Közvetítői szolgáltatás áfája

Kérdés: A kft. pénznyerő automatát helyezett el egy vendéglátóegységben (közvetítő). A közvetítői szolgáltatásra szerződést kötöttek, amelynek díjazását a tiszta játékbevétel százalékában határozták meg. A vendéglátóegység vezetője (a közvetítő) tárgyi mentes szolgáltatásról számlát állít ki. Helyes ez? Az elmúlt évben a közvetítői szolgáltatásra kötött szerződést kiegészítették bérleti szerződéssel, havi fix összeggel. Ez utóbbi is tárgyi mentes, vagy 25 százalékos áfaköteles?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a kérdést pontatlanul fogalmazták meg. Aki a konkrét esetet nem ismeri, nehezen tudja elképzelni, hogy egy vendéglátóegységben elhelyezett pénznyerő automatát üzemeltetőnél (a vendéglátóegységnél) mi lehet a közvetítői szolgáltatás, kik között közvetít a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Bérbeadásnál a teljesítés időpontja

Kérdés: Az 1087. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódó kérdés. A bérlővel a bérleti szerződésben havi számlázásban állapodtak meg. A számlán a teljesítés ideje 2. hó 25., a számla kelte: 2. hó 10., fizetési határidő: 2. hó 25. Ebben az esetben az áfafizetési kötelezettség mikor keletkezik, ha a számlázott időszak 2. hó 1-jétől 28-ig tart? Ha a bérlő 2. hó 25-e előtt fizet, az előleg?
Részlet a válaszából: […] ...rögzíteni kell.A kérdező nem ír arról, hogy a számlán feltüntetett teljesítési időpont a bérlővel együttesen meghatározott és a bérleti szerződésben rögzített időpont-e. (A fizetési határidővel azonos teljesítési időpont nem erre utal.) Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Bérbe adott gépkocsik aktiválása

Kérdés: A gépkocsik üzletszerű bérbeadásával foglalkozó társaság a beszerzett gépkocsik üzembe helyezését (aktiválását) a beszerzés napjával vagy a bérleti szerződés kezdőnapjával végezheti-e el?
Részlet a válaszából: […] ...a bérlő a bérbe vett gépkocsit rendeltetésének megfelelően használni tudja. Ez a nap jellemzően nem a gépkocsik beszerzésének napja. A bérleti szerződés kezdőnapja lehet az üzembe helyezés időpontja, de csak akkor, ha a bérlő ettől az időponttól a gépkocsit használni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Ingatlan és gépjármű kedvezményes értékesítése

Kérdés: Egy vállalkozás ingatlan- és gépjármű-bérbeadással foglalkozik. A bérbe adott eszközöket a bérleti szerződések lejárta után értékesíti. Vonatkozik-e rá az Szja-tv. 69. §-a, tehát kifizetőnek minősül-e abban az esetben, ha az eszközöket olyan magánszemélynek értékesíti, aki sem vele, sem az eszköz korábbi bérlőjével nincs semmilyen jogviszonyban, és semmilyen szálon nem minősül hozzátartozónak (tehát teljes mértékben független)? Az adótörvény szerinti nyilvántartási ár elfogadható-e szokásos piaci értéknek? Bármely kereskedelmi cég beszerzési áron aluli akciós értékesítése független magánszemélyek részre (pl. profilváltás miatt) is természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. általános szabálya természetbeni juttatásnak minősíti azt az esetet, ha az értékesítés során a magánszemély kedvezményesen jut hozzá az eszközhöz.Az Szja-tv. külön szabályozza a lízingkonstrukcióban történő értékesítéseket, az Szja-tv. 69. §-ának (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Változó összegű bérleti díj elszámolása

Kérdés: A társaság nagy értékű eszközök bérbeadásával foglalkozik. Az 5-6 évre kötött bérleti szerződések szerinti bérleti díj változó úgy, hogy a bérleti időszak elején a kis összegű, a bérleti időszak végén pedig a nagy összegű bérleti díjak esedékesek. A bérleti díjak számlázása ennek megfelelően történik a szerződésben rögzített időszakonként. A változó mértékű bérleti díjak miatt a számlázott és árbevételként elszámolt, valamint a bérleti szerződés szerint a teljes (5-6 éves) bérleti díj egy évre jutó arányos része közötti különbözetet el kell-e az év végén időbelileg határolni? Ha nem került sor az elhatárolásra, sérült-e az időbeli elhatárolás elve? Változott-e az előírás 2001. január 1-je után?
Részlet a válaszából: […] ...távú (5-6 éves) bérbeadása esetén, különösen a kérdésben leírt bérletidíj-fizetési konstrukció mellett kétséges, vajon valóban bérleti szerződés alapján történt bérbeadásról van-e szó, és nem pénzügyi lízingről. A kérdésben leírtakból nem következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Burkolt lízingszerződés

Kérdés: Egy társaság tartós bérleti szerződést kötött konyhagépekre. A bérbeadó havonta számlázza a bérleti díjat. A bérleti szerződés lejártakor a társaság úgy dönt, bár ez a szerződésben nem szerepel, hogy megveszi a gépeket, amelyeket a bérbeadó le is számláz. Az utólagos vétel miatt át kell-e minősíteni a bérletet adásvételi ügyletnek? Ha igen, milyen jogszabály alapján? Ha visszamenőleg adásvételnek kell tekinteni az ügyletet, akkor milyen bizonylat alapján kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. 423-433. §-ai tartalmazzák a bérleti szerződéssel kapcsolatos jogi előírásokat. (A Ptk. külön nem foglalkozik a tartós bérleti szerződéssel, bár abból, hogy a bérletet határozatlan időre is lehet kötni, következik, hogy az előírások a tartós bérletre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Irodaépület lakás céljára történő hasznosítása

Kérdés: Egyéni vállalkozó irodaépületet vásárolt, az áfát visszaigényelte. Az épületet részben saját maga, részben bérbeadás útján hasznosította. A bérleti szerződés felmondása után az épület alsó szintjét lakásként hasznosítja. A vállalkozó a közüzemi díjak, a költségek arányos megtérítése ellenében használhatja-e az irodaépületet lakás céljára úgy, hogy az áfát nem rendezi?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében termékértékesítésnek minősül, következésképpen adóztatható, ha az adóalany a terméket az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységének köréből kivonja, feltéve hogy a beszerzéshez kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Ingatlan bérbeadása: közüzemi díjak elszámolása

Kérdés: Ingatlan bérbeadása esetén, ha a számla a közüzemi díjakról nem a bérbevevő nevére szól, a szerződés alapján elszámolhatja-e költségként, illetve helyes-e, ha a bérleti díj esetében a 20 százalék személyi jövedelemadó-elszámolást, a közüzemi díjak esetében pedig a tételes költségelszámolást alkalmazza a bérbeadó a személyi jövedelemadóban?
Részlet a válaszából: […] ...bérbeadó a különböző szolgáltatási tevékenységét a bérbeadástól elkülönülten, külön önálló tevékenységként végzi, és ez a bérleti szerződésben is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Bérleti díj árfolyama

Kérdés: A kft. saját devizaszámlájáról egyenlíti ki a belföldi magánszemély részére DEM-ben meghatározott bérleti díjat. Ennek milyen árfolyamon átszámított értékéből kell a kifizetőnek levonnia és befizetnie az szja-t? Lehet-e azt a valuta vételi árfolyamán számított érték után fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...választott – árfolyamon kell forintra átszámítani, függetlenül attól, hogy milyen árfolyammal kell az szja alapját megállapítani. Ha a bérleti szerződés külön nem szabályozza, akkor a teljesítési időpont a bérletidíj-fizetéssel érintett időszak utolsó napja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

A lakásbérleti díj és a kapcsolódóan számlázott szolgáltatások

Kérdés: A lakás bérleti díja, amely tárgyi adómentes bevétel, az áfatörvény alapján tartalmazza a közüzemi költségeket is. A díjbeszedőtől kapott számlán szereplő áfa levonásba helyezhető-e, vagy a tárgyi adómentes tevékenységhez kapcsolódóan az áfa nem vonható le?
Részlet a válaszából: […] ...8. pontja alapján. A bérbeadás mellett nyújtott közüzemi (és telefon-) szolgáltatások ettől csak akkor választhatók el, ha a bérleti szerződés alapján a közműdíjak külön, és a tényleges igénybevétel alapján (bár nem feltétlenül ugyanazon az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.
1
11
12
13