Részmunkaidősök beszámítása a létszámba

Kérdés:

Hét belföldi kapcsolt vállalkozási viszonyban álló gazdasági társaságból álló cégcsoport összesített munkajogi létszáma 54 fő. A foglalkoztatottak megoszlása a cégcsoporton belül: (1 társaság: 22 fő) + [1 társaság: 7 fő, többnyire részmunkaidősök (napi 2–4 óra)] + [5 társaság: 5-5 ugyanaz a fő (napi 1–2 órában)]. A cégcsoportnál a tényleges, a természetes személy munkavállalók létszáma (22+7+5) = 34 fő, azaz a kisvállalkozási besoroláshoz szükséges 50 fő alatti. Összességében a cégcsoport a tényleges 34 fős létszáma és a 10 M EUR érték alatti nettó árbevétel alapján kisvállalkozásnak minősül. Amennyiben azonban a foglalkoztatotti adatok cégenként, munkajogi létszámmal (függetlenül attól, hogy hány órát dolgoznak egy-egy cégben) kerülnek összesítésre, akkor az együttes létszám 54 fő, amely meghaladja a kisvállalati besoroláshoz szükséges létszámot. Helyesen gondoljuk-e, hogy a cégcsoport cégei által részmunkaidőben (1, 2, 4 órában) foglalkoztatott asszisztens kollégák a Kkv. tv. és az Innov. tv. szerinti "foglalkoztatotti létszám" számításánál nem számítanak egy főnek, hanem csak részben kell őket a létszámba beszámítani, ezáltal a cégcsoport 34 fős foglalkoztatotti létszámával megtartja a kisvállalkozási besorolását? Értelmezésünket az europe.eu internetes oldalon talált tájékoztatásra (https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/79c0ce87-f4dc-11e6-8a35-01aa75ed71a1) alapozzuk, amely szerint:
"A foglalkoztatotti létszám kiszámítása
A foglalkoztatotti létszámot éves munkaerőegységben (ÉME) kell kifejezni. Mindazok, akik egy vállalkozásnál vagy annak nevében teljes munkaidőben dolgoztak a teljes tárgyévben, egy egységnek számítanak. A részmunkaidős alkalmazottakat, az idénymunkásokat és azokat, akik nem teljes évet dolgoztak, az egy egység törtrészével kell figyelembe venni."

Részlet a válaszából: […] ...Kkv. tv. 5. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában az éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Kkv.-besorolás-változás

Kérdés: Cégünk kis- és középvállalkozás, 2005. 01. 01-jei besorolása óta folyamatosan kisvállalkozásnak minősült. Foglalkoztatotti létszámunk 2013. évben meghaladta az 50 főt, és folyamatosan meg is fogja haladni, de a 100 főt nem fogja elérni. Mérlegfőösszegünk 43 millió euró marad, nettó árbevételünk se éri el az elkövetkezendő években a 43 millió forintot. Nincs a cégnek se partnervállalkozása, se kapcsolt vállalkozása. Ha 2013. és 2014. évben a fenti mutatókat nem érjük el, de a foglalkoztatottak éves átlagos statisztikai állományi létszáma mindkét évben 50 fő felett lesz, akkor a 2015. 01. 01-jei minősítéskor már középvállalkozásnak fogunk minősülni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben vázolt vállalkozás a 2014. üzleti évi beszámoló elfogadásától kezdődően középvállalkozásnak minősül (legkésőbb 2015. május 31-étől). Ebből következően a kkv-kat megillető kedvezmények, adók tekintetében – attól függően, hogy mely időpontot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Kis- és középvállalkozás meghatározása

Kérdés: Kérdésem az innovációsjárulék-fizetési kötelezettségre irányul kapcsolt vállalkozások esetében. Mivel 2011. dec. 31-ig nem kellett összevontan vizsgálni a járulékfizetési kötelezettséget, de évek óta kapcsolt vállalkozások, ha együtt nézzük a 2010. és 2011. évi mérlegfőösszegeket és az árbevételt 2011. dec. 31-én, valamint a foglalkoztatotti létszámot – a létszám 50 fő alatt van, a mérlegfőösszeg együtt vizsgálva 10 millió euró alatti, az árbevételük együttesen 230 ezer forinttal lépi túl a 10 millió eurót –, 2012. januártól van-e innovációsjárulék-fizetési kötelezettségük? Három vállalkozást érint, akik kapcsolt vállalkozások. A vélemények megoszlanak arról, hogy 2012-től vagy csak 2013-tól van-e járulékfizetési kötelezettségük. Mindhárom vállalkozást érinti a járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése alapján nem a megelőző adóév (a kérdéses esetben 2011. adóév) utolsó napján fennálló állapot szerint, hanem az utolsó beszámolóból kell figyelembe venni. 2012. január 1-jén az utolsó elfogadott beszámoló a 2010. adóévről áll rendelkezésre.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Devizakölcsön visszafizetése más devizában

Kérdés: A 100%-ban külföldi anyavállalat tulajdonában lévő magyar gazdasági társaság (leányvállalat) 2010. 01. 01-től áttért az euróban történő könyvvezetésre. Az anyavállalat – megállapodás alapján – USD-t és japán jent adott át leányvállalatának a szállítói tartozások kiegyenlítésére, amelyet a folyósítást követő napon euróban kell visszafizetnie, meghatározva a visszafizetendő euró összegét is. Ha a visszafizetés elmarad, az anyavállalat euróban kamatot számít fel. Jelenleg a leányvállalat a fentiek szerint átvett devizát a folyósított devizanemben, a bekerülés napjára vonatkozó MNB-árfolyamon átszámított euróértéken veszi nyilvántartásba, és az anyavállalat felé ugyanezen euróértéken tartja nyilván az USD és a japán jen miatti kötelezettséget. Ebből az következik, hogy a beszámoló fordulónapján a kötelezettséget mint devizás tételt értékelnie kell. Helyes-e az az álláspont, hogy a leányvállalatnak az USD és a japán jen összegét, mint euróért vásárolt devizát, a megállapodásban rögzített, mint ténylegesen fizetett euró alapján meghatározott nyilvántartásba vételi árfolyamon kell nyilvántartásba vennie, és a megállapodásban rögzített euró jelenik meg a leányvállalat könyveiben, mint az anyavállalattal szembeni kötelezettség? Ebben az esetben az éves beszámoló fordulónapján az euróban fennálló tartozást nem kell értékelni, mint más devizanemben fennálló tartozást.
Részlet a válaszából: […] A kérdésként megfogalmazott álláspontra a rövid válasz az,hogy az álláspont nem helyes, mert a leányvállalat nem USD-t és japán jentvásárolt euróért, hanem USD-t és japán jent kapott, mint kölcsönt, amelyeteuróban kell visszafizetni.Az Szt. 60. §-a (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Kapcsolt vállalkozás a Tao-tv. és az Szt. szerint

Kérdés: Kérném szíves segítségüket az alábbi kapcsolt vállalkozási viszony meghatározására a Tao-tv. és az Szt. szerint! Tag/Társaság "B" társaság "C" társaság "D" társaság "A" társaság 80 százalék 50 százalék "B" társaság 90 százalék
Részlet a válaszából: […] ...áll fenn.Az Szt. a kapcsolt vállalkozási viszonyt csak vállalkozásokközött értelmezi, mivel jelentősége e kapcsolatnak a konszolidált beszámolóelkészítése szempontjából van. Az Szt. szerint vállalkozás minden olyangazdálkodó, amely a saját nevében és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Kapcsolt vállalkozás megítélése a Tao-tv. és az Szt. szerint

Kérdés: Magyarországi kft.-ben 2 tulajdonos van. 50-50 százalékos a részesedési arány, mely megegyezik a szavazati aránnyal is. A két tag férj és feleség. Ezen két magánszemély tag Romániában céget (S.R.L.) alapít, a részesedési arány szintén 50-50 százalék. A 2 cég kapcsolt vállalkozásnak minősül. Mi a bejelentés módja? A magyarországi kft. kisvállalkozásnak minősül, 2005. évtől újra készíthet egyszerűsített éves beszámolót. A magyarországi kft.-t milyen plusz "adminisztrációs" kötelezettség terheli a kapcsolt vállalkozás miatt? A magyarországi kft. besorolásánál (kis- vagy középvállalkozás) csak a kft. adatait kell figyelembe venni, vagy hozzá kell adni a román cég adatait is? Kérem, témakörönként tájékoztassanak, mire kell figyelni most már (kapcsolt vállalkozás miatt) a kft. könyvvezetésével, bevallásaival kapcsolatban! Mi változik meg a külföldi kapcsolt vállalkozás miatt?
Részlet a válaszából: […] ...illetőségű vállalkozás annak minősül) létszám-, mérlegfőösszeg-és árbevételadatait együtt kell figyelembe venni a konszolidált beszámolóalapján, illetve ennek hiányában az egyedi beszámolóban lévő adatokösszeadásával. A Kkv-tv. alapján első ízben 2005....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Innovációs járulék fizetése kis- és mikrovállalkozásnál

Kérdés: Innovációs járulék fizetésére kötelezett-e a társaság 2006-ban, ha a létszám 2004. december 31-én 49 fő, 2005. január 1-jén 42 fő, 2005. december 31-én 48 fő, 2006. január 1-jén 44 fő, az éves árbevétel 2004-ben 2 682 740 E Ft, 2005-ben 2 527 300 E Ft, a mérlegfőösszeg 2004. december 31-én 881 221 E Ft, 2005. december 31-én 992 700 E Ft? Hány év adatait kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő forintösszeg.A Kk-tv. 5. §-ának (1) bekezdése alapján a 3. §-banmegjelölt mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennekhiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerintifoglalkoztatotti létszám és nettó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Ügyvédi iroda számvitele, adózása

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, áfaalany, egyszemélyes ügyvédi iroda milyen számviteli és adózási feltételek közül választhat, illetve mi kötelező rá nézve? Van-e előtársasági időszaka? Van-e számára valamilyen speciális előírás? A tag részére nem munkabér, hanem tagi jövedelem jár. Kötelező-e a minimálbér bejelentése, illetve adózása?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. előírása szerint az ügyvédi iroda 2004-ről mégegyszerűsített beszámolót készíthetett, és ezt egyszeres könyvvitelleltámaszthatta alá, ha – a megelőző két egymást követő évben az éves (ár)bevételeévenként nem haladta meg az 50 millió forintot, és–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Társaságiadó-alap módosítása

Kérdés:

Kérem, mutassák be, hogyan kell (lehet) módosítani a társaságiadó-alapot a devizaárfolyam-különbözettel!

Részlet a válaszából: […] ...millió forinttal növelni kell az adóalapot. Az értékpapíron 2003-hoz képest ténylegesen realizált árfolyamnyereség 100 millió forint. A beszámolóban a vállalkozás 50 millió forint realizált árfolyamnyereséget mutat ki (10 millió euró x 260-10 millió euró x 255),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben megfogalmazott, a számviteli előírásokatpontosító, kiegészítő rendelkezések többsége olyan, amelyet a 2004. évibeszámoló készítése során is indokolt figyelembe venni. Egyes változásoknálutalunk a módosítást kiváltó problémákra is. Itt kell utalnunk arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.