Egyetemi könyvtár könyveinek besorolása

Kérdés: Az Szt. és a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyéb szervezetnek minősülő egyetem könyvtáránál helyesen járunk-e el, ha a könyvtári könyveket és folyóiratokat a készletek között mutatjuk ki? Az egyetem könyvtári állománya analitikus nyilvántartással alátámasztott. A könyveket és folyóiratokat a meghatározott időszakonkénti selejtezés alkalmával számoljuk el ráfordításként. A könyvek és folyóiratok nagy része adományból származik. A passzív időbeli elhatárolást értékvesztéskor vagy selejtezéskor oldjuk fel. Felmerült, hogy a könyvtári könyveket és folyóiratokat a tárgyi eszközök között kellene nyilvántartani, ám ebben az esetben mint kis értékű eszközt azonnal le kellene írni. A főkönyvi könyvelés – ez esetben – megfelelhetne az analitikus nyilvántartásnak? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése alapján az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Az egyetemi könyvtári könyvek (véleményünk szerint a folyóiratok is) nem olyanok, hogy azokat a készletek közé be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Adomány

Kérdés: A kft. tulajdonosa úgy döntött, hogy egy adott keretösszeg erejéig az idei évben társadalmi célú alapítványt, magánszemélyt, egyházat és sportegyesületet kíván támogatni. 1. Ha alapítványt támogat a társaság, akkor a bejegyzett alapítványnak milyen feltételeknek kell megfelelnie? 2. Rászoruló magánszemélyt (nem a társaság dolgozóit!) támogathat-e a kft.? Pénzösszeg és alapvető használati cikk támogatására gondoltak a tulajdonosok. Van-e az ilyen támogatásokra adókedvezmény, vagy minden támogatás után a szokásos ("természetbeni") adókat és járulékokat kell befizetni? 3. Egyház és/vagy sportegyesület támogatása esetén van-e valami speciális – adózási – megkülönböztetés? Az említett támogatásokat milyen maximális keretösszeg erejéig nyújthatja a kft.?
Részlet a válaszából: […] ...– az alapítvány részére adott támogatás akkor jogosítadóalap-kedvezményre, ha az alapítvány közhasznú vagy kiemelkedően közhasznúbesorolással rendelkezik;– rászoruló magánszemély részére vagy adományra jogosultszervezeten (közhasznú vagy kiemelkedően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Reklámszolgáltatás és szponzordíj

Kérdés: Egyik partnerünk zenei és sportrendezvényeken a rendezvényeket szervező cégeknek szponzordíjat fizet. A rendezvény szervezője a beharangozó anyagán (szórólapok, plakátok, nyomtatott és elektronikus hirdetések) megjeleníti a szponzoráló céget. A rendezvényen rendszeresen elhangzik a partner neve, mint kiemelt szponzor. A partner olyan díjat fizet, amelynek egy részét a reklámszolgáltatásért fizette, a többi része pedig a rendezvény támogatása. A rendezvényszervező által kiállított számlának mit kell tartalmaznia? Elegendő csak szponzordíjat számlázni áfásan, egy összegben, vagy két tételben kell megbontani a fizetett összeget reklámszolgáltatásra és támogatásra?
Részlet a válaszából: […] ...a közhasznúszervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet részére a közhasznú szervezetekrőlszóló törvényben nevesített közhasznú besorolást megalapozó közfeladattámogatására, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelőegyház...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Támogatások besorolása

Kérdés: Nem látjuk egyértelműnek az adott támogatások számviteli besorolását. Az Szt. 2005. 01. 01-jétől alkalmazandó szabályokhoz kapcsolódó indokolása szerint: "A törvény pontosítja és egyértelművé teszi az előírásokat a tekintetben, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve adott támogatást, véglegesen átvett-átadott pénzeszközt mikor kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között, mikor kell a rendkívüli bevételek, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolni, és ez utóbbiak esetében mikor kell azokat időbelileg elhatárolni." Mi azonban nem látunk egyértelmű helyzetet. Nem kapunk arra iránymutatást, hogy egy támogatást minek a mentén kell megítélni. Egy olyan támogatás, amelyet a vállalkozás egy közhasznú alapítványnak működése során először és utoljára ad, az a rendkívüli ráfordítások fogalmának legalább annyira megfelel, mint az egyéb ráfordítások fogalmának (az az értékesítés nettó árbevételéhez se közvetlenül, se közvetetten nem kapcsolódik). Véleményünk szerint a jogalkotó nem rendezte a kérdést, holott a kiegészítő mellékletben történő bemutatás szempontjából nem mindegy, hogy egyéb ráfordítás, illetve rendkívüli ráfordítás.
Részlet a válaszából: […] A jogalkotó helyett igyekszünk választ adni a viszonylaghosszabban idézett kérdésben foglaltakra, először az adott, majd a kapotttámogatások vonatkozásában. Célszerű a választ a támogatás értelmezésével kezdeni.Az adott támogatás ellenében a vállalkozások – jellemzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.

Alapítvány költségeinek elszámolása

Kérdés: Kiemelkedően közhasznú besorolású alapítvány könyvelője vagyok. Az alapítvány időskorúak gondozása céljából jött létre, és ezt a tevékenységet folytatja, vállalkozási tevékenysége nincsen. Működtetése normatív támogatásból, térítési díjak befizetéséből, illetve adományokból történik. Naplófőkönyvben könyvelünk, amelyben az alapítvány és az idősek ellátási költsége együtt szerepel. Helyes-e ez így? Ugyanis amikor az NCA-támogatásból a bérköltség fedezetére kértünk és kaptunk támogatást, az elszámoláskor az idősek ellátását biztosító dolgozók bére nem tartozhatott ebbe a bérköltségbe, de ez igaz volt az energiaköltségre is. Helyesen tettük, hogy az alapítványnál felmerült összes költséget összevontan kezeltük?
Részlet a válaszából: […] Az alapítvány, a közhasznú alapítvány beszámolási éskönyvvezetési sajátosságairól, az Szt.-ben leírtaktól eltérő előírásokról a224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet rendelkezik. A Korm. rendelet szerint akérdésben szereplő alapítvány egyszerűsített beszámolót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Társadalmi szervezettől kapott támogatás

Kérdés: Alapítványunk alapítója olyan társadalmi szervezet, amely szakmai érték-, érdekvédelmi, érdek-képviseleti szervezet, célja többek között tagjai szakmai, jogi érdekvédelmének és érdekképviseletének érvényesítése, KSH-besorolás szerint főtevékenysége: 9133 máshová nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi szervezet, gazdálkodási formája: 529 jogi személyiségű egyéb nonprofit szervezet, NOSZ-kategóriája: szakmai érdekvédelmi szervezet; alapszabálya nem tartalmaz önsegélyezésre vonatkozó utalást. Alapítónk évente bált rendez, melynek bevételéből támogatja alapítványunkat. Alapítványunk gazdasági tevékenységet is folytat. Támogatásaink idős kollégáinknak juttatott szociális segély, temetési segély és hasonló célú (cél szerinti tevékenységünkkel egyező) támogatás, adomány. A fentiekben megjelölt társadalmi szervezettől (alapítónktól) kapott bevételeket hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 72/A §-a alapján alkalmazni kell a fentiekbenmegjelölt társadalmi szervezettől (alapítótól) kapott bevételek tekintetében akorlátozásra vonatkozó szabályokat. A szabály úgy szól, hogy a kifizetőnek 44százalék adót kell fizetnie a magánszemélynek bármely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.