szerződő a kft., biztosított a magánszemély (tag), kedvezményezett a magánszemély (másik tag). Lejárat: halál esetére, egyébként korlátlan. Befektetési elemet tartalmaz. A biztosító tájékoztatójában (biztosítási kötvény melléklete) az szerepel, hogy szja- és tb-mentes, költségként elszámolható. A biztosítóban dolgozó személyekkel történő egyeztetés alapján azonban vannak olyan elemei a biztosításnak (kockázati elemek), amelyek szja- és tb-kötelesek. (Erről küldött a kft.-nek értesítőt a biztosító.) Az összes biztosítási díj 45 000 Ft/hó (két főnek), ebből szja-, tb-köteles 6000 Ft (két főnek együtt). Kérdésem:
1. A 6000 Ft adóköteles biztosítást a tagnak nettó vagy bruttó jövedelemként kell feltüntetni a bérjegyzékben? A 08-as bevallásban fel kell ezt tüntetni, mint nettó bér és az az utáni szja-t? Milyen járulékokat kell ez után fizetni? A biztosítottól mit kell levonni, és mit kell a kft.-nek utána fizetni?
2. Egy szakmai lapban van egy magyarázat az életbiztosításokkal kapcsolatban. Ebben az szerepel, hogy a nem ellenérdekű felek (nem tekinthető ellenérdekűnek a felek többségi befolyása bármely formájában, függetlenül attól, hogy a szavazati többséget birtokló tulajdonos alkalmazotti, ügyvezetői vagy személyesen közreműködő tag) esetén – a fenti szerződési konstrukcióra vonatkozóan – a biztosítási díj elszámolása az alábbiak szerint alakul.
Számvitel: követelés a biztosítóval szemben. Társasági adó: nem érinti, mivel költségként nem jelenik meg. Szja: magánszemélyként egyáltalában nem jelenik meg jövedelemként (ez ellentmond a biztosítóban dolgozó személyek által kiadott igazolásoknak, mely szerint a 45 000 Ft-ból 6000 Ft szja- és tb-köteles). Jelen esetben a 45 000 Ft-ból 6000 Ft adóköteles, a 39 000 Ft pedig követelés a biztosítóval szemben?
3. Ha biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni, akkor a biztosítás lejártakor (halál esetére) mi történik? Hogyan kell elszámolni? A lejáratkor keletkezik jövedelme a kedvezményezettnek? A kedvezményezett a másik tag, ilyen esetben a másik tag kapja meg a bankszámlájára, nem a kft. bankszámlájára utalja a biztosító?
4. Számla kontírozása: T 4711 – K 454; 6000 Ft, T 454 – K 384; 45 000 Ft
(39 000 Ft biztosítóval szembeni követelés marad.) Ha biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni, akkor a biztosítás lejártakor (halál esetére) mi történik? Hogyan kell elszámolni (rendkívüli ráfordítás)?

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá nem tartozó, az Szja-tv. szerinti társas vállalkozás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet azon összeg után, amelyet az Szt. szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni, de legfeljebb a pozitív adózott eredmény tag részesedésével arányos része után. Az így megállapított egészségügyihozzájárulás-alap nem lehet több, mint a Tbj-tv.-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset azon része, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjjárulék-alap és az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott egészségügyi hozzájárulási alap együttes összegét. A hivatkozott jogszabályi előírás alapján a "potenciális" osztalékra megállapított, de a vállalkozást terhelő adó a társas vállalkozás melyik évét terhelő költség lesz? Ha a nyereséget terhelő költség, akkor az nem okoz megoldhatatlan számítást? (Az adózás utáni eredmény alapján megállapított egészségügyi hozzájárulás csökkenti az adózás előtti, illetve az adózott eredményt, ami alapján csökken a "potenciális" osztalék, csökken az erre jutó eho és így tovább!) Kivitelezhető a szabály "potenciális" osztalék eho-szabályának alkalmazása, ha a társas vállalkozás be kívánja tartani a teljesség elvét?

Kérdés: Q. U. saját jogú nyugdíjas egy zrt. részvényese, és megbízási szerződéssel személyesen is közreműködik benne. (A nyugdíján kívül osztalékban és megbízási díjban részesül.) Érinti-e a bevezetett személyes közreműködőidíj-kiegészítés? A zrt.-nek a részére kifizetett osztalék (vagy annak egy része) bérszámfejtésekor azt nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekintenie?

Kérdés: Apa és fia tagként – 2009-ben – beléptek egy bevételi nyilvántartást vezető (evás) betéti társaságba. 1. Apa öregségi nyugdíjban (teljes jogú) részesül (65 éves), a bt.-ben 30%-os részesedése van, és havonta változó alkalommal személyesen közreműködik a társaság tevékenységében. A társaságtól jövedelemben nem részesül. 2. A fia főállású munkahellyel rendelkezik (ahol minden járulékot megfizetnek utána), a bt.-ben 15%-os részesedése van. Személyesen úgy működik közre, hogy havonta néhány órát segít a társaság ügyviteli munkáiban. A társaságtól jövedelemben nem részesül. Mivel az apa és fia semmilyen jövedelmet nem kapnak a társaságtól, ezért kérdezik a következőket: - A bt. többségi tulajdonosa (a beltag) kb. negyed­évente a befolyt és "leevázott" bevételek maradék összegét átutalja a saját lakossági folyószámlájára, onnan készpénzben felveszi, és tulajdoni hányad arányában készpénzben kifizeti a többi tagnak (az apának és fiának). Jól jár-e így el a beltag? - Az apának és fiának kell-e még valamilyen adót, járulékot fizetnie az így megkapott, "leevázott" bevételük után? - Be kell-e vallani az szja-bevallásban az így megszerzett jövedelmet? - Kell-e valamilyen nyilvántartást, jegyzőkönyvet vezetni az ily módon – a beltagtól készpénzben átvett – kifizetésekről? - A tagok gyűlésének kötelezően el kell-e fogadnia egy határozatot az ily módon, a tulajdoni hányadok arányában kifizetett pénzkiutalásokról, kifizetésekről?

Kérdés: Kft.-tag nem vesz fel jövedelmet, milyen járulékokat és adókat kell fizetni utána? 2009. évben alakult egyszemélyes kft. tagja, aki egyben a kft. ügyvezetője is. A tagnak máshol nincs semmilyen jogviszonya, ezért – tudomásom szerint – a most alakult kft.-nek kell megfizetni az adókat és járulékokat. Kérdésem, hogy pontosan ilyen esetben mi a járulékok alapja, és milyen adót vagy járulékot kell megfizetni utána a kft.-nek? Továbbá a kft. hogyan számolja el a könyveiben ezeket az összegeket? Főképpen arra keresem a választ, ha olyan járulékot vagy adót kell a kft.-nek megfizetni a tag helyett, melyet más esetben a kifizetésre váró jövedelemből kell levonni, akkor a kft. hogyan számolja el a könyvviteli nyilvántartásaiban? Kérném, hogy részletesen válaszolják meg a járulékok, adónemek nevét, alapját, százalékos mértékét és könyvviteli elszámolási módját, illetve hogy van-e olyan járulék vagy adónem, melyet a kft. tagjának a kft. részére meg kell térítenie, mivel nincs kifizetett jövedelem, melyből ezt le lehetne vonni?

Kérdés: Melyik elektronikus adóbevallási kötelezettség melyik adózói körre nem kötelező? Jogszabályi hivatkozást is kérnék megjelölni!

Kérdés: Hogyan kell teljesíteni a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos kötelezettségeket?