20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Egyéni cég beolvadása
Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
2. cikk / 20 Jogelődnél feltárt hiányosságok elszámolása
Kérdés: Cégformaváltással kft.-ből zrt.-vé alakult át egy társaság 2016. évben. Az átalakulást követően derült ki, hogy a jogelőd bizonyos tételeket nem az Szt. előírásainak megfelelően számolt el. A megszűnt jogelőd záró beszámolója, illetve az átalakulási vagyonmérleg és vagyonleltár is a hibás elszámolás alapján került összeállításra. A feltárt hibák és hibahatások jelentősnek minősülnek. A jogelőd kft. már megszűnt, az átalakulással létrejött zrt. pedig újonnan létrejött társaságnak minősül, így nincs az előző évekre vonatkozó adata. A végleges vagyonmérleg adatai lehetnek a zrt.-nél nyitó adatok? A feltárt hibák pedig a középső oszlopban? Ha igen, akkor a jelentős hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás egyes tételeinél kell szerepeltetni, vagy csak a mérlegben a saját tőkén belül az eredménytartaléknál?
3. cikk / 20 Kiegészítő melléklettel kapcsolatos változások 2016-tól
Kérdés: Olvastam a 2015. évi CI. törvényt, amely az uniós joghoz kapcsolódó változások, új előírások magyar gyakorlatba való átültetéséről szól. Nem igazán értem a módosításokat, különösen az egyszerűsített éves beszámolót készítők kiegészítő melléklete vonatkozásában.
4. cikk / 20 Átalakulás vagyonmérlege mint a következő átalakulás vagyonmérleg-tervezete
Kérdés: A kft. kiválással átalakult. A kiválás szabályosan lezajlik a cégbíróság által jóváhagyott március 31-i nappal. Az átalakulás során maradó kft. ezt követően át kíván alakulni zártkörűen működő részvénytársasággá. A zrt.-vé történő átalakulás vagyonmérleg-tervezetének (illetve vagyonleltár-tervezetének) lehet-e alapja az átalakulás során maradó kft. március 31-i fordulónapra készített vagyonmérlege, vagyonleltára?
5. cikk / 20 Egymást követő két teljes üzleti év
Kérdés: A Gt. 51. §-ának (1) bekezdése értelmében: Ha a gazdasági társaság egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a társaság tagjai a saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles a határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről. Ez esetben a két teljes üzleti évnél az első tört év és az azt követő év értendő, vagy a kezdő tört évet figyelmen kívül hagyva a 01. 01.-12. 31. időszakot magában foglaló két teljes év és a tört év után kell a tagoknak rendeznie a tőkehiányt?
6. cikk / 20 Szövetkezet átalakulása részvénytársasággá
Kérdés: Szövetkezetünk 2006-ban átalakult részvénytársasággá. Az új (részvény)társaságba be nem lépő volt szövetkezeti tagok részére, ha bejelentették igényüket, kifizették a szövetkezet alapításakor befizetett alaprészjegyeket, illetve üzletrészeket névértéken. Ezt az összeget az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között tartjuk nyilván. Kérdés, ha nem jelentkeznek a volt szövetkezeti tagok vagy örököseik, akkor meddig kell kifizetnie, illetve nyilvántartania a társaságnak ezt a kötelezettségét? El lehet-e bizonyos időtartamon túl számolni mint elévült kötelezettséget?
7. cikk / 20 Veszteségelhatárolás
Kérdés: A mikrovállalkozás mérleg (forrás)-adatai az elmúlt években így alakultak: 2005. év: Eredménytartalék: 1,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: 3,0 M Ft 2006. év: Eredménytartalék: 4,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: -2,0 M Ft 2007. év: Eredménytartalék: 2,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: -0,8 M Ft 2008. év: Eredménytartalék: 1,2 M Ft; tervezett mérleg szerinti eredmény: -1,0 M Ft. A társaság likvid, pénzeszköze van, de beruházások következtében az elmúlt két évben (2006-2007) veszteséges volt, és 2008. évben is az lesz. (2007. évre a minimumadót megfizette!) Kérdés: hány éven keresztül lehet veszteséges egy vállalkozás? Mikor kell adóhatósági engedély a több éven át tartó veszteségességhez? Az adóhatósági engedély csak akkor szükséges a folyamatosan veszteséges cégeknek, ha a veszteségét az előző (elmúlt) évekről határolja el?
8. cikk / 20 Alaptőke leszállítása részvények bevonásával
Kérdés: A zrt. közgyűlése dönthet-e úgy, hogy a Gt. által korábban előírt 20 millió Ft-os alaptőkét 5 millió forintra úgy csökkenti le, hogy a 15 millió Ft névértékű részvényt a társaság névértéken visszavásárolja a magánszemély tulajdonosoktól, és 1 éven belül ezen részvények bevonásával a zrt. eredménytartalékát növelendően leszállítja az alaptőkéjét? Amennyiben a leírtak alkalmazhatók, átalakulás esetében a jogelőd vagyonából apportként bevitt, valamint az eredménytartalék terhére történő emelésben érintett alaptőkerészek ellenértéke adóköteles, mint a vállalkozásból kivont jövedelem?
9. cikk / 20 Tulajdoni részesedés elszámolása beolvadásnál
Kérdés: Részvénytársaságok átalakulása során a leányvállalat beolvad az anyavállalatba. Az anyavállalatnál kimutatott részesedés értéke kevesebb, mint a leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatra jutó hányad értéke. Mivel a részvények értékét már a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében sem lehet szerepeltetni, helyesen jár-e el a leányvállalat, ha a jegyzett tőkéjét leszállítja, hogy az megfeleljen a részesedés nyilvántartási értékének, és a tulajdonosok a jegyzett tőkén felüli vagyont kivonják a leányvállalatból? Miként történhet a tőkekivonás, ha a leányvállalatnak tőke- és eredménytartaléka is van? A tőkekivonás végbemehet az átalakulással egyidejűleg? Az átalakuló társaságok a vagyonmérleg-tervezetet az éves beszámoló mérlege alapján kívánják elkészíteni.
10. cikk / 20 Veszteséges közhasznú társaság átalakulása
Kérdés: Egy kiemelten közhasznú jogállású közhasznú társaság alakulásától veszteséges. Saját tőkéje negatív. Átalakulhat-e – kiválással – úgy, hogy a kiválással létrejött jogi személy saját tőkéje a vagyonértékelés következtében pozitívvá válik, a megmaradó saját tőkéje azonban – alacsonyabb összegben – negatív marad?
