Ingyenes szolgáltatásnyújtás áfaalapja

Kérdés: Az Áfa-tv. 69. §-a alapján: A 14. §-ban említett esetekben az adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. Az ingyenes szolgáltatást évente 4 alkalommal tervezzük elvégezni társasházak, lakásszövetkezetek részére. A szolgáltatás elvégzése érdekében eszközbeszerzés is történt. Az eszközzel kapcsolatosan havi fix összegű ún. support szerződés kötésére került sor, továbbá munkabér és üzemanyagköltség fog majd felmerülni. Hogyan határozzam meg az adó alapját? Jól gondolom, hogy a kiállított számla alap- és áfaösszege egyéb ráfordítás, ami társaságiadóalap-növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] ...háromhavi fix összegű díjat;-azok együttes összegét;-az együttes összegre felszámított fizetendő áfát.A munkabért elsődlegesen bérköltségként, a szociális hozzájárulási adót bérjárulékként, az üzemanyagot anyagköltségként, a havi fix összegű díjat –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Munkabérek, járulékok könyvelése

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek ismertetni a havi munkabérek, járulékok kifizetésével kapcsolatos könyvelési lépéseket!
Részlet a válaszából: […] ...adatai felhasználásával könyvelni kell:-a munkavállalót megillető munkabér teljes összegét a bérfeladás alapján: T 541 – K 4711;-a bérköltséget terhelő levonásokat a bérfeladás, a havi adó- és járulékbevallás alapján: személyi jövedelemadó: T 4711 – K 462...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Prémium, jutalom elhatárolása

Kérdés: Vállalatunk nagykereskedelmi cég, ahol kiemelkedően jó lesz a forgalom idén. Ez már most látszik. Ügyvezetőnk erre hivatkozva 2022-ben szeretné jutalmazásban részesíteni a kereskedelmi osztályok dolgozóit. A döntés megszületett, és szeretnénk elhatárolni még 2021-re ennek a személyi jellegű költségét. A döntést azzal indokolnánk, hogy az idei évi forgalom után kapnák a kollégák a jutalomutazást, és a döntés és értékelés még 2021-ben megtörtént. A fejtörést és a bizonytalanságot az okozza, hogy a juttatás formája utazás, aminek a jövőbeni összege eléggé kérdéses, illetve a hírek szerint a szocho összege is változhat. Tehát az elhatárolandó járulék összege is kérdéses. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a személyi jellegű költségeket még 2021-ben elhatároljuk a várható költség szintjén, vagy a költséget csak az utazás teljesülésekor számoljuk (számolhatjuk el?)
Részlet a válaszából: […] ...kiemelkedően végzett munkát a következő évben jutalomutazással kívánják elismertetni. Valóban jogos az aggályuk. A jó munkát a bérköltség és járulékai terhére kitűzött prémium, jutalom kitűzésével, majd annak a kifizetésével kell elősegíteni, majd...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Szakdolgozói bértámogatás a kisvállalati adónál

Kérdés: Háziorvosi szolgáltatást végző vállalkozás havonta kap meghatározott összeget orvosok és szakdolgozók bértámogatására a NEAK-tól. Az összeg a havi elszámolásról készült kimutatáson külön tételként szerepel. Ezt az összeget a háziorvosok és szakdolgozók bérköltségére és annak járulékaira fordítja a vállalkozás. Könyvelhető-e ebben az esetben az összeg egyéb bevételként, a költségek ellentételezésére kapott támogatásként? Katás vállalkozás esetén figyelembe kell-e venni bevételként az adóalap meghatározásánál?
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi szolgáltatások egészségbiztosítási alapból történő finanszírozása részletes szabályairól a többször módosított 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet rendelkezik. A jogszabály alapján az egészségügyi szolgáltató a bértámogatás szociális hozzájárulási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Munkavállalók kirendelése más céghez

Kérdés: A munkaszerződéssel eltérő foglalkoztatással kapcsolatos költségeket kell-e, lehet-e számlázni, átterhelni a fogadó cégre? Melyek lehetnek ezek a költségek? Hogyan kapcsolódnak a költségek a két munkáltató között? A konkrét esetben "A" fuvarozással foglalkozó kft. két munkavállalóját "B" szintén fuvarozással foglalkozó céghez rendeli munkavégzésre. A munkával kapcsolatos eszközöket (kamion) a "B" munkáltató biztosítja. Az "A" kft. szeretné a bérrel kapcsolatos költségeket átterhelni a "B" cégre, mivel ott jelentkezik bevétel.
Részlet a válaszából: […] ...és annak járulékairól. A könyvelés és a bevallás alapadatainak egyezősége érdekében az "A" cégnek kell a teljes munkabért bérköltségként, a munkabér utáni adót bérjárulékként elszámolnia, a munkabért terhelő személyi jövedelem­adót és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Biztosítási díj, munkabér vagy valami más?

Kérdés: A társaság a 333 E Ft-os biztosítási díjat elszámolta: T 55 – K 454, majd a munkavállaló nettó bérének védelme érdekében felbruttósította 500 E Ft-ra, amellyel megnövelte a rendszeres bérjövedelmet, és elvégezte a bérszámfejtést. A munkavállaló M-es lapján a 300. sorban a rendszeres munkabért, a 304. sorban a felbruttósított biztosítási díjat írta be, hivatkozva a kitöltési útmutatóra. A járulékok a megfelelő sorokban szerepelnek. A könyvelésre vonatkozó az 541/471-re elő kell írni a rendszeres bért és a felbruttósított biztosítási díjból a felbruttósító összeget? Ugyanis a 333 E Ft már szerepel az 55-ön. Így, ha a 471-ről utalással kifizetésre kerül a rendszeres nettó bér, előírásra kerül a rendszeres bér szja-, eü- és nyugdíjjáruléka (15+7+1,5+10%), és a felbruttósított biztosítási díj miatti szja-, eü- és nyugdíjjárulék 167 E Ft-tal, éppen nullára fut a 471. Helyes ez így? Ezek az adók maradhatnak az 541-en?
Részlet a válaszából: […] ...(T 471 – K 462, 463-1). Ezután lesz a 471. számla egyenlege nulla. És mint látható, a biztosítási díjjal kapcsolatos könyvelés a bérköltségszámlát (541) nem érinti, hiszen nem bérről van szó, bár a munkavállalói bért terhelő adót és járulékokat is meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Időbeli elhatárolásnál mutatkozó különbözet elszámolása

Kérdés: Társaságunk a 2018. év értékelése alapján úgy döntött, hogy jutalomban részesíti a munkavállalókat. A munkaértékelés név szerint megtörtént, a taggyűlésen elfogadták. A munkabért és járulékait: 19,5% szociális hozzájárulási adót, 1,5% szakképzési hozzájárulást költségként és passzív időbeli elhatárolásként elszámoltuk a 2018. évre. A nyugdíjas munkavállalók részére a járulékokat nem számoltuk fel. A jutalmak kifizetése 2019 júliusában lesz, amikor 19,5% helyett 17,5% szociális hozzájárulási adót kell bevallani és megfizetni a nem nyugdíjas munkavállalók után. Hogyan kell elszámolni a jogszabályi változás miatt keletkező szociális hozzájárulási adó 2%-os megtakarítását?
Részlet a válaszából: […] ...jutalom bruttó összegének időbeli elhatárolása a jóváhagyó határozat alapján: T 541 – K 4821;– kapcsolódóan könyvelendő ezen bérköltség alapján fizetendő szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás: T 5611 – K 4821, T 564 – K 4821...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Cafeteria "bérben"

Kérdés: Cégünknél megmaradt a cafeteria-rendszer, de belekerült, hogy lehet "bérben" is kérni az összeget. Jól gondoljuk-e – habár bérként adózik –, hogy nem bérköltségként, hanem a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni az ilyen címen számfejtett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...Véleményünk szerint a válasz attól függ, hogy a munkáltató miként szabályozza az eddig biztosított juttatások jövőbeni adását.Bérköltség – röviden – minden olyan, az üzleti évhez kapcsolódó kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Munkáltatói hozzájárulás önkéntes nyugdíjpénztári befizetéshez

Kérdés: Társaságunk az alkalmazottaknak a bruttó bér 7 százalékának megfelelő összeget juttat önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként, amelyből a munkavállalót terhelő adók levonása után fennmaradó nettó összeget utal az önkéntes nyugdíjpénztárba. Társaságunk a kiva szerint adózik. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatosan szabályzatot készítettünk, amelyet a munkavállalókkal is elfogadtattunk. Társaságunk nem szeretné a munkaszerződést módosítani, és az alapbér részévé tenni ezt az elemet. Helyesen gondolkodunk? Az önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt összeg kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként?
Részlet a válaszából: […] ...kell adózni (például a HVG adó- és tb-különszámában is). Ez azonban nem ad arra választ, hogy mi az, amit bérként kell adózni (bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetés vagy valami más). Az értelmezést alátámasztó, egyértelmű jogszabályi előírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Alkatrészek felújítása

Kérdés: Hogyan kell könyvelni (kontírozással) azt az esetet, amikor pl. az emelőkosárban lévő alkatrész, lemez stb. cseréje megtörténik, és a kicserélt alkatrészt a cég kicsit felújítja, javít rajta, készletre veszi, vagy eladja, esetleg egy másik gépbe felhasználja? A kinyert anyag vagy áru esetleg használt lesz az eladáskor, emiatt a használt ingóságokra vonatkozó áfát is néznünk kell?
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni (T 511 – K 227);– a felújítást végző munkavállalók felújításra fordított munkaidejükre járó munkabérét bérköltségként, a bérköltségre jutó szociális hozzájárulási adót bérjárulékként (T 521 – K 4711, T 561 – K 463-8)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.
1
2