Színházi produkciók színpadra állításának jogdíja

Kérdés: Ügyfelem fő tevékenységként színházi produkciók színpadra állításával foglalkozik. A produkciók alapját külföldi szerzők forgatókönyvei, darabjai, vagy magyar szerzők művei adják. A társaság a megvásárolt művekért jogdíjat fizet a szerzőnek vagy a közvetítő szervezetnek. A színpadi megjelenítés koncepcióját a társaság általában a rendezővel folytatott megbeszélések alapján állítja fel. A rendező az ebben való közreműködésért egyszeri megbízási díjat és a darab bevételével arányos jogdíjat számít fel a társaságnak szerződés alapján. Általában ilyen rendszerben díjazza a társaság a darab minden olyan közreműködőjét, aki részt vesz a darab létrehozásában (pl. zeneszerző, díszlettervező, jelmeztervező stb.). A megbízási díjakat, illetve a jogdíjakat költségként számolják el. A színdarab létrehozása után a társaság a kész művet vagy színházaknak értékesíti, vagy egy szervező cégnek. A színdarab ellenértéke egyrészt egy meghatározott összegű megbízási díjból, másrészt egy jegybevétel-arányos (amit a színház realizált) jogdíjból tevődik össze. Bizonyos esetekben a társaság nem szerződik jogdíjas értékesítésre, ekkor a megbízási díj teljes összegét a realizált jegybevétellel arányosan határozzák meg. A társaság a megbízási díjakat és a jogdíjakat árbevételként számolja el. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 20. pontja meghatározza azon jogdíjak körét, amikkel kapcsolatban a 7. § (1) bekezdésének s) pontja úgy rendelkezik, hogy a jogdíjként kapott bevétel 50%-át csökkentő tételként lehet figyelembe venni az adóalap meghatározásakor. Az 1990. évi C. törvény a helyi adókról úgy rendelkezik, hogy az adó alapjául szolgáló nettó árbevételt csökkenteni lehet a társasági adó által meghatározott jogdíjbevétel összegével. Esetünkben miként kezeljük a vázolt folyamatot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a Tao-tv. és a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXXVI. törvény (Szjt.) alapján adható válasz. A Tao-tv. szerint – többek között – jogdíj az Szjt. által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény felhasználási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Szoborkompozíció minősítése

Kérdés: "X" kft. a székhelye mellett található főtér közepén – a helyi önkormányzat hosszú távú hozzájárulásával – felállított egy szoborkompozíciót. A szobor az "X" kft. tulajdona. A szobor tervezett élettartama minimum 100 év, de kb. 15-20 év múlva a felújítása esedékessé válik. Milyen számlaosztályban könyveljük a műalkotást? Lehet-e a műalkotásra értékcsökkenést elszámolni? Vagy egy összegben elszámolhatjuk a szobor árát, a felújítás költségeit? Van-e a műalkotás felállításának adó- és/vagy járulékvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...értékébe tartoznak. Amennyiben a műalkotáshoz kapcsolódóan – azaktiválás után – termékbeszerzésre, szolgáltatás igénybevételére sor kerül,akkor annak az előzetesen felszámított áfája a termék, a szolgáltatásbekerülési értékét növeli, az nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Kulturális járulék fénykép esetén

Kérdés: Evás bt. főtevékenysége a fényképészet, újságoknak, hírügynökségeknek készít fotókat. A képeket digitális formában állítja elő, amelyeket e-mailen, esetleg CD-n továbbít. Keletkezik-e a bt.-nél a fenti részletezett tevékenység után kulturálisjárulék-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése alapján kulturális járulékot kell fizetni amellékletben felsorolt termékek és szolgáltatások áfát nem tartalmazóárbevétele után. A melléklet II. Szolgáltatások 74.81. SzJ-szám alattifényképészet esetén a járulék megfizetésére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Saját művészeti alkotás értékesítése

Kérdés: Valaki saját készítésű művészeti alkotását kívánja eladni, miként kell adózni utána, mi lesz a költsége?
Részlet a válaszából: […] ...művészeti alkotását kívánjaeladni, ez önálló tevékenységnek számít az Szja-tv. szerint. A jövedelemmegállapítása során a bevétellel szemben tételesen igazolt bizonylatok, számlákalapján számolhat el költséget, vagy a bevételből 10 százalékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Kulturális járulék

Kérdés: Egyéni vállalkozó riportokat, műsorokat készít műsorszolgáltató cégeknek, amelyről számlát állít ki. Kell-e kulturális járulékot fizetnie tevékenysége után?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (1) bekezdése szerint a mellékletben felsorolt termékek és szolgáltatásokáltalános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétele (jegybevétele) után – a (2)és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – kulturális járulékot kell fizetni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Képzőművészeti alkotás támogatásból

Kérdés: A társadalmi szervezet magánszemélyektől, valamint az önkormányzattól kapott támogatásból elkészíttette a helység szülöttjének bronz mellszobrát. Hogyan könyveljük a támogatást? A képzőművészeti alkotás után nem számolható el értékcsökkenés, így hogyan lehet a támogatás költségekkel lefedett részét bevételként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...társadalmi szervezetnél is az általános előírások szerint kell elszámolni,azaz a pénzmozgással egyidejűleg kell rendkívüli bevételként kimutatni (T 384,381 – K 9894) az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján. Atámogatásként elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 30.

Muzeális tárgy amortizációja

Kérdés: A társaság vitorlás hajó felújításához kapott támogatást 2003-ban, amit halasztott bevételként elhatárolt. A hajót már korábban muzeális tárgyként védetté nyilvánították. A hajót a felújítást követően meghatározott céllal és feltételekkel üzemeltetik. Elszámolható-e értékcsökkenés ez esetben? A fejlesztési célra kapott támogatást hogyan kell megszüntetni, ha az üzembe helyezett eszközre értékcsökkenés nem számolható el?
Részlet a válaszából: […] ...viszont terv szerinti értékcsökkenést el kellszámolni.Ha a terv szerinti értékcsökkenési leírást el kell számolni,akkor a halasztott bevételként kimutatott fejlesztési támogatást az Szt. 45.§-a (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell megszüntetni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...mellékletében köteles bemutatni külön-külön amentesített anyavállalat és kapcsolt vállalkozásai befektetett eszközeinek,tárgyévi bevételeinek és adózott eredményének, saját tőkéjének, valamintfoglalkoztatottjai átlagos állományi létszámának adatait.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Nem zsűrizett termékek kulturális járuléka

Kérdés: A betéti társaság nem zsűrizett kerámiatermékeket, vázát és kaspót készít, és azokat a nagybani piacon értékesíti. Kell-e az árbevétel után kulturális járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...járulékmentesek.A hivatkozott előírásból következik, hogy a nem zsűrizett és a nagybani piacon értékesített kerámiatermékek árbevételként elszámolt összege után kulturális járulékot kell fizetni. Nem kell viszont kulturális járulékot fizetni akkor, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Levonható áfa

Kérdés: Levonható-e az 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti képzőművészeti alkotások általános forgalmi adója?
Részlet a válaszából: […] ...a mellékhelyiségek stb.). Sőt, ha a gazdálkodás szempontjából fontos a külső megjelenés, mert az nyomatékosan hozzájárul az adóalany bevételszerzéséhez, úgy a képzőművészeti alkotások beszerzésekor felmerült áfa is levonható, függetlenül a képzőművészeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.