Kis- és középvállalkozás besorolása

Kérdés: Az alábbi kkv-besoroláshoz kérem szíves segítségüket:
Nagy Kft.-ben az üzletrészek:
- D magánszemély 51%
- H magánszemély 25%
- Más Kft. 20%
- K magánszemély 4%
Ügyvezető: D, H, K magánszemélyek
Kis Kft.-ben az üzletrészek:
- D magánszemély 31,9%
- H magánszemély 26,9%
- N magánszemély 20,2%
- Nagy Kft. 19,2%
- H.-né magánszemély (H édesanyja) 2%
Ügyvezető: D, H, K magánszemélyek
A Tao-tv. 4. § (23) bekezdésének f) pontja alapján az ügyvezető-egyezőség miatt fennáll a kapcsolt vállalkozás a két cég között. A 2004. évi XXXIV. Kis- és középvállalkozásokról szóló tv. alapján a Nagy Kft. és Kis Kft. 3. § szerinti besorolását külön-külön vagy összevontan kell elvégezni? Kapcsolódó vagy partnervállalkozása-e (vagy egyik sem) a Kis Kft. a Nagy Kft.-nek, és ha igen, mely tulajdonlás alapján? Nincs konszolidált beszámoló. A magánszemély tulajdonosok nem egyéni vállalkozók.
Részlet a válaszából: […] A Kkv. tv. alapján az ügyvezetés egyezőségére tekintettel nem lesz a két vállalkozás sem kapcsolódó, sem partner vállalkozás.Kapcsolódó vállalkozási viszony akkor merülhet fel a Kkv. tv. 4. § (5) bekezdése alapján,– ha közösen fellépő természetes személyek egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Kis- és közepes vállalkozás besorolása

Kérdés: Egy belföldi cégcsoport 8 tagja a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül a közös ügyvezetés révén, illetve a férj-feleség 50-50% tulajdonlása miatt. A kapcsolt vállalkozási viszonyt a NAV-nak bejelentették. A cégek egymásban részesedéssel nem bírnak. A Kkv-tv. szerint egyenként nem minősülnek középvállalkozásnak.
1. A kapcsolódó vállalkozás és partnervállalkozás (tehát a Kkv-tv. definíciója szerinti, és nem a Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozásról van szó) értelmezésénél mely vállalkozások adatait kell összeadni? Avagy hogyan kell értelmezni a következőt, azaz pontosan hogyan kell megállapítani az összevonandó cégeket? Ez a kérdés többek között azért merült fel, mert egy szakcikkben a következőt lehetett olvasni: "Ha rendelkezésre áll konszolidált beszámoló, akkor a vállalati méretmutatót az abban foglaltak alapján kell meghatározni. Ha nem készül konszolidált beszámoló, akkor a kkv-törvény szerinti kapcsolt vállalkozások adatait össze kell számítani, illetve arányosan figyelembe kell venni az úgynevezett partnervállalkozásokat is. Itt fontos megemlíteni, hogy az összeszámítás során a kkv-törvény szerinti kapcsolt (ottani megfogalmazásban »kapcsolódó«) vállalkozás definíciót kell figyelembe venni, ami nem egyezik meg a Tao-törvény szerintivel".
2. Az összevonandó cégcsoport helyes megállapítása után, az összesített létszám eléri az 50 főt két egymást követő év során, akkor a mérlegfőösszeg és az árbevétel értékeitől függetlenül beáll a középvállalkozói státusz a harmadik évtől?
3. Amennyiben középvállalkozásoknak minősülnének, akkor már transzferárszabályzattal és -nyilvántartással kell rendelkezniük, vagy csak a mentesítési feltételek meg nem felelése esetében?
Részlet a válaszából: […] ...és/vagy partnervállalkozása, ezen vállalkozások adatait (szintén az utolsó ismert beszámolókat) is figyelembe véve sorolja be magát.A besoroláshoz:– a kapcsolódó vállalkozások adatainak egészét figyelembe kell venni,– a partnervállalkozások adatait a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Ideiglenes iparűzési adó

Kérdés: Társaságunk fő tevékenységi körébe különböző ipari anyagok (zárak, lakatok, kulcsok, nyílászárók, technológiai berendezések) nagykereskedelme tartozik. A piac igénye miatt 2013-tól vállaljuk ezeknek a beépítését is, ezért a 4329-es TEÁOR-t is bejelentettük tevékenységi körként, ehhez munkavállalókat vettünk fel, illetve külső szerelőket is megbízunk vállalkozóként. A szereléseket az ország különböző településein végezzük. A fenti beszerelési tevékenységünk miatt kell-e ideiglenes iparűzési adót fizetnünk, ha egy településen meghaladja a szerelési idő a 30 napot? Megrendelőnként kell figyelembe venni a 30 napot egy településen? Ha egy településen az adóévben több megrendelőnk van, és ott összességében a 180 napot is meghaladja a helyszíni szerelésünk, akkor állandó iparűzésiadó-alanyként kell bejelentkeznünk? 2013-ban volt egy másik belföldi társaság, amellyel kapcsolt vállalkozási jogviszonyban voltunk 20 napig (100%-os részesedésünk volt a cégben). Ebben az esetben, mivel az 500 M Ft-ot meghaladja az árbevételünk, figyelembe kell venni a Htv. 39. §-ának (6) bekezdése alapján a kapcsolt vállalkozás adatait is. Mivel az üzletrész értékesítésével megszakadt a kapcsolat a másik céggel, hogyan kell kellő körültekintéssel eljárnunk, hogy adatot kapjunk tőlük? Milyen adatokat kell figyelembe venni? Csak a 20 napra jutó árbevételét, elábét, közvetített szolgáltatást kell számba venni, vagy a teljes 2013-as év gazdasági adatait?
Részlet a válaszából: […] ...nem éri el a 181 napot. Építőipari tevékenység alatt a Htv. 52. §-ának 24. pontja alapján a 2008. január 1-jétől hatályos TEÁOR'08 besorolás szerint 41-43. ágazatokba sorolt tevékenységeket kell érteni.A kérdésben említett tevékenység – statisztikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Kapcsolódó vállalkozás, kapcsolt vállalkozás

Kérdés:

Hogyan kell értelmezni a 2004. évi XXXIV. tv. a kis- és középvállalkozásokról (Kkv-tv.) 4. §-ának (2)-(5) bekezdéseit transzferárképzési szabályzat és nyilvántartás, valamint az innovációsjárulék-fizetési kötelezettség szempontjából abban az esetben, ha a négy különböző gazdasági társaságban ugyanazok a tagok vannak, és közöttük szülő-gyermek és testvéri kapcsolat áll fenn? Tehát egyik társaság sem áll a másikkal befektetési viszonyban, az ügyvezető a tagok egyike, a szavazati arány nem tér el a tulajdonaránytól. Van olyan társaság, amelyik napi, másik eseti gazdasági kapcsolatban áll egymással. Amennyiben értelmezhető közöttük a kapcsolódó vállalkozás, úgy minden egyes társaságra fennáll a fenti kötelezettség?

Részlet a válaszából: […] ...minősülnek, mert vertikálisan helyezkednek el, és – függetlenül attól, hogy egymással van-e gazdasági kapcsolatuk – a kkv-besorolásnál kapcsolódó vállalkozásnak kell magukat tekinteni, azaz adataikat (létszám, árbevétel vagy mérlegfőösszeg) –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Kapcsolt (kapcsolódó) vállalkozás magánszemélyek között

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak tekinthető-e az alábbi két kft., melynek ugyanazon három-három magánszemély a tulajdonosa? A Kft.-ben a három magánszemély tulajdonosi aránya egyenlő. B Kft.-ben 1 fő 57%, 1 fő 28%, 1 fő 15%. Rokoni kapcsolat nincs a magánszemélyek között!
Részlet a válaszából: […] ...szerint pedig kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek (és így adataikat összeadva kell a pénzügyi és létszámadatokat figyelembe venni a besoroláshoz) azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Kapcsolt vállalkozás, kapcsolódó vállalkozás

Kérdés: Egy német magánszemély tulajdonjogot kíván szerezni két magyar társaságban. Az egyikben (A) 100%-ban lenne tulajdonos, a másikban (B) 80%-ban, mellette 20%-ot egy magyar magánszemély tulajdonolna. A második társaságban a szavazati arányok azonban 50-50%-ban kerülnének meghatározásra. A német magánszemély Németországban egyszemélyes tulajdonosa egy kft.-nek. Kérdések: a) Kapcsolt vállalkozás lesz-e a két belföldi társaság egymással a Tao-tv. szerint ? b) A német céggel melyik magyar cég lesz kapcsolt vállalkozás? c) Miként alakul a Kkv-tv. szerinti besorolás (jelenleg mindkét magyar cég kkv)? d) Ha a német magánszemély helyett a német cég szerzi meg a jelzett tulajdoni hányadokat, miként változnak a kapcsolatok?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja szerint kapcsolt vállalkozás:a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk.rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségibefolyással rendelkezik;b) az adózó és az a személy, amely az adózóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 24.

Szomszédos piac, kapcsolt vállalkozás

Kérdés: A 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) 4. §-ának (5) bekezdése szerint egy cégcsoport kapcsolódó vállalkozásnak minősül, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják. Az érintett piacot a tevékenységek TEÁOR-száma alapján kell-e meghatározni? A meghatározásnál csak a fő tevékenységi körre kell figyelni, vagy valamennyi tevékenységi körre, akkor is, ha annak árbevétele az összes bevétel 1-2%-a? A Kkv. tv. 19. §-ának 4. pontja határozza meg a szomszédos piacot: "Az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkedik el." Ezt hogyan kell értelmezni? Szomszédos piac-e az, ha a termelőeszközöket szerzi be a cég cégcsoporton belül, amelyek tárgyi eszközként vannak az adott vállalkozás tulajdonában? Helyes-e az értelmezés, amely szerint a kis- és középvállalkozási besoroláshoz azokat a kapcsolt vállalkozásokat kell a konszolidált beszámoló alapján minősíteni, amelyek azonos piacon vagy szomszédos piacon működnek? Amennyiben egymástól független piacon működnek, úgy nem kell azokat az összevont adatok alapján minősíteni, hanem csak a saját adataik alapján?
Részlet a válaszából: […] ...ha például az egyik élelmiszertállít elő, a másik pedig ruhatisztítási szolgáltatást nyújt.A kis- és középvállalkozási besoroláshoz a kapcsolódóvállalkozások adatait a konszolidált beszámoló alapján kell figyelembe venni,de ha van olyan – egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...nem került sorra!)4. Szellemi termékek felhasználási joga <br> [25. § (6) bekezdése]Bizonyos szellemi termékek eszközök közötti besorolása többesetben volt viták forrása. Ezek közé tartoznak a szoftverek is: szellemitermék vagy vagyoni értékű jog, adott esetben ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.