Pénzügyi befektetésbe beszámítható költségek

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó kft. adásvétel útján 100%-ban tulajdoni részesedést szerez egy Lengyelországban bejegyzett gazdasági társaságban. A befektetés bekerülési értékébe az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése szerinti vételáron kívül beleszámíthatnak-e, beleszámítanak-e a részesedés megszerzési folyamatában közvetlenül ezen részesedés megszerzéséhez kapcsolódóan felmerült költségek: a kifejezetten ezen befektetés céljából felvett hosszú lejáratú kölcsön folyósítási díja, a részesedés tárgyát képező társaság átvilágításához igénybe vett tanácsadói díjak, biztosítási díjak, a részesedés adásvétele után megfizetett vagyonszerzési adó (a lengyel szabályozás szerint a befektetőt terheli ilyen adó jellegű közteher)? Szokatlan a felvetés, de ez idáig nem egybevágó könyvvizsgálói véleményeket kaptunk a kérdésben. Változtatna-e a bekerülési érték meghatározásán, ha a megszerzett részesedést éven belüli tartásra sorolná be a megszerző magyar társaság?
Részlet a válaszából: […] Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értékére vonatkozó előírásokat az Szt. 47-51. §-ai tartalmazzák. Ezek közül a 47. § a jellemzően minden eszközbeszerzésre alkalmazható szabályokat tartalmazza, a 48-51. § pedig a sajátosakat, ezeken belül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Bankhitel K+F-tevékenységhez

Kérdés: A társaság kizárólag bankhitel segítségével K+F-tevékenységet végez. A kísérleti fejlesztés aktivált költségei között kimutathatja-e a fejlesztésre felvett hitel ügyleti kamatait? Ilyen tiltást nem tartalmaz kifejezetten a számviteli törvény?
Részlet a válaszából: […] ...fejlesztés aktivált értéke számlára elszámolni (T 112 – K 384), a fentiekben felsorolt többi díjat elsődlegesen az 532. Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak számlán kell kimutatni, és a K+F-tevékenység befejezésekor, de legkésőbb az üzleti év végén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Befektetési jegyekkel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Nem pénzügyi tevékenységet folytató kft. Magyarországon forgalomba hozott befektetési jegyet jegyzett a befektetési alap indulása előtti jegyzési időszakban. A megfizetett ellenérték a névértéknél alacsonyabb diszkontált ár volt (5,5 százalékos kamat figyelembevételével került megállapításra). El lehet-e számolni, és ha igen, akkor hogyan, a ténylegesen megfizetett vételár és a névérték közötti különbözetet? A kibocsátási tájékoztató szerint a 4 éves futamidő alatt a befektetési alap a napi árfolyamon köteles visszavásárolni a befektetési jegyet. A futamidő alatt kell-e, lehet-e hozamot elszámolnia piaci árfolyam alapján, ha ténylegesen hozamfizetés nem történik? Változik-e az eset megítélése, ha a kibocsátó tőkegaranciát és a teljes futamidőre összesen 6% hozamgaranciát vállalt, de azzal a megkötéssel, hogy a tőke- és hozamgarancia csak a lejáratig tartott befektetési jegyekre érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...befektetési jegyeket (ideértve a meghatározott futamidejűbefektetési jegyeket is) – az általános számviteli előírások szerint -bekerülési értéken kell a könyvekbe felvenni. Ha a vételkori ár (a megfizetettellenérték) alacsonyabb volt, mint a névérték, akkor ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.