Üzletrész értékének kimutatása – leányvállalat beolvadása

Kérdés:

A gazdasági társaság leányvállalata beolvad a 100%-os tulajdonos anyavállalatba kedvezményezett átalakulással. A leányvállalat jegyzett tőkéje 3000 E Ft. Az anyavállalatnál a 3000 E Ft jegyzett tőkéjű leányvállalati üzletrész nyilvántartási értéke 170.000 E Ft. Az anyavállalat eredménytartaléka 500.000 E Ft. Az átalakulás során a jogutód átalakulás utáni vagyonmérlegében a különbözetek oszlopban a befektetett pénzügyi eszközök soron –170.000 E Ft-ot, a jegyzett tőke soron –3000 E Ft-ot és az eredménytartalék soron –167.000 E Ft-ot kell feltüntetni?

Részlet a válaszából: […] ...az egymásban való részesedés adatainak a megszüntetését is.A beolvadó társaságban (a leányvállalatban) lévő részesedés (üzletrész) bekerülési értéke (170.000 E Ft) annak az eszközsornak az értékét csökkenti, amelyikben az első oszlopban szerepel (azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Ázsiós tőkeemelésnél a tőketartalékba helyezés

Kérdés:

Társaságunk (anyavállalat) egyik leányvállalatában ázsiós tőkeemelést hajtott végre. A jegyzett-tőke-részt forintban, az ázsiós részt euróban teljesítettük, egy anyavállalat által jóváhagyott, euróban leszerződött beruházás fedezetére. Elszámolás az anyavállalatnál, a könyvekben nyilvántartott euró bekerülési értéken: a pénzeszközökkel szemben nő a tartós részesedés a leányvállalatban. Az ázsiós rész elszámolása a leányvállalatnál: a tőketartalék növekményeként a jóváírás napján érvényes MNB-középárfolyamon (mind az anyavállalat, mind a leányvállalat számviteli politikájának megfelelően). A számviteli politikában rögzített, a fentiekben leírt elszámolást követően a leányvállalat milliós nagyságrendben több tőkejuttatáshoz jutott forintra átszámítva, mint ami az alapítói határozatban szerepel. A tulajdonos nem írta elő a leányvállalat számára az árfolyam-különbözetből adódó "többlettőke-juttatás" visszafizetését. A "többlettőke-juttatást" az anyavállalatnál véglegesen kapott, a leányvállalatnál véglegesen adott pénzeszközként számoljuk el. (A társaságiadó-vonzatot kezeljük, aszerint hogy az anyavállalat adózás előtti eredménye meghaladja-e a kapott pénzeszközökből adódó eredményt, vagy sem.) Helyes ez az elszámolás? Illetékvonzata van az ügyletnek?

Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem helyes a leírt elszámolás! Csak valós gazdasági eseményeket lehet a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. Ha a leányvállalat nem fizeti vissza a többletjuttatást, akkor sem forintban, sem euróban nincs pénzmozgás, így könyvelni sem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Vásárolt energiamegtakarítás nyilvántartása

Kérdés: Egy vegyipari nagyvállalatnak vagyunk a leányvállalata, amely energiakereskedelemmel foglalkozik. A MEKH energiamegtakarítási kötelezettséget állapít meg részünkre. Az anyavállalatnak beruházásokból, energiahatékonyság-javító intézkedésekből energiamegtakarítása keletkezik, amelyet energetikai auditáló szervezet hitelesít. Ezt a hitelesített energiamegtakarítást vásárolta meg cégünk, szerződés alapján, piaci áron. A megvásárolt energiahatékonyság több, mint ami a MEKH által megállapított kötelezettségünk. Kérdésünk az átvétel, a kötelezettség teljesítése, illetve harmadik fél felé történő értékesítés számviteli elszámolása.
Részlet a válaszából: […] ...energiahordozókat (áram, gáz, olaj stb.) anyagköltségként számoljuk el. Ezért a ténylegesen felhasznált vásárolt energiahatékonyság bekerülési értékét is indokolt anyagköltségként elszámolni. A leírtakból következően:– a megvásárolt energiahatékonyságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Állampapír értéke

Kérdés: Egyik megbízónk garantált hozamú állampapírt kíván vásárolni, amelynek a vételi értéke jelenleg a névérték alatt van.
1. Hogyan kell nyilvántartani ezt az értékpapírt a cég könyveiben? (A vásárlási értéken névértéken vagy a lejáratkor garantált értéken?)
2. Ha ezt az értékpapírt ez a cég be akarja apportálni egy leányvállalatba vagy alapítványba, akkor mi lehet az apport értéke?
3. Mikor keletkezik a cég életében ezekből a lépésekből adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...kivezetésekor kell megszüntetni.Ha a kérdés szerinti állampapírt a cég apportálja, akkor ellenében tulajdoni részesedést kap, amelynek a bekerülési értéke – az Szt. 49. §-ának (4) bekezdése szerint – alapításkor, tőkeemeléskor a létesítő okiratban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Leányvállalatból kivált társaság részesedése a tulajdonosnál I.

Kérdés: A Holding Zrt.-nek van egy leányvállalata, 100%-os tulajdoni részesedéssel. A leányvállalatból szétválás keretében kivált egy másik társaság. A kiváló társaság "vitte magával" a jogelőd leányvállalat saját tőkéjének egy részét. A tulajdonos Holding Zrt. hogyan és milyen értékkel könyveli a kiválással létrejött társaságban szerzett új részesedést?
Részlet a válaszából: […] ...tartós részesedés nyilvántartás szerinti értékének és a szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékének a különbözetét kell jellegének megfelelően részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Leányvállalatból kivált társaság részesedése a tulajdonosnál II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 447. számában a 8566. számú kérdésre adott válaszukra hivatkozva a következő körülménnyel egészíteném ki a kérdésemet. A kiválás során a leányvállalat jegyzett tőkéje nem változott, a jegyzett tőke feletti vagyonból (eredménytartalékból) történt a tőke kivitele a kiválással létrejött társaságba. Vagyis, ha a kiválás során részben sem szűnt meg az anyacég részesedése (a leányvállalat jegyzett tőkéje változatlan), így nincs mit kivezetni, ezért a holdingtulajdonos "csak" a kiválással létrejött leányvállalat saját tőkéjének megfelelő értékű részesedést könyveli: T 17 – K 36, T 36 – K 97 könyvelési tétellel?
Részlet a válaszából: […] ...előírásokból.A kérdésben leírtakból az következik, hogy nincs megszűnt részesedés, így a szerzett részesedés törvény szerinti bekerülési értékét a megszűnt részesedés értéke nem csökkenti, tehát az új társaságban szerzett részesedés teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Leányvállalat beolvadása
a leányvállalatba

Kérdés: Az anyavállalat az L1. és L2. leányvállalatok tulajdonosa, a tulajdoni hányad aránya 50-50%. Az L2. társaság beolvad az L1. társaságba. A részesedések könyv szerinti értéke az anyavállalat könyveiben: L1. 158 M Ft, L2. 50 M Ft. Jegyzett tőke L1-nél 250 M Ft, részesedésre jutó 125 M Ft, L2-nél 110 M Ft, részesedésre jutó 55 M Ft. A végleges vagyonmérleg adatai alapján az anyavállalatra jutó saját tőke L1-nél 584 M Ft, L2-nél 60 M Ft, a jogutód L1-nél 644 M Ft. Az anyavállalat könyveiben az esemény a következő módon került könyvelésre. Kivezetésre került a beolvadó (L2.) társaság könyv szerinti értéke, bekerülő részesedés értéke L2 társaság saját tőke arányos része. Az ügylet eredményeként elszámolt 10 M Ft árfolyamnyereséggel a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének gy) pontja alapján társaságiadóalap-csökkentő tételként figyelembevételre került. Az anyavállalat helyesen járt el?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnt részesedésre jutó – a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke összegével azonos összegű bekerülési érték könyvelése= a beolvadás időpontjában: T 366 – K 9725 (60 M Ft);= a cégbejegyzés időpontjában: T 171 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Jogutód nélküli megszűnés számvitele a tulajdonosnál

Kérdés:

Kérdés: A jogutód nélküli megszűnéssel kapcsolatos, a tulajdonost érintő tételeket 2015. év végéig a rendkívüli tételek között kellett kimutatni. Január 1-jétől nincs sem rendkívüli bevétel, sem rendkívüli ráfordítás, továbbá az ún. bruttó elszámolás helyett az ún. nettó elszámolás érvényesül. Az új előírások szerint hogyan kell könyvelni? Ha lehet, akkor a könyvelést számszerű adatokkal kérem bemutatni.

Részlet a válaszából: […] ...a következő esettel: A tulajdonos kft. a leányvállalatában (kft.) lévő részesedés bekerülési értéke 5000 E Ft, az elszámolt értékvesztés összege 500 E Ft, amelyet a befektetett pénzügyi eszközök között mutatott ki. A kft. végelszámolással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Befektetett pénzügyi eszközök piaci értékelése

Kérdés: Az anyavállalat befektetett pénzügyi eszközei között tartja nyilván 3 leányvállalatában lévő részesedését, ahol 100%-ban tulajdonos. A 3 leányvállalatból kettő saját tőkéje és piaci értéke tartósan és lényegesen nagyobb az anyavállalatnál lévő könyv szerinti értéknél. A 3. leányvállalat viszont nagy értékű ingatlannal rendelkezik, amelyet piaci értéken szerepeltet a mérlegében, a különbözetnek értékhelyesbítésként, illetve értékelési tartalékként történő kimutatásával. A 3. leányvállalat piaci értéke így tartósan magasabb (bár a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke), mint amilyen értéken az anyavállalat könyveiben szerepel. Élhet-e az anyavállalat az Szt. 57-59. §-aiban szabályozott értékhelyesbítés-értékelési tartalék intézményével a befektetett pénzügyi eszközök között tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban lévő eszközcsoportra vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...és jelentős összegben a könyv szerinti értéket. A tartósan befektetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke jellemzően azok bekerülési értéke. Ezért ha az anyavállalat esetleg korábban értékvesztést számolt el, akkor a mérleg-fordulónapi könyv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Anyavállalati szoftver használata

Kérdés: Cégünk USA-beli anyavállalata új szoftvert fog alkalmazni valamennyi vállalatnál. Az ehhez szükséges országonkénti adaptálások, a helyi törvényeknek való megfelelés miatt költségek merülnek fel, amelyet a programnak kezelnie kell. Ezeket a költségeket az anyavállalat továbbterheli az érintett vállalatokra. Arról nincs információnk, hogy az anyavállalat a szoftver tulajdonjogát vagy használati jogát szerezte-e meg, esetleg csak bérli a szoftvert, ezért mindegyik lehetőségre kérnénk a helyes könyvelési tételeket megadni a felmerülő költségek elszámolására.
Részlet a válaszából: […] ...a vagyoni értékű jog) használatbavétele előtt felmerülő, és az eszközhöz közvetlenül kapcsolódó költségek növelik az eszköz bekerülési értékét. A kérdés szerinti – átterhelt – költségek ilyenek. Így azok értékét a vagyoni értékű jogok között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.
1
2
3