35 cikk rendezése:
1. cikk / 35 Államkötvény vételárában lévő felhalmozott kamat
Kérdés: A cég 2028-as államkötvényt vásárolt piaci érték felett. A könyvekben az államkötvényt a befektetési kötvények között tartjuk nyilván. A vételár lesz a bekerülési érték, illetve kell-e korrigálni a vételárat a felhalmozott kamattal? A bekerülési érték és a névérték különbözetének elhatárolását el kell-e végezni a beszerzéskor, illetve az év végén is? Könyvelési lépéseket is szeretnék kérni.
2. cikk / 35 Befektetési jegy havonta közölt árfolyama
Kérdés: A vállalkozás OTP-s pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. Ismert a darabszám és a vételár, ezek szorzata a könyv szerinti érték. Az értékpapírszámla-kivonat havonta tartalmazza a darabszámot és a piaci árfolyamon számított értéket, amelyet - ismereteim szerint - nem kell könyvelni, tájékoztató adatként szolgálnak. A befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között kell nyilvántartásba venni? (Lekötött betét helyett választotta ezt a fajta megtakarítást, de több mint egy éve nem "nyúlt" hozzá.) A vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözetet kell majd a pénzügyi bevételek között elszámolni? Év végi leltározáskor a kivonaton szereplő darabárat ellenőrizzük, a piaci értéknek bármiben van jelentősége?
3. cikk / 35 Befektetési jegy havonta közölt árfolyama
Kérdés: A vállalkozás OTP pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. Ismert a darabszám és a vételár, ezek szorzata a könyv szerinti érték. Az értékpapír számlakivonat havonta tartalmazza a darabszámot és a piaci árfolyamon számított értéket, amelyet - ismereteim szerint - nem kell könyvelni, tájékoztató adatként szolgálnak. A befektetett eszközök vagy forgóeszközök között kell nyilvántartásba venni (lekötött betét helyett választotta ezt a fajta megtakarítást, de több mint egy éve nem "nyúlt" hozzá)? A vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözetet kell majd a pénzügyi bevételek között elszámolni? Év végi leltározáskor a kivonaton szereplő darabárat ellenőrizzük, a piaci értéknek bármiben van jelentősége?
4. cikk / 35 Állampapír értéke
Kérdés: Egyik megbízónk garantált hozamú állampapírt kíván vásárolni, amelynek a vételi értéke jelenleg a névérték alatt van.
1. Hogyan kell nyilvántartani ezt az értékpapírt a cég könyveiben? (A vásárlási értéken névértéken vagy a lejáratkor garantált értéken?)
2. Ha ezt az értékpapírt ez a cég be akarja apportálni egy leányvállalatba vagy alapítványba, akkor mi lehet az apport értéke?
3. Mikor keletkezik a cég életében ezekből a lépésekből adófizetési kötelezettség?
1. Hogyan kell nyilvántartani ezt az értékpapírt a cég könyveiben? (A vásárlási értéken névértéken vagy a lejáratkor garantált értéken?)
2. Ha ezt az értékpapírt ez a cég be akarja apportálni egy leányvállalatba vagy alapítványba, akkor mi lehet az apport értéke?
3. Mikor keletkezik a cég életében ezekből a lépésekből adófizetési kötelezettség?
5. cikk / 35 Vásárolt részvények árfolyam-emelkedése, -csökkenése
Kérdés: A társaság tőzsdén jegyzett részvényeket vásárolt, amelyek közül egyes részvények árfolyama az elmúlt fél évben 30 százalékkal emelkedett, más részvények (például az OTP-részvények) árfolyama pedig jelentős mértékben csökkent. Hogyan érinti ez a számviteli, illetve a társaságiadó-elszámolást?
6. cikk / 35 USD-ért vásárolt részesedés nyilvántartása
Kérdés: Az adott belföldi társaság forintban vezeti a könyvelését. Ez a társaság 2021-ben egy külföldi társaságban fennálló részesedést vásárolt 600.000 USD-ért (a bekerülési érték devizában az anyavállalatnál), és így annak 100%-os anyavállalatává vált. Amegvásárolt részesedés névértéke, euróban meghatározott jegyzett tőkéje 10.000 euró. Az Szt. szerint a külföldi pénzértéken kifejezett részesedések értékét a mérlegfordulónapi választott árfolyamon számított forintértékre kell átértékelni az üzleti év végén. Emellett egy részesedés devizás tételnek történő minősítését az határozza meg, hogy a részesedés névértéke milyen pénznemben van meghatározva. Hogyan kell meghatározni a részesedés év végi forintértékét az adott körülmények ismeretében? 10.000 eurót kell átszámítani a fordulónapi árfolyammal, és egy nagy összegű árfolyamveszteséget elszámolni? Amennyiben igen, ez nem sérti a megbízható és valós kép követelményét a 2021. évi beszámoló tekintetében?
7. cikk / 35 Részesedésvásárlás előtti eszközértékelés költségei
Kérdés: Társaságunk 100%-os tulajdoni részesedést vásárol egy másik társaságban. A vételárra 10% foglalót fizetünk. A megvásárolni kívánt társaság eszközeit külső szakértővel felértékeltettük. Az eszközök felértékelésének költsége – amely időben jelentősen megelőzte a vételi szerződést – beleszámít-e a részesedés értékébe? Az adott foglaló melyik számlacsoportban kerül a mérlegbe (17. vagy 35.)?
8. cikk / 35 Pénzügyi befektetésbe beszámítható költségek
Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó kft. adásvétel útján 100%-ban tulajdoni részesedést szerez egy Lengyelországban bejegyzett gazdasági társaságban. A befektetés bekerülési értékébe az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése szerinti vételáron kívül beleszámíthatnak-e, beleszámítanak-e a részesedés megszerzési folyamatában közvetlenül ezen részesedés megszerzéséhez kapcsolódóan felmerült költségek: a kifejezetten ezen befektetés céljából felvett hosszú lejáratú kölcsön folyósítási díja, a részesedés tárgyát képező társaság átvilágításához igénybe vett tanácsadói díjak, biztosítási díjak, a részesedés adásvétele után megfizetett vagyonszerzési adó (a lengyel szabályozás szerint a befektetőt terheli ilyen adó jellegű közteher)? Szokatlan a felvetés, de ez idáig nem egybevágó könyvvizsgálói véleményeket kaptunk a kérdésben. Változtatna-e a bekerülési érték meghatározásán, ha a megszerzett részesedést éven belüli tartásra sorolná be a megszerző magyar társaság?
9. cikk / 35 Szálloda kialakítása társasház megszüntetésével
Kérdés: Társaságunk ügyfélkörébe tartozó gazdasági társaság (kft.) egy 80 lakásos társasház valamennyi lakásának tulajdonjogát megszerezte, az ingatlan egyedüli tulajdonosává vált. A közeljövőben az ingatlant át kívánja alakítani, amelyben szálloda, étterem működését tervezi. A társasházat mint a tulajdonosok közösségét nem kívánja fenntartani. A társasház tevékenysége milyen módon, milyen adó- és számviteli elszámolások, zárások keretében szüntethető meg?
10. cikk / 35 Társult vállalkozásban lévő részesedés piaci értékelése
Kérdés: "A" vállalat részesedést vásárol "B" vállalkozásban 51%-ban. "A" vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett a magyar szabályok szerint (IFRS-alkalmazásra nem kötelezett). 20×1 évben teljeskörűen bevonásra kerül. 20×2 év folyamán részesedése 40%-ra csökken, "B" társaságot társult vállalkozássá minősítik át. Az év végi konszolidáció során "A" vállalat a konszolidált beszámolójában a társult vállalkozásra független piaci értékbecslés alapján "B" vállalat részesedésének felértékelése mellett dönt. Az Szt. 130. § (1) értelmében a társult vállalkozás nem teljes körű bevonása az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat mérlegében kimutatott könyv szerinti értékkel, vagy a törvényben meghatározott időpontban érvényes saját tőkéből a konszolidálásba bevont vállalkozás tulajdoni hányadára jutó értékkel lehetséges. De van egy olyan kitétel, hogy ez az összeg nem lehet magasabb, mint a konszolidálásba bevont vállalkozás könyveiben szereplő részesedés beszerzési értéke. A fenti (vagy más) paragrafus tiltja-e az equity módszerrel konszolidált társaságokra értékhelyesbítés kimutatását, felértékelését? Helyesen járt-e el "A" vállalat azzal, hogy a konszolidált beszámolójában a "B" vállalatban lévő 40%-os részesedés könyv szerinti értéke és értékbecslésben megállapított piaci értéke közti pozitív különbözetet a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése (illetve értékelési tartalék) soron mutatta ki?
